-Hh...Ciel.
     Nem hittem a fülemnek...ez most komoly? Nem mondtam semmit, de elkezdtem reszketni. Eléggé félek tőle. Nem tudom mire képes azért, hogy megszerezzen. Amúgy Ciel eléggé kedve, okos,kék a haja és a szeme, de ugyanakkor egy gróf családhoz tartozik. Van egy komornyikja Sebastian..ő eléggé veszélyes.

Ezekkel a gondolatokkal aludtam el. Reggel 7:50 kor ébredtem fel. Gyorsan szóltam Ritának, hogy ébredjen fel, mert elkésünk. Gyorsan felöltöztünk, majd ettünk egy kis müzlit. Futottunk a suliig. 8:10 körül már a suli épületében voltunk,matek az első, legalább az oszink nem szid le.
    -Jó reggelt, tanárnő, bocsánat a késésért -mondtuk egyszerre.
     -Jó reggelt! Többet ne forduljon elő.
  Leültünk a helyükre. Levi kicsit mérges volt, ugyanakkor aggódott is. Akkor észre vettem, Cielt...előttem ült. Az óra elkezdödőtt. A táblánál is voltam kint, szerencsére ezt a leckét értettem. Szóval helyesen megoldottam a feladatokat. Levi megdicsért , amiután kicsengettek. Ciel oda jött hozzám. Rita gyorsan cselekedett és magára hívta a figyelmet, azzal, hogy "véletlenül " elesett egy táskában. Ciel felsegitette, addig elhúztam Levivel.
    -Öhm..mi ez az egész? -kérdezte és felvonta a szemöldökét.
     -A volt barátom...
     -Jajh...értem. ne aggódj megvédelek.
     -Én inkább miattad aggódok...
     -Nem fog bántani. Erősebb vagyok nála. Nyugi.
     -Hh...
   Becsengettek, így vissza kellett mennünk az osztályba. Ciel oda akart jönni hozzám, de bejött a tanár. Szerencsém volt...nem szeretnék vele beszélni. Még van 4 óra.         Huhh...holnap felmérő,szóval kell sokat tanuljak. Remek. A nap unalmas volt, szerintem senki se kíváncsi rá.
     Kicsengettek utolsó óráról és most már Ciel elszántan jött oda hozzám semmire se figyelt.
      -Szia, Bori. Hiányoztam?
      -Szia. Öhm..Ciel? Igen hiányoztál -mondtam gúnyosan.
      -Figyelj ugyanabban az utcában lakunk, segítek kémiából, holnap felmérő.
       -Honnan tudod, hogy gyenge vagyok kémiából?
       -Hát...régebb is az voltál. Nekem pedig ez a kedvenc tantárgyam.
       -Nem teszed be a lábad a házamba.
       -Hmm..régebb kerested a társaságomat. Jajh...igaz együtt voltunk. Régi szép idők..
       -Aha,persze.
       -Legyünk újra együtt.
       -Miii? Nekem van barátom.
       -A padtársad?
       -Mi közöd hozzá?
       -Még mindig vágyok rád..-súgta a fülembe, majd elment.
    Kirázott a hideg..amúgy ő nagyon leakart feküdni velem, de én egyáltalán nem álltam készen. Sokszor leitatatott, de szerencsére sosem sikerült megtennie...eddig erről csak a Rita és az Eszti tud, mert az Ákos kinyirta volna, habár most is van esélye rá. Akaratom ellenére elkezdtem sírni. Ekkor belépett...Levi..
Itt hagyta a telefonját..
     -BORI!!!MI A BAJ? BÁNTOTT AZ A KÖCSÖG?!!
     -Nem...nyugi..
     -Akkor mi történt???
     -Csak emlékek...-oda jött és átölelt...pont erre volt szükségem...kb. 15 percig voltunk így, majd elindultunk haza. Ő elkisért a házamig. Bementem és Ciel volt ott. Jött,hogy sikítsak..apa beengedte. A szemét.
    -Szia. Csak nem a barátoddal voltál ennyi ideig?
     -Menj el.
     -De hát csak segíteni szeretnék.
     -Nincs szükségem rá.
     -Dehogynem...-mondta és elkezdett közeledni..neki lökött a falnak. Apám már elment..csak egy kis időre jött, de pont akkor jött ez a mocsok..most kettesben vele. Elkezdte össze költözni a kezem. Nagyon féltem, erősebb lett. Majd a szemem kötötte be..valaki segítség..meg fog erőszakolni...nem ezt nem...

   *Levi szemszög *

  Mielőtt haza mentem volna elmentem a boltba. Rossz érzésem volt..Borival történt valami? Nem tudom, de amúgy is át akartam menni hozzá. Tudok segíteni kémiából...ahogy mentem egyre jobban éreztem, hogy valami nincs rendben. Az ajtó nem volt nyitva. A hátsó ajtóhoz futottam, az szerencsére nyitva volt. A kanapén láttam Borit majdnem meztelenül megkötözve és Ciel aki épp akkor akarta levenni az utolsó ruha darabot róla. Annyira lesokkoltam. De Cielnek rohantam, aki eléggé erős volt...verekedtünk, majd annyira kiütöttem, hogy nem tudott fel állni. Borira terítettem a felsőm...nagyon reszketett. Elvágtam a köteleket. És a szeme könnyes volt. Nem tudom mit tett vele. Alig hagyta ,hogy akár hozzá érjek. Felállt nehezen magán hagyta a felsőm, hogy takarja magát és a fürdőszobába ment..Én szóltam a rendőrségnek és Cielt elvitték...hogy tehetett ilyet?!Sajnos nem zárják be emiatt...mert kiskorú...

  *Bori szemszög *

  Levi megmentett..de jöhetett volna hamarabb...szörnyű volt...volt azt hiszem egy ostora és azzal ütött. A testem teli van sebekkel. Ha Levi nem jött volna...biztos megtette volna. Magam mögött kinyilt az ajtó. Levi jött be. Gyorsan próbáltam takarni a testem, de nem hagyta. Kicsit kínos volt meztelenül állni a barátom előtt, de most ez nem volt fontos...elkezdte kezelni a sebeimet. Majd óvatosan felemelt és az ágyamba tett.
     -Bori..megértem ha nem akarsz róla beszélni.
      -Köszönöm -mondtam, de még mindig féltem..
   Levi mellém feküdt. Én átöleltem és nem engedtem el,szorítottam és sírtam. Álomba sírtam magam. Reggel Levi már ébren volt, amikor kinyitottam a szemem. Épp akkor öltözött.
     -Ma nem megyünk iskolába. Szóltam az oszinak. A kémia tanárnő azt mondta, hogy ma végül nem írtunk.
       -Rendben...
        -Bori...szeretném , ha hozzám költöznél..mert hát ide akármikor jöhet a fasz fej.
         -Rendben. Apának szólok majd..
         -Össze pakoljak neked?
         -Igen, kérlek.
   Levi elkezdett pakolni. Hamar végzett. Utána adott egy puszit .Kicsit össze rezzentem..még félek az érintésektől. Csengettek. Levi lement kinyitni az ajtót, majd feljött Rita társaságban. Ritának mindent elmondtam, nagyon sajnált...n ült sokat. Gondolom most elmondja a többieknek. Levi aggódva nézett rám.
     -Figyelj..lassan indulunk hozzám.
     -Oké. Felöltötetsz? Én túl gyengének érzem magam.
      -Persze. -mondta nyugodtan.
   Azután hívott egy taxit. Az apukája újra üzleti úton van. Bepakolt egy számomra kijelölt szekrénybe.
      -Egy szobában leszünk ha nem baj.
      -Nem,ez úgy tökéletes. -mondtam mosolyogva.
  Már hiányzott Levi szobájának a nyugodtsága.
     -Gyere. -mondta és a fürdőszoba felé mutatott.
     -Mit szeretnél? -kérdeztem zavartan.
     -Megfürdetlek. -erre a szóra elpirultam, de hát..most még gyenge vagyok és le kell mossam a Ciel nyomait.
       -Oké.
    Bementem a fürdőszobába. A kád már teli volt vízzel. Bele ültem és elmerültem..csak a fejem látszott ki. Levi elkezdtett vetkőzni.Mire készül? Elfordultam , amikor a boxerét vette le. Beült a kádba mellém én meg csak csukott szemmel vártam, hogy mi fog történni. Megmosdatott. Nagyon jó érzés volt az érintése. Most már nem féltem. Biztonságban érzem magam mellette. Miután velem végzett. Elkezdte magát mosni én meg inkább jobbnak találtam, hogy kiszállok a kádból. De sikertelenül. Levi kellett segítsen. És akkor megláttam a kicsi Levit..khm..ami nem volt kicsi..Amilyen gyorsan tudtam kimentem és a szobába mentem, majd törölközőbe bebújtam a takaró alá. Igen..ezt volt az elsődleges, hogy ilyet láttam. Levi bejött.
     -Mi a baj, Bori?
    Nem válaszoltam, csak még jobban össze húztam magamon a takarót.
      -Ne félj, én nem bántalak...nyugi. Gyere segítsek öltözni.
      -Én nem akarom..
      -Mit nem akarsz?
      -Hogy láss...
       -Már láttalak és gyönyörű vagy. Ne szégyeld magad,előttem ne. A barátod vagyok. Én sem szégyellem magam előtted.
        -Nem vagyok gyönyörű..
        -Dehogynem. Segítek öltözni. Nyugi nem nézlek.
   Nagyon szégyeltem magam. Tegnap hagytam, de akkor más volt..most mindketten meztelenül. De hagytam, hogy levegye rólam a takarót, majd rám adott egy pólót és adott egy bugyit, hogy vegyem fel. Ő  pólóban és boxerben volt. Magához ölelt. Én megcsókoltam. Már hiányzott az ajka...
   

     Sziasztok. Remélem tetszett a rész.
   Ha érdekel, hogy mi fog történni, akkor szavazz vagy szólj hozzá ^^