Mivel a történetek többségében találkoztunk a toldalékok helytelen használatával, így arra jutottunk, hogy összeszedjük nektek a legfontosabb pontokat, amikkel könnyebben dolgozhattok és reméljük, a segítségetekre válhat!

A felsorolt szavak természetesen nem az összes szó, mindegyik példával van ellátva! :)

Kezdjük a magánhangzók toldalékolásával!

1. Mindig hosszú a magánhangzó a felsorolt szavaknál:
- az -ít, a -dít és a -sít képzőben: épít, tanít; buzdít, mozdít; állandósít, állandósítan.
- az -ú, - ű, -jú, -jű képzőben: egyenáramú, fehér falu; jószívű, nagy kiterjedésű; hosszú szempillájú, erős rugójú; lapos tetejű, éles elméjű.
- a főnevek -tyú, -tyű, -attyú, -ettyű végződésben: fogantyú, sarkantyú; billentyű, töpörtyű; dugattyú, szivattyú; csengettyű, pörgettyű.
- a -ból, -ből, -ról, -ről és a -tól, -től ragban: szobából; erdőből; házról; tetőről; fától; víztől.
- a honnan? kérdésre felelő névutók – ól; -ől végződésben: alól, elől, felől, mellől.

2. Mindig rövid a magánhangzó a felsorolt szavaknál:

- -ul, -ül és a -dul, -dül képzőben: gyógyul; kerül; fordul; pezsdül.
- -ul, -ül és a -stul, -stül ragban: magyarul; feleségül; ruhástul; csőstül.
- névutók és határozószók -ul, -ül végződésben: alul; belül.
- -szor, -szer, -ször ragban: háromszor; hétszer; ötször.
- időhatározó -kor ragjában: éjfélkor, tíz órakkor.
- -ig ragban: félig, keddig, városig.
- toldalékos szóalakok végén lévő i esetében: esti, kecskeméti; kertjei; kérdi; dalolni; öklömnyi.

Mássalhangzók toldalékolása:

- a tárgy ragját mindig t-vel írjuk: hajót, sast, valakit, sárgát.
- -képp, -képpen határozóragot két p-vel írjuk: ekképp, másképp; tulajdonképpen, voltaképpen.
- a -t, -tt ( múlt idő jeleként ): folyt, varrtuk; csengetett, dobott, hallottuk, megrótták.
- a -t, -tt (helyhatározó ragjaként): Vásárhelyt; Győrött, Pécsett; Kolozsvárt vagy Kolozsvárott.
- a -t, -tt (névutók végén): iránt, szerint; alatt, között.
- a -t, -tt (melléknévi igenév képzőjeként): felforrt (víz), kitalált (történet); elvégzett (munka), mosott (ruha).
- a -b, -bb (középfokú jeleként): helyesbít, idősb, helyesebb, szebb, távolabb.
- a -d, -dd: írd, nézd, edd, sződd.
- a -d, -dd hosszabb formában mindig csak egy -d: írjad, szőjed.
- -l, -ll (valamilyennek látszik): fehérl(ik), sötétl(ik); zöldellő, barnálló; kékellett, kevesellem.
- -tyú, -tyű és -attyú, -ettyű végződés: pattantyú, billentyű; dugattyú, csengettyű.

És vannak ugyebár egyéb esetek is:

- -ít, -atlan, -etlen: csorbít – csorbítatlan, hamisít – hamisítatlan, éretlen, fedetlen, sértetlen.
- t végű igéhez -at, -et , -tat, -tet képző jár, ha a szó végi t-t mássalhangzó előzi meg (bont): bontat ( üveget), gyűjtet (erdőt), sejteti (vele), süttet (kenyeret), köttet (könyvet).
- ritkább esetekben az -atik, -etik, -tatik, -tetik: oltatik, gyűjtetik, kinyittatik, kihirdettetik.
- -val, -vel, -vá, -vé: dobbal, emberré, jósággal; Allahhal; babával, csehvel, pléhvé.
- a felszólító mód jele a szótövek nagyobb részéhez -j alakban kapcsolódik: fújjon; szőjön; folyjon; hagyjon.

Toldalékos kettőségek:

- dobj – dobjál, higgy – higgyél, dolgozz – dolgozzál.
- dobd – dobjad, hidd – higgyed, vájd – vájjad.
- állsz – állasz, szégyellni – szégyelleni.
- keveslem – kevesellem, kicsinyli – kicsinyelli.
- öregedik – öregszik.
- igyekezik – igyekszik.
- csókolódzik – csókolózik, lopódzik – lopózik.
- mondta – mondotta.
- érted – értetted.
- ezzel – evvel, azzal – avval.

Nézzük a problémás eseteket!

Amikor vezetékneveket kell toldalékolnunk, azzal vannak sokszor hibáink:

- -val, -vel, -vá, -vé: Balogh(val) – Baloghgal; Horváth(val) – Horváthtal; Kováts(val) – Kovátscsal; Beck(vel) – Beckkel.

Idegen tulajdonnevek esetén:

- -val, -vel, -vá, -vé: Bizet-vel, Cannes-ban, Moliére-rel, Glasgow-ig, Renault-t.

Reméljük, segíthettünk.^^ Kommentben várjuk, miről szeretnétek később olvasni!