8.rész

Egy darabig csak meglepődve figyel engem, de utána meglágyult a tekintete és elkezdett nevetni. Én kuncogva néztem őt, amíg lenyugszik és válaszólni tud nekem.

-Hát...Jiminie...lehet róla szó, hogy a szopás süketít, de...most jól hallottad. -vigyorgott rám. Egy kicsit elpirultam, ezért vissza feküdtem és hátat fordítottam neki, hogy ne lássa a valószínűleg paradicsomhoz hasonlító fejem.
-Mi az Jimin? -jött közelebb és ölelt át hátulról, közben pedig tarkómra csókolt.

-Semmi csak...annyira zavarba tudsz hozni. -temettem arcomat kezeimbe.

-Ne haragudj Chim, de nem tudom visszafogni magam. Nagyon tetszel nekem és el is felejtettem, hogy amúgy nem is vagyunk együtt. -simogatta a hasam.

-Semmi gond Jungkook. -fordultam felé és belebújtam a mellkasába.

-Édes vagy. Annyira sajnálom, hogy van barátod és a diákom is vagy. -ölelt szorosabban.

-Ezt hogy érted?

-Hát...szívesen lennék veled, de mint mondtam foglalt vagy és a diákom is vagy.

-Igen...úgy érzem nem sokáig leszek már foglalt...

-Nehogy miattam szakíts Taehyunggal! Nem ér annyit...

-Figyelj...már nagyon régóta csak kielégítjük egymást és nincs semmi más. Meg persze...mióta először vettél kezelésbe te...azóta azt akarom, hogy csak te érj hozzám. Valamiért nem vágyom Tae érintéseire és...ő...aligha félig bekapja...inkább a kezével segít rá. -mondtam el őszintén, ami zavart.

-És...azóta...volt rá alakalom, hogy...kielégítettétek egymást?

-Volt...de akkor is csak ő hasznosította magát. Mondjuk...nem volt valami jó élmény neki, de...lényegtelen. -nevettem kínonas. Hehe...szegényt nagyon magamra húztam, majdnem megfulladt.

-Hogy érted, hogy neki nem volt valami jó élmény? -kérdezi felhúzott szemöldökkel.

-Hát..."kicsit"...hogy is mondjam...magamra húztam és nem tetszett neki. Ugye mondtam, hogy nem szokása tövig bekapni, szóval...igen...én nyomtam le.

-És ő meglepődött igaz?

-Igen, még sosem csináltam vele ilyet.

-Akkor most miért tetted?

-Öhm...ez egy kicsit hosszabb sztori.

-Van időnk, mint a tenger. Nekem volt az utolsó órám. Ha gondolod igazolom neked ezt a napot és átjöhetsz hozzám, közben pedig mesélhetsz, hogy miért csináltad azt, amit. Mit szólsz? -néz szemeimbe mosolyogva. Nem mondhatok nemet, de mi lesz Tae-vel? Mindegy...előbb vagy utóbb úgyis szakítani fogok vele..jobb, ha kezdi szokni a hiányom.

-Oké. -egyeztem bele.

-Jó, akkor öltözzünk fel és indulhatunk is. Csak majd a cuccaidat hozd ki az öltözőből, de ne mond el majd senkinek, hogy hol voltál oké? -vigyorog rám. Most komolyan?

-Ahjj...de persze, majd kiállok eléjük és elkezdem mondani, hogy "Amúgy a tanárnál voltam, aki először kielégített majd átváltozott egy perverzzé és a végén lefeküdtünk." -nézek szemeibe.

-Hát...lehet Tae nekem esne utána. -kuncogott.

-Valószínű, de nem menne sokra vele...erősebb vagy nála...sokkal.

-Tudom. -mondja, majd felül és elkezd öltözködni.
-Te nem öltözöl Jiminie?

-Öhm...deee csak...

-Azt ne mondd, hogy szégyenlős vagy előttem azok után is, hogy már kétszer kielégítettelek orálisan és az előbb szexeltünk. -néz rám ilyen "komolyan?" fejjel.

-Hát...

-Ajj Jimin! -jött közelebb és egy centire megállt az arcomtól.
-Ugye tudod, hogy nincs mit szégyelned? Tökéletes vagy! Tökéletes a tested és igazából mindened tökéletes! -suttogja ajkaimtól pár miliméterre, majd mondandója végén összeérinti ajkait az enyémekkel.

-De... -kezdtem, miután elváltunk, de félbe szakított.

-Nincs semmi "de"! Most szépen kikelsz az ágyból és felöltözős előttem! -mondta határozottan, ami miatt inkább nem is próbálkoztam tovább. Tanár...elég meggyőző tud lenni. Meg ki tudja mit csinálna, ha nem tenném, amit mond. Biztos megbuktatna tesiből még úgy is, hogy felmentésem van és nem írhatna be semmilyen jegyet.

Fel keltem az ágyból és elkezdtem öltözni. Próbáltam kicsit háttal állni neki, de ennek az lett a vége, hogy egy hatalmasat rácsapott a fenekemre.

-Hé! -fordultam felé kissé mérges tekintettel.

-Ha nem fordulsz meg, nem csapok a hátsódra. -tette szét a két kezét.

-Ahh jó. -forgattam meg a szemeimet.

Felöltöztem és el is indultuni kifele. Azonban éreztem, hogy rettenetesen fáj a hátsó felem. Egyrészt azért, mert az előbb rácsapott egy akkorát, hogy szerintem fent az igazgatóiban is meghallották, másrészt pedig ugye...az előbb feküdtünk le. Elég fura járással jutalmazott ez a fájdalom, amit Jungkook nem is hagyott szó nélkül.

-Mi az Jiminie? Csak nem fáj a feneked? -kérdezi egy hatalmas vigyorral az arcán.

-Hahaha...nagyon vicces vagy Jungkook.

-Tudom.

-Hogy lehetsz ilyen egoista?

-És te hogy lehetsz ilyen gyönyörű? -ez a kérdése annyira meglepett. Teljesen elpirosodtam, ezért inkább lehajtottam a fejem, de egy idő után állam alá nyúlt és úgy hajtotta fel a fejem, hogy a szemeibe nézhessek. Szerelmesen nézett rám, amit nem igazán szoktam meg. Tae sosem nézett így rám. Elnyílt ajkakkal néztem én is szemeibe és próbáltam kitalálni mit is tervez most.

-Tudod -kezdett bele -te egy fantasztikus srác vagy. Soha nem láttam még ilyen gyönyörű és törékeny angyalt, mint te. És őszintén...nagyon boldoggá tesz az, hogy én mutathattam meg neked milyen is egy azonos neművel összefeküdni. Nem tudom, hogy Tae-nek mi baja lehet, hogy még nem tett ilyesmit, de az biztos, hogy egy óltári nagy balfasz. Ha ő nem lenne...mát rég bevállaltam volna, hogy együtt legyek veled. Eddig nem hittem, hogy egy tanár tényleg bele tud szeretni egy diákjába, de...most már elhiszem. -mondta, végig a szemeimbe nézve, majd lassan összeérintette ajkainkat. Végig nyalva alsó ajkamon kért bejutást a számba, amit hezitálás nélkül meg is adtam neki. Perceken keresztűl csak faltuk egymás ajkait, mikor éreztem, hogy megint kezdenek gondok adódni odalent, ezért gondoltam itt az ideje, hogy elváljunk egymástól.

-Jungkook...szerintem ideje lenne menni. -mondtam nehéz levegő vétellel és vággyal teli tekintettel. Nem hiszem, hogy esetleg a fenekem kibírna még egy menetet, de...ki tudja? Lehet túl élném...

-Szerintem is. Akkor ezt a napot igazolom neked és most szépen elmész az öltözőbe, kihozod a cuccod, én pedig kint várlak a suli előtt.

-Rendben...és mit mondjak majd Taehyung-nak?

-Mond azt, hogy...meglátogatod a szüleidet.

-Oké ez jó ötlet. Akkor menjünk. -elindultunk kifelé, én az öltözők, Jungkook pedig a kijárat felé. Mikor odaértem bementem és gyorsan elindultam a cuccomhoz.

-Hol voltál Jimin? Az egész óra elment te pedig nem jöttél vissza és a tanár sem jelent meg. Történt valami? -kérdezett rá Tae. Na most mit mondjak neki. Azt mégsem mondhatom, hogy azért nem jött, mert éppen engem rakott seggbe.

-Öhm...a tanárral voltam...csak beszélgetett velem a továbbiakról. -mondtam ki az első hazugságot, ami eszembe jutott.

-Aha, oké. És most hova készűlsz? Még van egy csomó óránk. -nézett rám értetlenűl Tae.

-Hát...egy, nem érzem jó magam, kettő, a szüleim meglátogatása fontosabb, mint az iskola. Majd találkozunk otthon valamikor. Lehet ott alszom szüleimnél szóval, ha este sem vagyok otthon ne aggódj. Csak a szüleimnél leszek. -mondtam mosolyogva, majd egy gyors szájra puszi után rohantam is ki az iskolából.

----------------------------------------------------------

Sajnálom ezt kisebb kihagyást csak felvételire kellett készűlnöm és az ugye elvette minden energiám😅 De most már itt vagyok, végeztem és most nem fogok ekkora szüneteket kihagyni a részek között...remélhetőleg😅💜
A nyuszi ereje legyen veletek!🤞🐰💜

----------------------------------------------------------

2020.03.02.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top