26.
-Nem akarok szakítani, én csak bizonytalan vagyok. Sajnálom, Levi én is szeretlek, nem tudom mi ütött belém. Örökké szeretni foglak....
Levi csak szimplán átölelt , utána felvett menyasszonyi pózban és bevitt a kanapéhoz, ahova lefektetett és fölém tornyosult. A gyönyörű acél kék szemeit néztem.
-Amiért nem hitted, hogy igazán szeretlek, büntetést érdemelsz -mondta perverzen.
-Háde...mióta lettél te ilyen szadista? -kérdeztem felemelt szemöldökkel. Nem értem néha ezt a kis Törpémet.
-Most megérdemled-mondta és kacsintott. Kicsit kirázott a hideg, nem szeretem, amikor ilyen. Ilyenkor nem önmaga, hanem mintha egy másik személy lenne. Lehajolt és megakart csókolni, amikor csengettek , erre csak mordult egyet, majd leszállt rólam és kérdőn rám nézett.
-Tch...Vártunk vendéget? -kérdezte furcsálva. Én is furcsán néztem az ajtó felé, ahol a személy még mindig nem adta fel és csengetett folyamatosan. Kibújtam a kanapé kényelméből és kinyitottam az ajtót,ahol apámmal találtam magam szembe, huhh..kiment a fejemből a találkozó, annyi minden történt. Apám mérgesen nézett végig rajtam, majd szó nélkül bejött a lakásba. Egy sóhajtás kíséretében becsuktam az ajtót. Majd elindultam apám után, aki már a kanapén ült Levi-al beszélgetve.
Én leültem Levi ölébe, mert hát miért ne tetten volna ? Aki meglepetten nézte , hogy mit csinálok és pont az apám előtt. Őszintén nem érdekelt, hogy jelen van. Sosem törődött velem, mindig csak a kis barátnői voltak az elsők a számára. Szegény anyát is tönkre tette, gratulálok, jó ember vagy apa.. Levi és én össze kulcsoltuk a kezeinket, úgy figyeltük apámat, aki csak nézett minket és hallgatott. Majd hirtelen megszólalt, de olyant mondott, amit álmomban sem gondoltam volna..
-Bori..a látogatásom célja, az volt, hogy gyere költözz hozzánk újra. Van már egy új anyukád és kis testvéred. Neked köztünk a helyed. Levi-t felejtsd el szépen. Neked úgy jobb lesz. Látod mennyi probléma történt a kapcsolatotokba, még a vak is látja, hogy ez egy eleve veszett kapcsolat volt a kezdetektől. Szerintem az igaz szeretet sincsen meg köztetek. Csak a szeretet hiány miatt vagytok együtt. -mondta komolyan, közben néha az órájára nézett. Én nem tudtam így hirtelen mit mondani. Sokkolt ez az egész. Hogy mondhatott ilyet? Ez volt életem legrosszabb beszélgetése. Legszivebben kiküldtem volna a lakásból,de mégis az apám.
-Apa. Én boldog vagyok Levi-al, nélküle egyedül érezném magam, ő nyújt támaszt a számomra és nem veheted el tőlem. -mondtam kicsit indulatosan, közben Levi átölelt gyengéden, engem már a sírás kerülgetett , mert lehet, hogy Levi-t nem látom többet, mert apám , ha akar valamit, azt sajnos eléri, ha csalással, de úgyis. Ő ilyen ember. De nem értem, anya, hogy tudott bele szeretni és vele lenni egy jó ideig. Apám tekintete nem volt nyugodt, sőt ő maga stresszesnek tűnt. A lábait idegesen mozgatta, közben néha rám nézett, majd hirtelen felállt és megpofozott, én a sokk miatt leestem, Levi csak ült és tágra nyílt szemmel figyelte apámat.
-Velem jössz és kész. Nem érdekel egy kifogás sem. -mondta és a kezemtől fogva kezdett el húzni, ki a lakásból, Levi-t ellökte egy erős mozdulattal és utána már csak a csukott ajtót láttam, eltűnt a szemeim elől az acél kék aggódó tekintet...
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top