23. fejezet
- Hova a fenébe lett Malfoy? - kiáltotta Ron a zűrzavarban
- Nem tudom! - szólt vissza Harry, miután egy átkot küldött a Lestrange testvérek felé.
- Mondtam, hogy felszívódik amint ide érünk! - válaszolta Ron keserűen felnevetve
- Hát akkor menj és keresd meg!- kiabált Harry. Ron bólintott, és abba az irányba fordult, ahová Draco korábban mutatott.
- Azt mondta, hogy a télikertben van, de mi a fene az a télikert? - motyogott magában Ron az üvegház felé szaladva. Végigment a folyosón az ajtókat ellenőrizve, mígnem egy díszes, ólomüveggel körülvett ajtót talált tárva-nyitva. Ron elővéve a pálcáját, belépett a kertbe, majd körülnézett. Az üvegházban senki sem volt, de kék haranglángokat vett észre a helyiség túloldalán, ezért oda sietett, és látta, hogy a kék lángok éppen az Ördöghurok nevű növényt tartják távol. Ron ismét körbe nézett és látta, hogy vér volt a földön. Hermione és Draco viszont sehol...Ron visszasietett az előcsarnokba, ahol látta, hogy Minerva épp egy lefegyverző bűbájt küld a Lestrange testvérek felé.
- Megtaláltad Malfoyt? - kiáltott fel Harry
- Nem, úgy néz ki, mintha eltűnt volna. - mondta Ron, és csatlakozott a kis csapathoz - Azt hiszem magával vitte Hermionét, de nem tudom biztosra!
- Oké, fejezzük be ezt, és aztán megkeressük Mionét! - mondta Harry majd oda lépett a földön heverő két testvérhez - Te vagy a nagy taktikus sakk mester, szóval mit javasolsz?
- Kábítsuk el őket?- vonta meg a vállát Ron
- Ron, te valami taktikai zseni vagy! - forgatta a szemét Harry
- Most mit mondjak, néha a király helyett a gyalogost kell bevetni!- Ron felnevetett, és a hasára fordította Rodolphust
- Fogalmam sincs, mit jelent ez.... - mondta Harry elkábítva Rabastant - Ez egy sakklépés?
- Lám, ezért verlek meg mindig a Varázslók sakkjában! - horkantott fel Ron, miközben elkábította Rodolphust - Nincs semmi tiszteleted a játék iránt!
- Nem, csak tudod vannak érdekesebb dolgaim is az életben...
-Persze, persze...- mondta Ron forgatva a szemét, majd egy bűbáj kötéllel szorosan megkötözte Rodolphus-t
- Komolyan a sakkon veszekedtek harc közepette?! - jött le Kingsley a lépcsőn - Őszintén szólva, ha ez vizsga lenne, akkor mindkettőtöket lepontoznám!
- Ne már! Hisz csak kettő hálálfaló van az egész házban! - mondta Ron mire
Kingsley megrázta a fejét
- Ezt mindkettőtöknek komolyan kell vennie, különben hamarosan megöletitek magatok! Ráadásul elsőéves tanoncok vagytok, nem is szabadna terepen lennetek....
- Igen, uram sajnáljuk. - mondta Harry komolyan
- Nos, Hermione nincs fent- jelentett Kingsley Minervához fordulva
- Itt sincs lent. Úgy tűnik, valamiféle küzdelem folyt a télikertben. Talán kiszökött? - lépett el Ron Rodolphus mellől. Minerva szóra nyitotta a száját, de épp akkor jelent meg egy bagoly patrónus
- Hermione Granger a Szent Mungo-ban van, Draco Malfoy-t sötét mágia miatt elfogták. A parancsokra várva...
- Francba, Dawlish.... - Mondta Kingsley, megdörzsölve a halántékát
- Rengeteg dolgom lesz, hogy Malfoy rendeződjön. Az aurorok maradnak, a többiek pedig térjenek vissza az iskolába! Minerva, kérem nézzen Hermione után.
************************************
Az Auror ügyosztály fogdájában, Draco egy kemény széken ülve várta az ítéletet. Senki sem beszélt vele, mióta ide hozták, és nem tudta mikor fogják bevinni Azkaban-ba. Amikor egy Auror tiszt elhaladt a zárka előtt, Draco aggódva kérdezett Hermione hogyléte felől, de az csak egy hideg pillantás után tovább haladt. Malfoy lerogyott a székére, és a fejét a kezébe temette. Ekkor hirtelen egy ló patrónusa jelent meg a zárkába, és Ginny hangján kezdett el beszélni
- Mione állapota stabil, várhatóan teljes fel fog épülni. A gyógyítók egyelőre altatásban tartják...
Draco megkönnyebbülten felsóhajtott. Csendben meg köszönte Ginnynek azt a kedvességet, hogy tudatta vele, Hermione jól van. Néhány pillanat múlva a Kanca eltűnt, és Draco ismét egyedül maradt. Draco ezután még hosszú órákon ült magányosan a sötét és nyirkos cellában mire Ron megjelent a rácsok előtt.
- Malfoy. - mondta Ron, és kinyitotta a cellát
- Weasley. - Draco unottan válaszolt
- Gyere velem, Kingsley-nek van néhány pergamenje, amelyet alá kell írnod. - mondta Ron, és hátralépett az ajtó elől, jelezve Draco-nak, hogy kövesse - Azon dolgozunk, hogy kijutassunk innen. Megmentetted Hermionét, ez a legkevesebb amit tehetünk érted...
Draco lassan bólintott, majd elindult Ron-nal Kingsley irodájába. Amikor beléptek az irodába, Kingsley intett Draconak, hogy üljön le vele szemben.
- Weasley, írja alá a vallomását, majd menjen az órára. Ó és kérem szóljon mr.Potternek, hogy várom az irodában!
- Igen Uram! - bólintott Ron, majd gyorsan aláírt néhány pergament, és átnyújtotta Kingsley-nek
- Rendben, elmehet! - mondta Kingsley, mire Ron kisietett a szobából.
- Szóval, mi fog velem történni? - kérdezte Draco miután kettesben maradt Kingsley-el
- Nos, ki kell töltsünk néhány fontos papirt a minisztériumnak. Azután benyújthatom a szükséges nyomtatványokat, amelyekben kijelentem, az Auror osztály kérésére hajtott végre sötét varázslatot élet-halál helyzetben.
- Elég bonyolultnak hangzik. - fújtatott Draco idegesen
- Az, de még így is ez a leggyorsabb út... - sóhajtott Kingsley - A hírneved és a szüleid hírneve ellenére is el kell mondanom, hogy lenyűgözött, ahogyan teljesített a próbaidő alatt. Tudom, hogy nem volt könnyű de kitartott és ez becsülendő!
-Köszönöm. - motyogta halkan Draco
- Jól van mr. Malfoy? - kérdezte Kingsley, aggodalommal a hangjában - Hosszú ideje vagyok auror. Többet tudok a Sötét varázslatról, mint itt a legtöbben. Tudom, mit tehet a hosszú távú megvonás. Olyan ez, mint egy kábítószer-függőség, és tegnap este előttig, sokáig tiszta volt....
-Jól vagyok. - csattant fel Draco -Tudom kezelni!
- Rendben, akkor lássunk hozzá! - tólt Kingsley Draco elé egy vastag iratot mire valaki kopogott az ajtón
- Bejöhet!- kiáltott Kingsley
- Hívatott uram?- állt meg az ajtóban Harry
- Igen, Potter ... Van néhány dolog, amit alá kellene írnia, aztán menjen vissza az osztályba. Ön és Weasley már eleget hiányzott.
-Igen Uram! - bólogatott Harry, és leült Draco mellé. Gyorsan aláírta a pergament, majd felállt.
- Elmehet. - intett Kingsley a kezével
- Uram, ha szabad? - nézett Harry Kingsley-re majd Dracohoz fordult - Csak meg akartam köszönni mr.Malfoy-nak.... - mondta Harry és kinyújtotta a kezét Draco felé - Hermione miattad él még.... Jövök neked egyel.
Draco kissé szkeptikusan nézett Harryre, de aztán kezet rázott vele.
Másnap reggel Kingsley értesült a Varázs minisztériumtól, hogy jóváhagyják Draco sötét mágiájának használatát, és elengedik Dracot.
- Mr. Malfoy, ön szabadon elmehet. - lépett be Kingsley a cellába - A próbaideje még mindig érvényben van, de hivatalosan is a 2. szakaszban van, így adott esetben elhagyhatja Roxfortot.
Draco bólintott, miközben Kingsley átnyújtott neki egy pergament, amely részletesen leírta új korlátozásait.
- McGalagony professzor azt kérte, hogy jelentsem be önt a Szent Mungosznak, hogy meglátogatja miss. Granger-t, mielőtt visszatér Roxfortba.
Draco megköszönte, majd kilépve a cellából a felvonók felé vette az irányt. Felérve a második szintre, Draco észrevett egy tantermet, ahol Harry és a többi gyakornok épp párbajozott. Draco mindvégig azt hitte, a néhány hónapos Auror-kiképzés többnyire tréfás griffendélesekből álló csoport akik folyton ugratják egymást, de azok ott bent, hadseregnek tűntek.
- Potter és Weasley megkomolyodott... - motyogta magában Draco miközben sietősen haladt lefelé a lépcsőn. Kiérve az utcára próbálta figyelmen kívül hagyni a minisztérium körül nyüzsgő boszorkányok és varázslók rosszalló és megvető pillantásait, majd elindult a Szent Mungo ispotály felé.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top