9.
# REPÜLÉSTAN#
Olivia és én, gyorsan szedtük a lábainkat, mivel lekéstük a be csengetést. Lihegve futottunk le a pályára a többiekhez. Madam Hooch nagyon mérges volt amiért elkéstünk. Miután kaptunk egy alapos fejmosást, vissza ment eredeti helyére , és belekezdett az órába.
- Mindenki álljon egy seprű mellé!! Tartsa fölé a kezét és mondja hogy " FEL!!" . - mondta. Nekem és Oliviának elsőre sikerült. Néztük hogy a többiek hogyan szenvednek. Egy vörös hajú griffendéles srácnak a seprűje pofán csapta. Én és Oli ( mostantól így becézem Oliviát) felnevettünk. De nem csak mi. Az egész Mardekár rajta nevetett. Erre ő elvörösödött és elfordult.
- Oli! Ki az a srác??- kérdeztem.
- Ő egy Weasley.- válaszolta. Nem fírtattam tovább a dolgot, inkább a feladatra koncenctráltam.
"**************************************
# ROXMORTS#
Ma megyünk le Roxmortsba az osztállyal. Olival megbeszéltük hogy iszunk egy vajsört, és utána körül nézünk. Éppen mentünk be a Három Seprűbe, mikor egy szőke fiú nekem jött. Felnéztem. Egy idős volt velem , szóval 11. Mardekáros. Szőke hajú.
- Nem tudsz vigyázni???!!- kérdeztem.
- Bocs- motyogta, és elment. Megforgattam a szemeim, és bementem Oli után, aki csak mosolygott. Nem értettem miért.
- Te meg min mosolyogsz??- kérdeztem, és közben leültem.
- Nem vetted észre??
- Mit??
- Hát hogy Malfoy végigmért- mondta és mosolya szélesebb lett mint volt. Szúrós szemmel néztem rá. Utáltam ha a fiúk idiótaságairól volt szó. Megittuk a sörünket 🍺. Nagyon finom volt. Elmentünk a mézesfalásba és tele tömtük a zsebünket csokival, és mindenféle cukorral.
- Megnézzük a szellem szállást??- kérdezte Oli .
- Aha- mondtam. Elmentünk egy hatalmas épülethez. Bementünk. A padló itt ott le volt szakadva, és erős penész szag terjengett a levegőben. Az ablakok üvegei piszkosak voltak, ( mint az én fantáziám) és a függönyök közt kiröppent pár molylepke. Pár szóval: egy lakatlan, elhanyagolt régi ház. Fent az emeleten megrecsegett a padló. Én és Oli sikítva futottunk ki. Ide többet nem jövök az biztos!! Vissza mentünk az osztályhoz és vissza mentünk a suliba.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top