———————————————————————

6. kérdés eredménye: BULI

———————————————————————

Changbin ajkait beharapva, izgatottan, nagy mosollyal ajkán méregette magát a tökéletesen kivilágított, hatalmas fürdőszobai tükörben, miközben végre a több hete megszervezett, "várva-várt" születésnapi partijára készülődött sebesen.

Jisung már ezerszer zaklatta az est folyamán - megzavarva a szépítkezés procedúrájában -, hogy tudassa, szülei látni kívánják a fiatalt; ám neki esze ágában sem volt lemenni addig a tömeg közé, amíg legalább legjobb haverja meg nem jelent a lézengők között - így csak a szobában dekkolva, unatkozva ütötte el idejét; fittyet hányt az ilyenkor oly' módon megkövetelt illemre.

Ahogy számítógépe meg volt nyitva asztalán, és láttatta vele a projektmunka befejezett részeit, azonnal leült elé, s újra végigolvasva a szöveget borult pírba arca; ahogy a személyes kérdések felé terelődött figyelme, úgy pillantotta meg a Minho nevét a válaszok tengerében; úgy kezdett szíve egyre hevesebben verni - majd kiszakadt szerve a bordák öleléséből.

Fogalma sem volt, hogy tudott ilyen kevés ismeretség után és ilyen mértékben belehabarodni a szinte ismeretlen, titokzatos fiúba; mégis megtette - s egyáltalán nem bánta a kellemes érzéseket.

Akárhányszor Felixék lakásán lógtak, mindig az időst kereste tekintetével, s próbált a lehetőségekhez képest nem feltűnően kérdezősködni róla, ha nem volt ott; próbált mindent megtudni róla, hogy ne tőle kelljen feleslegesen kérdeznie - nem akarta ilyenekkel rövidíteni az így is időszűkében lefolytatott csevejeket.

Ha sikerült néhány pillanatra találkozniuk, rögtön beszélgetésbe elegyedtek, s szinte erőszakosan, harapófogóval kellett szétszedni őket; képesek lettek volna naphosszakat diskurálni a semmiről.

Mindkettejüknek feltűnt a másik édes zavara és vonzalma az összefutások során; de Minho még nem akart cselekedni, Changbin pedig félénkké vált a karizmatikus ifjú jelenlétében - így csak folyamatosan kerülgették egymást, mint a forró kását.

Felix ebből a gyorsan kialakult - normálisnak semmiképp sem nevezhető - kapcsolatból szinte semmit nem vett észre, így készségesen mondott el mindent, amit bátyja hollétéről tudott, s mindig feldobódva mesélt el róla mindent; boldogsággal töltötte el a tudat, hogy a fekete nem veti, amiért egy ilyen rokonnal áldotta meg a sors.

Ám sajnos nem mindenki volt olyan, mint a  fiatalabb fiú; nem mindenki nézte jó szemmel a veszélyes embereket.

.....

Lent várakozott a bárpultnak dőlve Woojin, aki árgus szemekkel mustrálta az éppen akkor érkezők vendégeket és türelmetlenül várt a házigazdára.

Semmi kedve nem volt itt dekkolni, s adni a szépet és jót másoknak - szinte bárki leolvasta arcáról, mennyire elege volt az egész mizériából -, ám nem volt választási lehetősége; a jó modor végett kénytelen volt ott unatkozni, s jobb ötlet híján kezdte magába önteni a rendbe kikért italokat a buli elejétől fogva.

Hyunjin is befutott időközben, s mosolyogva figyelte az időst, aki éppen egy drága alkoholos üveget markolva indult volna a mosdó irányába; ám a kisebb gallérjánál fogva húzta vissza őt, és kérdés nélkül vette ki kezéből a whiskyt, majd egy pofátlanul nagy kortyot húzott le belőle.

Jinnie undorodva pillantott végig rajta, s legszívesebben azon nyomban otthagyta volna a fiút, ha nem akkor jelent volna meg kedvese - aki viszont rajongott a fiatal bolondságaiért.

Nem ismerte olyan jól Jeongin Hyunjint, de a néhány közös délutáni szakkör folyamán elég jó kapcsolatot alakítottak ki; talán barátnak is lehetett volna nevezni őket bizonyos keretek között.

- Hogyhogy nincs itt Changbin? - kérdezte mosolyogva a legkisebb, ahogy szerelmébe karolva várt a másik válaszára.

- Vár a gettószökevényekre - jelentette ki nevetve Hyu, mire Woojin csak görbületre húzta ajkát a gyenge poén hallatán; ám ahogy felfogta, hogy többes számban szerepel a gettószökevény szó, rögtön pánikba esett.

- Nem csak Felix jön? - kérdezte higgadtan; próbálta leleplezni a hirtelen testét átjáró kétségbeesettséget.

- Meghívta Han nevelőapja mindegyiket a bulira. Gondolom valamit akar tőlük... Magától sosem lenne ilyen jó fej az a faszi - mondta szemet forgatva, ahogy eszébe jutott, mennyire nem szerette a férfi, amikor elkezdett barátkozni Binnel.

- Nézd meg, csak beszélni kellett róluk - sóhajtott Jeongin, ahogy a kezében tartott pezsgőből kortyolt egyet, majd az idősebb ajkára nyomott egy apró csókot. - Van kedved kimenni levegőzni, szívem? - tudakolta vidáman, mire a magasabb bólogatni kezdett; ám mielőtt ki tudott volna menni, összetalálkozott szeme az ezüsttel, s lágyan biccentett egyet jelezve, hogy kövesse őket, ha bejut.

......

Eközben Felix szedett-védett alkalmi ruháit kezei között morzsolgatva állt a biztonsági őrrel szemben, aki úgy méregette őket, mintha darab húsok lennének a piacon.

Chan már kezdett kicsit türelmetlen lenni, miközben a nevük keresését jó lassan húzta el a férfi; undorodó arckifejezéssel folytatta munkáját, direkt többszörösen kikerülve sorukat.

Ahogy meglátta Changbint a szőke a tömegben azonnal felkiáltott, s nagyokat lendített a levegőbe; imádkozott azért, hogy a srác minél előbb észrevegye a kalimpáló kezeket, s minél előbb el tudjanak szakadni az őr elől.

Nem is kellett sok válltornát végeznie - az alacsony széles mosolyra húzta ajkait, s úgy haladt végig az emberseregen; azonnal két puszit adott az akkor beesők arcára, majd itallal kínálta meg őket a beinvitálas után.

Az idősebb ajándék lónak ne nézd az árát címszóval vett kettőt, s magára is hagyta a két fiatalt; tudta mi játszódik le legjobb barátjában, így nagyot kacsintva libbent a kinti emberek közé, s levetkőzve szokásos merevségét elegyedett beszélgetésbe a táncolókkal; szinte mindenki itta szavait, oly' áradattal mesélt régi iskolás éveiről.

Lix zavartan nézte végig a srác barátkozásként megejtett procedúráit, s Binnie-vel karöltve hallgatta, mégis mennyi badarságot hord össze; meg akarta törni a kettejük között kialakult csendet, így az attraktív fiú felé vetette pillantását.

Ám nem tudott sokat elidőzni a fiatalon, hisz egy markos kéz simult vállára, s a csontos ujjak szinte belevájtak bőrébe; Changbin édesapja pillantott rá, s undorítóan széles, hamis mosollyal üdvözölte.

- Mennyire örülök, hogy el tudtál jönni, Lee Felix - szólalt meg a férfi nyájasan, s a feketére pillantva folytatta tovább. - Szeretnék beszélni veled, ha nem gond, Felix - utasította burkoltan a megriadt fiatalt, aki reszketegen bólintott, s ott is hagyta a kiesebbet.

Ahogy végigjárták a lakás folyosóit, kellemetlen érzése támadt, s a gombóc egyre nagyobbra nőtt hasában; mikor megálltak az egyik tágas szobában, az úr azonnal levetette álcáját, s nem köntörfalazva kezdett bele mondandójába.

- Szeretném, ha te és a kis barátod csinálnátok velem egy képet - jelentette ki magabiztosan, mire a szöszi összehúzta szemöldökét.

- Mégis minek? - kérdezte idegesen - Mégis miért tennék ilyet? - egészítette ki magát, de rögtön eszébe jutott a múltkori incidens az apuka gonosz görbülete láttán.

- Tudod, hogy milyen sok munka leszedni a graffitit a falról, fiam? - tudakolta szépen lassan, ahogy ujjaival végigszántott az egyik könyvespolc falapján - Mivel én vagyok a cég egyik vezetője, ezért illendő, ha megünnepeljük azt, hogy új iskolában kezdhetted a szünet után, nem igaz? Meg szerintem nem akarod, hogy a testvéred újra a rácsok között végezze, megszegve a próbaidejét... Ám javíts ki, ha tévedtem - pillantott rá a legyőzött fiúre, aki kényszeredetten bólintott egyet, és azonnal legjobb haverja keresésére indult.

Miután elmagyarázta neki a hirtelen kialakult szituációt, azonnal a díszlet felé siettek; alig várták, hogy végre meglegyenek a hamis mosolyokkal tarkított képekkel.

Ahogy Changbin a fiúk szenvedő fejére és apja vigyorára nézett, szinte hangosan törött össze benne valami; búsan hajtotta le fejét, ahogy realizálta a helyzetet.

Nem miatta lett rendezve az ünnep, hanem azért, hogy felmenője menteni tudja bőrét - mérhetetlen szomorúsággal töltötte a tény, hogy apja megint kihasználta; úgy, ahogy mindig is tette.

———————————————————————

7. VÁLASZTÁS - mindenkihez szóló kérdés

határidő: 20190912

⇨ SEUNGMIN

⇨ JEONGIN

———————————————————————

hello, guys
először is rettenetesen elnézést az előző részben elkövetett typok miatt - fogalma sincs mi volt a gépemmel meg velem, így bocsi, akinek kiégette a retinájátba dolog. mikor már észrevettem, azon nyomban javítottam a hibákat.
[szerdától vasárnapig osztálykiránduláson leszek Horvátba, szóval nem ígérek semmit írás terén]
remélem tetszett, véleményeket szívesen fogadok - mint mindig.
tessék szavazni a kérdésre - előre köszönöm.
jóéjt, további kellemes hetet!

[ az apply mellett kikerült egy rendes! changlix ficim is a napokban, akinek van kedve, nézzen be és olvasgassa hihi]