- Nos, ezzel véget is ért Lucius Xavier Malfoy végrendeletének felolvasása.  Remélem, mindenkinek jó napja lesz a továbbiakban!

Ampok úr elmosolyodott, és kiment a szobából olyan gyorsan, hogy Draco annyit sem tudott volna mondani, hogy Kviddics. Az arcán látszott, hogy tudta mi fog történni amint kilép a szobából.

- Apád furfangos végrendeletet hagyott hátra.... - szólalt meg végül Hermione - Vajon Narcissa tud róla?

- Nem hiszem kis sárkány. - mondta Draco megfogva Hermione kezét - Anyám imádja az unokáit és téged is...Ha tudta volna mire készül az apám, biztosan megtett volna mindent annak érdekében, hogy a végrendelet nekünk kedvezzen.

- És most mi lesz? - kérdezte Hermione félénken - Mit fogsz tenni Draco?

- Micsoda kérdés ez kis sárkány?! - Draco lágyan felemelte a felesége állát, hogy a szemébe tudjon nézni - Soha, egy pillanatra se gondolj ilyen butaságokra. Nincs az a vagyon ezen a világon amiért én elhagynálak téged vagy a két törpét...

- Draco én csak... - kezdte Hermione de Draco a szavába vágott

- Nem lesz semmi baj! Van elég pénzem, nem vagyok annyira rászorulva senkire és semmire.

- Tudom, én csak azt szerettem volna mondani, hogy én is tudnék dolgozni valamit. A minisztérium remek munkát ígért nekem emlékszel? Talán ha elfogadám levehetnék egy kisebb terhet a válladról....

- Nem, Hermione. - rázta a fejét Draco - Miféle teherről beszélsz? Ti vagytok a mindenem. És nem is vagyunk rászorulva, hogy dolgozz... Hát nem érted kis sárkány? Gazdag vagyok apám vagyona nélkül is! Apám azt hitte ilyen kicsinyes dolgokkal majd zsarolhat?! Bassza meg a vagyont és utalja át Parkinsonnak nem érdekel. Ti hárman vagytok a fontosak számomra....

Hermione nem szólalt meg csak a férje mellkasához bújt és behunyva a szemét hálát adott amiért Draco egy pillanatra sem gondolta meg magát. Bár legbelül tudta, hogy Draco soha nem menne bele ilyesmibe, mégis félt, hogy talán elhagyja majd.

- Mehetünk kis sárkány? - mondta Draco eltolva kissé Hermionét magától - Jean és Scorpius már biztosan túlpörögtek a sok édességtől amit Jean nagyi tömött beléjük!

Hermione ekkor elnevette magát és kézen fogva Dracoval elhagyták Gringotts hatalmas épületét.

************************************************************************
Aznap délután Draco a nappaliban olvasta az egyik újságot, amikor
Scorpius felmászott az apja ölébe. Orra centiméterekre volt az apja arcától.  A szőke mini Malfoy lassan felemelte az ujját, és beledugta az apja fülébe. Draco kissé megrándult, majd letéve az újságot magához rántotta a fiát.  Élénk, szürke szemei csillogtak ahogyan  az apjára nézett

- Hol van az anyukád, bajnok? 

- Vacsorát főz Jean-nel  - válaszolta Scorpius -  Lenne egy kérdésem apa..

- Rendben. Mi lenne az? - kérdezte Draco leültetve maga mellé Scorpiust

- Mi az a tisztavérű?- Scorpius hangja megtelt gyermeki kíváncsisággal.  Nagy szemekkel figyelte apját, alig várta, hogy választ kapjon. Draco felvonta a szemöldökét, majd zavartan így szólt

– Miért kérdezed? 

- Moly Lenard mondta tegnap. - magyarázta Scorpius, és eszébe jutott a beszélgetés, amelyet előző nap hallott a varázslók előkészítőjén

- Azt mondja, hogy ez valami rossz. De nem tudom, mi az. És elfelejtettem megkérdezni lefekvés előtt... Reméltem, hogy tudod mi az a szó.

- Meg kell értened Scorpius... - túrt bele Draco fia tejfölszőke hajába
- Hogy ez nem feltétlenül rossz dolog. Nincs azzal semmi baj, ha tisztavérű vagy, ahogy azzal sem, ha valaki mugli ivadék vagy félvér. 

- De mit jelentenek ezek? - sóhajtott Scorpius.  Draco a nappali ajtajára nézett remélve, hogy a felesége bejön és segít neki. Hermione mindig jobban tudta elmagyarázni a dolgokat, mint ő.  Mosolygó fiára nézve Draco nem tudott nem gondolni az előtte álló kínos beszélgetésre. Ebben a korban Lucius már jócskán lenyomta Draco torkán a tiszta vér fölényét.

- A tisztavérűség azt jelenti, hogy egy családban nincs mugli vér. - kezdte Draco - Ez teljes mértékben varázslóvér. Tehát  a tisztavérűeknek varázsló szüleik vannak, és vissza tudják követni családjukat évszázadokon keresztül a mágia világban.

-Te tisztavérű vagy apa? 

- Igen.

- Akkor én és Jean is tisztavérűek vagyunk? 

- Nem Scorpius...

-Miért nem? - Scorpius kezdett összezavarodni -  Anyu tisztavérű? 

- Nem... -   Draco lassan beszélt miközben felvette fia zavarát - Az anyád mugliszülött, vagyis mugli ivadék..

- És az mi? - kérdezősködött tovább Scorpius

-  Nos, a nagymamád és a nagypapád az anyukád oldaláról muglik. Ugye tudod, mi az a mugli? 

- Igen. -  Scorpius bólintott, végre megértett valamit -  Ők varázslók, akiknek nincs mágiájuk.

- Nem igazán, de erre majd később rátérünk... - kuncogott Draco a fiúra majd folytatta  - A mugliszülött egy boszorkány vagy varázsló, aki mugli családban született. Anyád mugli világban nőtt fel, és a szülei mindketten muglik, de ő egy boszorkány. Van varázsereje.

- De az hogyan lehetséges? - ráncolta a homlokát Scorpius  – Ha a nagymama és a nagypapa nem varázslatos, akkor anya miért az? 

- Mert anyád egy nagyon különleges nő.- mosolyodott el Draco -  Senki sem tudja igazán, hogyan történik ez az egész... Egyszerűen csak létrejön. De ez nem jelenti azt, hogy ne lennének kevésbé jobb boszorkányok vagy varázslók, mint bárki más.

- Akkor miért nem vagyok tisztavérű? 
Azt mondtad, hogy a tisztavérűeknek mindkét szülője varázserővel bír. Te varázsló vagy, anya pedig boszorkány.

- Így van bajnok. -  Draco érezte, hogy a beszélgetés egyre jobban össze csavarodik egy hatalmas csomóba– De azt hiszem, valamit elfelejtettél. Az előbb beszéltük meg, hogy ha valaki tisztavérű az azt jelenti, hogy nincs mugli a vérvonalában.

- Ah! Ez bonyolult! - csapott a homlokára Scorpius mire Draco felnevetett

- Higgy nekem, én aztán tudom milyen bonyolult ez. Sokkal idősebb voltam nálad, amikor végre megértettem az egészet...

- Szóval akkor mik vagyunk? Ha tisztavérű vagy és anya pedig mugliszülött, akkor Jean és én?

- Te, fiam, félvér vagy ahogyan Jean is. - simította meg Draco a fia arcát

-  Ez nem hangzik túl jól.- sóhajtott fel Scorpius hanyagul hátra dőlve a sötét fotelben

- Ellenkezőleg. – Draco nem tudott nem mosolyogni a fiát látva – Ez egy igazán különleges dolog!

- Miért? - nézett fel az apjára Scorpius kíváncsian

- Mert te mindkét világból származol. Az én családomból, a mágia világából, az anyád felől pedig a mugli világból. Mindkét világból kapsz egy darabot. Érted már?

- Igen. -  bólintott Scorpius, de a hangjában még mindig ott volt a zavarodottság  - De miért mondta Moly, hogy rossz dolog tisztavérűnek lenni?

 Draco nem tudta, hogyan magyarázhatná el ennél jobban a fiának, de szerencsére mielőtt válaszolni kényszerült volna, megjelent Hermione a nappaliban és elterelte Scorpius figyelmét az anyja jelenléte.

- Mit csinál a két legjobb pasi a világon? - kérdezte Hermione. Draco elmosolyodott meglátva a felesége lisztes kötényét. 

- Csak beszélgettünk. Kész a vacsora?

- Bizony! - felelte Hermione hátra söpörve a haját jobb karjával - És miután megvacsiztunk, hopponálunk egyet és  elmegyünk Narcissa nagyihoz a kúriába.

- Hurrá! -  ujjongott Scorpius felkelve a kanapéról – Narcissa nagyi megígérte, hogy megtanít egy bűbájt!

 A kis Scorpius izgatottan rohant ki a nappaliból. Draco elmosolyodott, bár egy kicsit komornak érezte magát. Valamikor tovább kell magyaráznia a vértisztaság eszméit, amelyek még mindig elválasztják a varázslók világának nagy részét.  Csak abban reménykedett, hogy a fia megérti, hogy ezek az eszmék valójában semmit sem jelentenek....