💕Nyaa szóval itt a folytatás :3💕
              Jó olvasást (*´∨'*)

A hátsom felé vette az irányt és épp belém akarta tenni az egyik úját, amikor az ajtó hirtelen kicsapodott és az ajtóban ott állt....Levi
Amikor megláttam elkezdtem sírni örömömben. Levinek a kezében egy bicska volt, ami eléggé éles lehetett. Ciel meglepetten figyelte a vendéget, aki habozás nélkül rá ugrott és beleszúrta a nála levő bicskát. Ciel hangosan ordított fel fájdalmában és próbált védekezni, sikertelenül. Levi nem kímélte.
Hirtelen meghallottam az utcáról áradó rendőr sziréna hangját. Majd gyors lépteket. Három rendőr lépett be a szűk pincébe. Fegyvert szegtek Levire és Cielre. Az egyik oda jött hozzám és leszedte a kezemről a bilincset. A másik Levit próbálta leszedni Cielről, aki teli volt vágás nyomokkal. Miután sikerült leszedni Levit. Egyből hozzám futott, könnyes szemmel. Én is sírtam, majd hirtelen elkezdtem hányni és a többire nem emlékszem, az az utolsó emlékem, hogy hallom Levit , ahogy aggódoan és rémülten kiáltja a nevem. Ezután minden elsötétült.
Amikor a szemem kinyitottam egy fehér szobában találtam magam. Az ágyam mellett egy ismeretlen fekete felnyírt hajú fiú ült. Mikor észre vette, hogy felébredtem megakart ölelni. Én ellöktem. Ő furcsán nézett rám, majd hívta az orvost. Nem ismerem ezt a fiút és fogalmam sincs mit keres itt. Hirtelen az orvos komoly arca jelent meg az ajtóban, de amikor rám nézett elmosolyodott. Nehezemre esik, hogy pislogjak.
-Jó reggelt kívánok, Bori-mondta az orvos. Majd a fekete hajú fiúhoz szólt-Az történt, hogy a sokk miatt elfelejtett bizonyos dolgokat..
-Ezt úgy értsem, hogy a barátnőm elfelejtett engem? -kérdezte a fiú mérgesen, most a "barátnő" szót rám értette? Kizárt.. Nem emlékszem rá.
-Nyugodjon meg fiatal úr.. Majd csak vissza térnek az emlékei önről, majd jön egy pszichológus, aki segít kicsit a dolgokon. Minden rendben lesz. Hamarosan haza is mehet, de majd kell jöjjön minden héten kétszer a pszichológushoz. Majd a telefon számát átküldöm, ha úgy megfelel.
-Doktor úr, az a probléma, hogy Bori velem él..
-Hát.. Addig amíg emlékezni nem fog addig egy barátnőjénél tartozkodjon. De nekem most dolgom van, ha megbocsát. -mondta majd elhagyta a termet. A fiú elkezdett sírni.
-Mi.. Mi a baj? -kérdeztem félve és sajnálva a fiút, van egy olyan érzésem, hogy jól ismert személy volt számomra..
-Az, hogy nem emlékszel rám.. De , hogy tudd én így is szeretlek és szeretni foglak..
-Hát.. Mi lenne ha mesélnél az együtt töltött időről-mondtam és ő bólintott, majd elkezdett mesélni rólunk. Én a barátnője vagyok.. És elraboltak ő meg megmentett. Nagyon jó kapcsolatunk volt , a suliba padtársak vagyunk. Nem nagyon jutottak az eszembe emlékek, de úgy gondoltam,hogy még van időm..
-Értem-mondtam, majd a fiú arcát fürkésztem.
-Veled maradok. -mondta és megfogta a kezem mire össze rezzentem. Kicsit félek tőle. Kell beszéljek a Ritával. És ha ez mind igaz amit mondott, akkor megprobálok bízni benne.
-Rendben. Köszönöm-mondtam és magamhoz öleltem. Meglepődött, de ő is átölelt. Jó érzést nyújtott és valahogy ismerős volt. -Én most picit alszok. Majd ébressz fel légyszíves.
-Oké. Pihenj. -mondta és én lepihentem, de hirtelen eszembe jutott egy kérdés.
-Mi a neved?
-Levi, Levi Ackerman. -erre a szóra elaludtam. Álmomban ezzel a fiúval voltam moziba,mármint Levivel. Jól szórakoztatunk, majd megjelent az exem Ciel és tönkre tett mindent. A fiú eltűnt és Ciel elvitt valahova és bántott. Majd minden elsötétült és Levi ijedt hangját hallottam.
-Bori, ébredj! Minden rendben?-kérdezte Lévi aggódva.
-Mi az... Mi történt? -kérdeztem álmosan.
-Beszéltél álmodban.
-Miket mondtam?
-Például : Levi ments meg.. És hasonlókat.. Na meg sirtál, ezért is ébresztettelek fel..
-Értem. Úgy tűnik megálmodtam egy közös emlékünk.. -mondtam bizonytalanul.
-Ez remek hír, azt jelenti, hogy kezdesz emlékezni. -mondta és egy halvány mosoly jelent meg az arcán.

Sziasztok (^-^) Remélem tetszett a rész :3 Köszönöm, hogy elolvastátok .
És Úristen 😍😍424 megtekintés és 94 szavazat.
       ~Imádlak titeket💕😍(｡>﹏<｡)~