Szóval..a jövőhéten a másik osztállyal együtt egy több napos kirándulásra megyünk Tihanyba. Aki nem akar jönni kérem jelezze,de reméljük ilyen nem sok lesz.
Ennek az információnak egyik Pál utcai sem örült,kivéve az Elnök úr,de ő profi volt ennek titkolásában.
-De tanár úr! Ne má'n! Nem lehetne egyszer végre már egy saját kirándulásunk?! -kiabált be Andris
-András! -Csapott az asztalra Rácz tanár úr
-Ilyesféle megjegyzéseket meg se halljak! Kállai tanár úrral így döntöttünk,ezen már nem változtathatnak!
-Tanár úr. -jelentkezett Boka
-Hány napos a kirándulás?
-Kereken öt. -Boka rábólintott majd tovább jegyzetelgetett kis füzetébe
Ezután Nemecsek jelentkezett.
-Tanár úr! Megyünk fürdeni?
Rácz tanár úr megrázta a fejét. -Nem,nem fogunk,ilyen nincs tervben,de rögtönzött fürdést sem szeretnénk -nézett szúrós tekintettel Csónakosra
-A kirándulásra szerdán indulunk,hétfőn érkezünk. Van még kérdés?
Válasz nem érkezett.
-Akkor haladjunk is tovább,András,mi az az egyes már megint a naplóban?!
-Hát Tanár úr! Otthon megtanultam,mire ideértem elfelejtettem! -erre mindenki felnevetett,a tanár pedig csak a fejét rázta. -Nem szeretném ha évet kéne ismételned.
-Jaj tanár úr! Nem fogok! Majd Csabi segít! -vigyorgott rá Csabira aki pedig újra felkészült lelkiekben Csónakos állandó poénjaira tanulás közben

A szerda gyorsan eljött,Boka már a megbeszélt időpont előtt pár percel a találkozó helyen volt. Később megérkezett a Pál utcaiak zöme,még Andris sem késett. A fiúk folyamatosan méregették a lassan megérkező Vörösingeseket,akik hasonlóképp tettek. Még Boka és Feri is felmérték egymást,de ez más volt. A titkuk nem derülhetett ki,muszály volt visszafogniuk magukat.
-Mindenki megvan? -kiabálta el mindkét tanár magát,amire néhányan vigyázba vágták magukat.
Egy gyors névsorolvasás után elkezdték a fiúkat felküldeni a buszra. A Pál utcaiak bal oldalra,a Vörösingesek jobbra ültek.
Andris Geréb mellé,Csele Ernő mellé,Kolnay Barabás mellé,Boka pedig magában üldögélt.

Az út körülbelül negyvenötödik percében Áts Feri Boka mellé ült,látszólag jól elvoltak. Ezt a Pál utcaiak egyike sem nézte jó szemmel,mit csinál az elnök úr az ellenséggel? Ráadásul Áts Ferivel!
A Vörösingesek ezt nem találták felháborítónak,ők tudták a nagy titkot amiből az összes Pál utcai kimaradt,még Csónakos is,pedig ő mindig tudta ha Boka titkol valamit.
-Papuskáim! Mi lett Janival?! Hát netán titkol valamit?!
-Nem tudom..de remélem nem hagy itt minket.. -szólalt meg Geréb szinte suttogva
-Jaj papuskám! Ne aggódj! Mi már megbocsájtottuk neked! -erre a többi Pál utcai is helyeselt
Geréb csak óvatosan rájuk mosolygott,majd Andris egy ölelésbe húzta,amit nagy örömmel fogadott el. Andris és Dezső már hónapok óta jártak,nem tagadták,de nem is mondták el.
Andris egy apró csókot lopott Dezsőtől,amit a többiek is láttak.
-Ti?.. -Csabi kissé sokkos állapotban volt,viszont Ernő már boldogan mosolygott
-Mi igen. -felelte Dezső
-Na látod! Még ők is járnak de mi még mindig nem találtunk senkit! -kiabálta le Barabás Kolnayt
-De ez nem az én hibám! -kiabált vissza,majd ebből egy hosszú vita következett,amit már ők sem tudtak követni
-Gratulálunk! -mondta boldogan Ernő
Boka már sejtette,de ebben nem volt biztos hogy Andris tényleg jár e Dezsővel,azt tudta hogy meleg,de hogy végül Dezsővel összejöttek ezt nem tudta.
Andris ezután egyre többször puszilgatta Dezsőt,mivel Csabi és Ernő már azonnal ship neveket találgatott ki nekik és állandóan fotózgatták őket mikor egy-egy rövid csókocska megesett.

-Hogy vagy? -kérdezte Boka combjaira simítva kezeit Feri
-Jól vagyok,örülök hogy veletek megyünk -nézett Feri szemeibe Boka
-Hiányoztál. Meg akarlak csókólni. -mondta határozottan Feri
-Hidd el Feri én is,de nem akarok csalódást okozni a többieknek,habár Andrist jól fogadták,engen nem hiszem hogy jól fognak. Hiszen az ellenségünk vezérével járok...
-Minden rendben lesz..de várok ha kell.. -sóhajtott fel Feri

Az út gyorsan elment és már meg is érkeztek Tihanyba,ahol csodálatos időjárás fogadta őket. Mivel már szinte nyár volt,ezért pont ideális lett volna fürdésre,de végül Andrist ebben megakadályozták a fiúk. A nap többi részében Boka visszacsapódott a Pál utcaiak népes csapatához ahol Andrist kezdte kérdezgetni "eltitkolt" kapcsolatáról.
-Mikor jöttetek össze?
-Még decemberben- Boka lefagyott. Hogy nem vette észre? Az már nagyon rég volt,ennyire jól titkolták volna?
-Tessék? Mikor? Nem vettem észre..
-Hát papuskám! Tudod mikor decemberben a szilveszteri buliban jött a visszaszámlálás! Na! Ott kivittem Dezsőt magammal a kertbe,aztán ott elmondtam hogy szeretem!-Boka csak rábólintott,ő és Feri egészen véletlenül jöttek össze,Boka éppen a karácsonyi ünnepségről ment haza a csendes sötét utcákon,mikor Feri utolérte majd szó nélkül megcsókólta. Az elnök úr először még pislogni sem tudott az ijedtségtől,de végül megcsókólta Ferit. A kapcsolatuk már azelőtt alakulgatott,az első évükben. A Pál utcaiak egy fegyverszünetet vezettek be,Boka kérésével. Ilyenkor egyik csapat sem civakodott,a két vezér is nyugodtan találkozgazhatott,de a fiúk hamar megunták ezt,gyorsan véget vetettek a fegyverszünetnek.
A kapcsolatukat egy jó ideig titokban tartották,amég Boka nem dolgozta fel a történteket és készült fel a következményekre,majd először a Vörösingeseknek elmondták a nagy titkot. Először mindegyik azt hitte viccelnek,de a nagyobbik Pásztor meggyőzött mindenkit,jól fogadták. Ezután Boka sokszor ellátogatott a Vörösökhöz,de persze titokban,úgy érezte magát mint egy áruló,és úgy is érzi,ezért sem akarja elmondani még Andrisnak sem. Geréb esete után elég kiszámíthatatlannak látta a helyzetet,így csendben maradt. A Vörösingesek támogatták őket. Feri rengeteget pátyolgatta Jani lelkét,így nem került teljes mély depresszióba,de még így is sokszor közel van egy-egy pánikrohamhoz,amit a mérhetetlen stresszt okoz számára.

A nap nagyon jól telt,mindenki jól érezte magát. Persze Andrist párszor el kellett rángatni a pálinkás pultoktól,de ez már részletkérdés. Boka is talált az édesapjának pár aranyos kis ajándékot,hiszen akárhol jár apukája mindig a lelkére köti hogy hozzon valamilyen kis emléket,amit persze mindig megtesz.
-Ez jó lesz apának? -mutatta oda Andrisnak az aranyos kis hűtőmágnest
-Papuskám! Fér még a hűtőre?
-Hogyne,még pár darab odafér,ha betelik majd a régieket lecserélem az újakra,de persze azokat is megtartom,vagy veszek egy új hűtőt apának amin majd tudja őket mutogatni -Andris felnevetett-Jaj papuskám! Jó vicc volt! De amúgy szerintem jó lesz apukádnak! És ez Dezskének? -mutatott oda egy gyűrűt Janinak,amin egy kisebb motívum volt
-Meg akarod kérni a kezét?
-Olyasmi.
-Tökéletes. -bólintott rá Boka
Ferinek végül egy karkötőt vett,aminek az egyik fele az övé,a másik Ferié. Egy barátság karkötőnek nevezett valami ez,de ő nem egy barátságot akar vele összekötni,hanem a lelkét Ferivel.
Kolnay és Barabás párszor összevesztek azon hogy hűtőmágnest vagy kulcstartót vegyenek,végül mindkettőt megvették.
Ernő és Csabi kisebb ékszereket nézegettek,de végül -Barabásékkal ellentétesen- egyiket sem vették meg.

Mikor eljött az idő egy megbeszélt ponton elkezdtek összegyűlni a diákok.
-Ifjak! -kiáltott fel Kállai tanár úr-Úgy gondoljuk az estére elengedünk titeket,maximum tíz óráig. Nincs pálinka,bor,akármiféle alkohol! Figyellek Csónakos András! Járkálhattok a közelben,de tíz órára mindenki itt legyen! Után lepakoljuk a bőröndöket és pihenünk. Mehettek!

A Pál utcaiak bevártak mindenkit,majd közösen indultak felfedező útjukra,persze a Vörösingesekkel ellentétes irányba. Sok pultot megnéztek,annak ellenére hogy ezt már délután megtették. Andris sokszor a pálinka csábító látványa felé haladt,de Dezső mindig visszahúzta a valóságba.
A társaság elkezdett széthúzódni,mindenki külön párokba vált,így Boka feltűnés nélkül le tudott válni,majd Ferivel egy messengeren megbeszélt találkozó ponton futottak össze.

-Szia -ölelte át Feri azonnal Bokát
-Szia -viszonozta az ölelését -A többiek? Hol vannak?
-Ott hagytam őket,szóltam nekik,hát a Pál utcaiak?
-Nem vettek észre,mindenki a párjával van elfoglalva,így feltűnés mentesen meglóghattam..mindegy is. Feri,lenne számodra valamim. -Feri kíváncsian hallgatta barátját aki egy kis dobozkát nyútott oda neki.
-Ezt szeretném neked adni -megvárta még Feri kibontja majd felemelte a karját.
Nálam itt az egyik fele -mosolyodott el
-Imádom! -ölelte át Feri
-Ezzel összeköthetjük a lelkünket,így olyan érzés mintha mindig velem lennél.
Feri óvatosan közeledni kezdett Bokához,majd meg is csókólta,de ismerős hangokat kezdtek hallani.
-Hova lett már ez a Jani?! -Hallattszott Csónakos jellegzetes éles hangja
A két fiú szinte rögtön széthúzódott majd menekülő út hiányán egy megjátszott "veszekedést" kezdtek eljátszani.
-A Pál utcaiak igenis sokkal jobbak! -emelte meg hangját Boka
-Dehogy! A következő csatát mi nyerjük! -nevetett fel Feri
-Papuskáim! -Siettek oda a Pál utcaiak -Itt meg mi folyik?! -Lépett közéjük Andris
-Semmi..csak összekaptunk..mindketten..uhm..
eltévedtünk..majd ez lett belőle.
-Papuskám! Te hagyjad csak Janit békén! Ő a mi Janink!
-Nyugi Andris..inkább menjünk -fogta meg Boka Andris kezét majd a többi Pál utcai csendben utánuk fordult.
Feri is visszaindult a Vörösingesekhez,akik már szintén aggódni kezdtek vezérük miatt.
-Papuskám! Mi van veled?! A buszon is Átssal voltál!
-Semmi..egyszerűen csak beszélgettünk..de mindegy..
-Nem mindegy! Papuskám! Nekem mindig elmondod ha baj van,meg ha nincs azt is!
-Nem titkolok semmit Andris,tudod úgyis elmondanám. -Bokának fájt ezt kimondani,hiszen hazudott,de ezt nem mondhatta el.

Az idő gyorsan telt,a fiúk siettek vissza a találkozó ponthoz,hiszen már így is bőven késésben voltak,mivel Andrisra vártak aki egy pálinkás pultocskánál próbálta legalább fél órán keresztül meggyőzni az eladót hogy ő bizony megvan 18 éves,de ha nem lenne sem ártana neki egy kis pálinka.
Végül ezért késtek 10 percet a találkozóról.
-Uraim! Miért késtek,mi volt az oka? -fordult oda a szuszogó fiúk felé Rácz tanár úr
-Tanár úr..mi..Andris..pálinka.. -szuszogta Geréb
-Jó,ez elég egyértelmű. András! Kérlek viselkedj,vagy megrovást kell beírnom,amit biztos nem akarsz.
-Tehát! Mindenki! -kiáltott fel a két tanár egyszerre
-Most felszállunk a buszra,ami a szállásra visz minket,majd ott mi osztjuk ki a szobákat -a mondat végére csalódott sóhajtgatások hangzottak fel,nem mindenkinek tetszett az ötlet,főleg nem Andrisnak.

Mikor mindenki elkezdett felszállni a buszra,Andris szinte el sem engedte Bokát maga mellől. Maga és Dezső mögé ültette belülre,majd Csabi ellenkezését figyelmen kívül hagyva,Ernőt ültette mellé.
-De én Ernő mellett akarok ülni -hisztizett Csabi
-Jaj úgyis vele kerülsz egy szobába papuskám! Ezt a kicsi utat kibírod!
Csabi csak puffogott egyet,majd az út következő részét duzzogva töltötte el,néha Ernő megpróbált visszaosonni,de Andris megállította.

A busz megérkezett leparkolt,majd hosszas csomagkiszedegetés után mindenki sorakozott a tanárok előtt,akik megvárva mindenkit indultak be a szállásra. Ott kikérték a kulcsokat,majd elkezdték sorolni a szoba beosztásokat.
-Csónakos András..Boka János! -Andris boldog,de szomorú is volt. Nem tudta mit gondoljon,a legjobb barátjával kell majd aludnia,de a szerelme mással fog aludni,ami elég zavaró.
-Kolnay Pál..és..Barabás! -Amint a fiúk meghallották egymás nevét rögtön felszabadultak,majd ismét veszekedni kezdtek.
-Van egy 3 ágyas szoba,oda Csele Csaba,Nemecsek Ernő..és..Geréb Dezső megy. Tessék. -Adta oda Csabinak a kulcsot Kállai tanár úr
Andris lelke megnyugodott,Csabiban és Ernőben már majdnem annyira bízott mint Bokában,rájuk szívesen bízta Dezsőt.
-Következő..Áts Ferenc és Pásztor Ádám!
-Következő.....
Mikor mindenkivel végigértek,elengedték a fiatalokat. Mindenki kíváncsian indult szobáik felredezésére.
-Papuskám! Ez francia ágy! -nevetett fel Andris
-Andris. Viccelsz igaz? -szenvedte be bőröndjét Jani az ajtón
-Nem,nem viccelek! Ez francia!
-Ez..tényleg..basszus..Andris..alszok a földön.
-Jaj dehogy! Aludtunk mi már együtt nem egyszer papuskám! Pár éjszakát csak kibírsz!
A szobában lassan kipakoltak,Jani lefürdött,közben Andris átugrott Dezsőékhez jóéjt puszit osztogatni,majd mire visszaért Boka már az ágy szélén üldögélt,elmerülve telefonja képrenyőében,beszélgetve valakivel.
-Itt vagyok papuskám! Kivel beszélsz ennyire? Ki a szerencsés lány?
Boka felsóhajtott.
-Andris,beszélnünk kell -fordult meg az ágyon majd maga elé ültette Andrist.
Andris hamar megkomolyodott,tudta hogy egy fontos beszélgetés veszi kezdetét. Korábban sok ilyen volt már,Andris nagyon is jó hallgatóság volt,ráadásul nagyon jó tanácsai voltak,ezért is volt az,aki legközelebb került Bokához.

-Először is,nem lány. Meleg vagyok.
Andris hamar feldolgozta a nyers információt,majd megölelgette Bokát.
-Papuskám! Erről nekem mikor akartál szólni!? Jaj de jó! Nem vagyunk egyedül Dezsővel!
-Csak..féltem mit fogtok szólni,a többieknek még nem szeretném elmondani,nem vagyok kész.
-Na és ki a szerencsés papuskám?
-Itt jön a neheze..megértem..ha..ha most úgy döntessz soha többé nem akarsz kommunikálni velem,mert egy áruló vagyok,de én Áts Ferivel járok.
Andris nem tudta hogy reagáljon,hogy nem vette észre? Ezért volt annyiszor Boka Áts Ferivel? Talán ma is mást csináltak mikor megtalálták őket? Mit érezzen? Haragudjon? Elfogadja? Ő sem tudta.
Boka csak csendben hallgatott,próbálta leolvasni Andris érzelmeit.
-Hát..én..hú basszameg..
-Andris! Ne beszélj így!
-De Jani! Most erre mi mást lehet mondani? Azon kívül hogy nem tudom mit mondjak?!
-Sajnálom. -suttogja Jani
-Papuskám..én melletted vagyok,ha boldog vagy legyél vele,én akár a harcolást is abbahagyom a Vörösingesek ellen,ha neked az jó lesz.
-Andris..én.. -most Jani nem tudta mit mondjon,hihetetlen nagy boldogságot érzett,majdnem annyit mint amikor Feri először megcsókólta.
Andris csak átölelte,majd perceken át így maradtak,amég a tanárok be nem kopogtak,esti ellenőrzés indokával.
-János,kérlek neveld meg Andrist.. -kérlelte Rácz tanár úr
Boka csak mosolyogva bólintott egyet.
-Megpróbálom. De nem ígérek semmit.
Mikor a tanár elment Andris kérdésekkel bombázta meg Janit.
-Na papuskám! Mikor jöttetek össze?
-Még a karácsonyi ünnepség után. Utánamjött és megcsókólt.
-Csak úgy?
-Igen,csak úgy.
-Te visszacsókoltad?
-Vissza hát. Egy ilyen jó pasit,mint Áts Feri ki ne akarna magának?
Andris megrázta a fejét.
-Én biztos nem! Nem jönnek be az Áts Ferik.
-Neked ott van Dezső,ne is jöjjön be Feri. Nem vagyok polysex.
-Hogy mi?
-Nem tudnék egyszerre több mint 1 emberrel kapcsolatban lenni. Hogy érthető legyek,Áts Feri szexuális vagyok.
Andris felnevetett.
-Jól bánik veled papuskám?
-Igen,nagyon jól,vigyáz rám,nagyon édes tud lenni.
Majd így végigbeszélték az estét és csak éjfél után sikerült elaludniuk,ami miatt reggel nagyon fáradtan keltek,ráadásul Boka Andris karjaiban ébredt,mivel Andrisnak muszáj ölelnie valamit alvás közben és a legközelebb Jani volt. Ez volt az egyik leghátráltatóbb dolga az Andrissal való alvásnak. A másik a kijutás a karjaiból. Dezső hogy jut ki a karjaiból? Vagy nem is akar? -gondolkozott Jani,miközben Andris karjait feszegette,aki csak jobban magához szorította.
-Mmhhm..még ne..aludni akarok -morogta félálomban a másik
-Andris..engedj ki kérlek..nem Dezső vagyok.. -szuszogta
Andris arrébb vette a karjait majd Boka végre kiutat talált magának. Rögtön telefonjához kapott és írt Ferinek egy reggeli üzenetet,emellett azt is hozzátette hogy Andris már tud a dologról,mellette már nyugodtan kibontakozhatnak.

-Ádám! Gyere már! -Kiabált Feri az éppen fürdő fiúnak
-Mindjárt! Nem hallod hogy fürdök?
Feri csak morgott egyet,de inkább Janinak kezdett szivecskéket bepötyögni a telefonjába.
-Na mondjad -lépett ki Ádám a fürdőszobából
-Na! Jani elmondta a haverjának,tudod Csónakos. Jól fogadta!
-Ez Király. Akkor most már elmondjátok mindenkinek végre hogy jártok?
-Nem,a többieket nem tudjuk hogy fogadnák. -Ádám rábólintott
-Inkább öltözz,mindjárt reggeli van -kezdett el öltözni Ádám
-Jó..Dávid hogy van?
-Jó kérdés. Nem tudom,nem írt este,biztos bealudtak -Feri hümmögött egyet
-Mehetünk? Én kész vagyok -fordult oda Ádám
Feri rábólintott. Megkeresték a szoba kulcsát,majd azt bezárva odamentek a megbeszélt találkozópontra. A Vörösingesek nagy része már ott volt,nemsoká Boka és Andris is megérkeztek.

-Andris,nálad van a kulcs? Bezártuk az ajtót? -kezdett el idegeskedni a másik
-Papuskám! Nyugalom! Itt van! -mutatta fel a kis kulcsot. Jani megkönnyebbülten felsóhajtott.

-Mindenki megvan?
A két tanár még láthatóan kicsit fáradt és álmos volt,de megpróbáltak mindent beleadni hogy élő emberként nézzenek ki.
Egy gyors létszámellenőrzés után mindenkit leültettek enni. A Pál utcaiak mind egy asztalnál ültek,ugyanúgy mint a Vörösingesek.
-Na Dezsőke! Milyen volt a fiúkkal aludni?
-Nagyon jó,olyan volt mintha egy lányos pizsamapartit tartanánk -mosolygott Dezső
-Na és nektek milyen volt Andris? -kérdezte Ernő
-Jaj papuskám! Nagyon jó! Végre lelkiztünk Janival!
-Elnézést hogy belevágok a szavadba,de Dezső. Reggel te hogy szabadulsz ki a karjaiból?
Dezső Andrisra kapta a fejét.
-Te Janit ölelgetted?!
-Papuskám tudod akárkivel alszok ezt csinálom! Janinak amúgy is ott van Feri!
Jani szíve megállt. Andris pont most árulta el a nagy titkot,amit nem így tervezett elmondani.
-Milyen Feri?
-Nem ismeritek papuskáim!
-Jani meleg? -Kérdezte Kolnay
-Jani meleg?! -szinte láncszerűen "kiáltott" fel minden fiú
-Kérlek fiúk hagyjátok abba. Igen,meleg vagyok,de ezt nem kell az egész csoportnak tudnia. Nem szeretném híresztelni,de bennetek megbízom annyira hogy elmondjam.
-Ne haragudj Boka! Tudod milyen Andris..
-Semmi gond,nekem nincs belőle bajom,aludtam már vele,csak ha van valami módja hogy kiszabaduljak arra kíváncsi lennék.
-Nem igazán van,én mindig megvárom hogy felébredjen,vagy addig beszélek hozzá amég fel nem ébred.
-Tehát akkor erre nincs jó megoldás -nevetett fel Boka
-Mesélsz nekünk erről a Feriről? -kérdezte Csabi
-Hát..ne haragudjatok. De ez maradjon az én dolgom és Andrisé.
A fiúk teljesen megértették Bokát,tudták hogy Andrisra sem haragudhatnak,hiszen ő Boka legközelebbi barátja,mindannyiuknak van legalább egy ilyen barátjuk,kinek a párja,kinek csak egy haverja.

A reggeli után kezdődött a következő napi program. Most ismét sétáltak, különböző nevetességeket néztek meg,jártak körbe. Néhány helyen esetleg a két tanár érdekességeket mondott,ami persze nem mindenkit kötött le,főleg nem Andrist aki mindig mással volt elfoglalva,mint amivel éppen kellett volna.

A kötelező program után,most egy másik területen engedték el a fiúkat körbenézni.
-Andris..elmennék Ferihez -súgta oda barátjának Boka,mikor éppen senki sem figyelt rájuk
Andris csak mosolyogva bólogatott majd megböködte Janit hogy induljon már végre,vagy lebuknak.
Boka gyorsan elküldte Ferinek a messengeren a térképen a helyét,majd megtalálva egy kis sötét,magányos utcát. Ott várta Ferit,aki rá tizenöt perccel meg is érkezett.
-Szia! -köszönt szinte suttogva majd rögtön a másik ajkaira csapott.
Hosszasan csókolóztak,majd levegőt vesztve váltak el.
-Ádám is itt van -suttogta a másik ajkaira -Csak vigyáz ránk,ha jönnének a Pál utcaiak akkor szól nekünk,de nyugi nem figyel meg minket. -kuncogott Feri
-Szeretlek -mosolyodott el Boka
-Szeretem a mosolyodat,ritkán látom. Mosolyoghatnál többet.
-Majd megpróbálkozom vele -mosolygott Boka
Még legalább egy óráig beszélgettek ott,eddit tudta Andris feltartani a kíváncsiskodó Pál utcaiakat

-Hol van Jani?! Annál a Ferinél mi? Na de várj! Itt csak egy Feri van! Az is az Áts Feri! -kiáltott fel Kolnay
-Papuskám! Nyugodjatok le! Nem annál a Ferinél van! De nem is a ti dolgotok hogy kinél van! -próbálta menteni a helyzetet Andris
-Meg kell keresnünk Janit! Lehet megint Ferivel veszekednek.. -mondta Nemecsek
A fiúk szinte mind együtt indultak megkeresni Janit,Andris gyorsan írt neki egy üzenetet,hogy a fiúk őt keresik. -Ne haragudj,Andris írt -nyitotta meg a telefonjàt -Engem keresnek a fiúk -sóhajtott fel
-Nem gondolod hogy ez egy jó alkalom lenne elmondani nekik hogy járunk?
Jani kissé megdermedt. Most? Elmondani? Hiszen ő ebbe bele sem gondolt hogy neki mostanában el kéne ezt mondania. Túl sok kételye volt,elfogadnák őt Ferivel? Megutálnák,esetleg árulónak tekintenék? Maga sem tudta.
-Srácok,van egy ötletem,nem hallgatóttam..de hallottam mit beszélgettetek,a végét. -lépett oda melléjük Ádám
-Mondjad Ádi,most nagyon kell az eszed.
-Elraboljuk Janit.
-Mi? -mindketten döbbenten fordultak Ádám felé
-Úgy teszünk mintha elrabolnánk,gyakorlatilag el is raboljuk,elbírom Janit,elég vézna. Au! Feri! Ne ütögess! Tehát elraboljuk Janit,viszem magammal,utánunk jönnek a fiúk majd ott megmondjuk a többieknek hogy ne álljanak le verekedni a Pál utcaiakkal,hanem csak védjenek meg titeket,majd elmondjàtok nekik hogy jártok. Fogadják ahogy fogadják,gondolom Jani a haverod biztos velünk lesz. De egy egész Vörösinges banda veletek lesz,mit gondoltok?
-Én benne vagyok.. -szólt kissé bizonytalanul Jani
-Jó,akkor írok a fiúknak,vagy várj,felhívom Dávidot. -Feri megcsörgette Dávidot,de a telefonja ki volt kapcsolva,nem tulajdonított nagy figyelmet neki,felhívta Szebenicset aki szinte rögtön fel is vette.
-Na hali,mond meg a fiúknak hogy mi most elraboljuk Janit,persze nem szó szerint,mármint szó szerint...mindegy! Tehát most tervezzük elmondani a Pál utcaiaknak hogy járunk,ne verekedjetek velük,ha odajönnek velünk együtt,ezt megtiltom,akárki megteszi többé nem Vörösinges. Ezt mond meg nekik,köszi. -majd letette a telefont. -Elintéztem -mosolygott kedvesen Feri
-Úgy tudsz mosolyogni..de közben egy démon vagy.. -mondta Jani majdnem nevetve
-Egyetértek -nevetett Ádám
Nemsokára a Pál utcaiak hangját lehetett hallani,Ádám kinézett amit rögtön ki is szúrt Csabi
-Ott van a Pásztor! -mutatott feléjük
-Menjünk! -harsogták a fiúk
-Na Jani gyere -szépen lassan felvette Janit Pásztor,majd mikor már kellő távolságba értek a többiek Feri és Ádám is futni kezdtek.
-Utánuk! -kiabáltak
A járókelők furcsállva néztek a fiúkra,kettő fiú fut elől,az egyik karjában egy magas vézna fiú,utánuk pedig egy csapat fiú fut. Nem mindennapi látvány volt ez Tihanyban.
Egészen addig futottak amég meg nem látták az ismerős Vörösinges fiúk arcát,ahol Ádám szinte ledobta Janit magáról majd Feri elkiáltotta magát.
-Állj! -erre a Pál utcaiak is megálltak.
Andris is ott volt köztük,de nem futott,ő csak később sétált oda.
Jani a Vörösingesek körének közepén állt,mellette Feri és a nagyobbik Pászor,Dávid sehol nem volt,senki nem látta,nem is tudta hol van.
-Engedjétek el Janit! -kiabáltak rájuk
-Kérlek nyugodjatok meg,nem fogjuk bántani,valamit el kell mondanunk nektek.
A fiúk elhallgattak de közben néhány idegesen morzsolgatta a kezét.
Jani is ugyanígy tett,Ferit kérte meg hogy vezesse fel,így fel tud készülni.
-Mi nem akarunk veletek harcolni,sem verekedni! Most sem azért vagyunk itt,mi tartottuk a tűzszünetet,ti voltatok akik ezt megszegték.
Andris közben arrébb sétált,egészen Bokáékig.
-Andris? Mit csinálsz? -kérdezte kétségbeesetten Dezső -átvertetek minket?
-Erről szó sincs Dezső..aki itt átvert titeket az én voltam.. -szólalt meg végre Boka
-Tessék? Jani?! Nem! Átálltál a Vörösingesekhez?! Kolnay jössz nekem egy tábla csokival! -kiáltott oda Barabás barátjának aki csak bemutatott neki. Nagyon szerelmesek voltak.
-Ilyenről sincs szó..engedjétek hogy elmondjam,kérlek.
A fiúk elhallgattak ismét.
-Szóval..már..egy jó ideje..én és Feri..mi..járunk..
Senki nem mondott semmit,csak nagy csend volt,egyedül Dezső mutatott életjeleket.
-Odaengedtek? -lépett oda Geréb vörösök elé akik Feri engedélyével oda is engedték.
Először megölelte Janit,majd Ferit,majd Andris elé állt és egy hatalmas pofont adott neki.
-Te szemét!
-Dezsőke?..mi a baj?.. -kapott oda a fájó ponthoz Andris
-Rohadj meg! Én kérdeztem! Nem mondtál semmit! Azt hittem megcsalsz!
-Hé..Dezső..én kértem hogy ne mondjon semmit..ne haragudj,nem tudtam hogy reagálnátok,félek a következményektől..ezért ne bántsd Andrist,ő egész végig támogatott engem.
Dezső azonnal megbánta korábbi tettét majd rögtön folyamatos bocsánatkérésekkel igyekezett Andrist kiengesztelni.
-Én elfogadlak titeket! -ment oda Nemecsek és mindkettő fiút megölelgette
-Már semmi okom nincs rátok haragudni,már rég megbocsájtottam azt ami gyerekkorunkban történt -mosolyogott Ferire
-Nagyon köszönjük Ernő,kedves vagy -mosolyodott el Jani
A többi fiú is egészen jól fogadta,kis rábeszéléssel,Kolnay nem akarta elhinni,Barabás pedig főleg nem,így azon vesztek össze melyikük nem hiszi el jobban az egészet.
Csele pedig ha már Ernő elfogadta,akkor ő is. Kicsit elleneze ezt az egészez,de nem hangoztatta,inkább csak örült velük.
-Akkor ezennel kijelentjük a Pál utcaiak és a Vörösingesek békéjét! -kiabált Feri
Mindenki éljenzett,boldogan kiáltoztak,külső szemmel egy utcabálhoz,vagy részeg bandához hasonlítottak.
-Feri,én megkeresem Dávidot,órák óta nem láttam,kicsit aggódom érte -suttogta oda Ferinek Boka,aki csak rábólintott.
Kicsit hűvös volt már,hiába volt már közel a nyár,estére mégis elég hűvös lett,de Boka szerencsés volt,Feri általában egy vörös pulóverben járt,ami most rajta díszelgett.
Elég sokáig sétálgatott a területen,mire meglátta Dávidot egy sötét padon üldögélni. Nem szólt semmit,csak leült mellé és végigmérte a fiút. A szemei kisírtak voltak,talán remegett is,lehet a hidegtől,lehet a sírástól.
-Szia -köszönt rekedtes hangon Dávid
-Szia. Miért nem voltál ott?
-Összevesztünk Ádámmal. Gondolom nem mondta,nem minha őt ez érdekelné. -Dávid sóhajtása kissé szakadozott,próbált nem sírni,hiszen a Pásztorok,a nagy erős Pásztorok nem sírhatnak,csak ha nem látják őket,mármint gondolták ezt a többiek.
-Min vesztetek össze?
-Próbálok megfelelni Ádámban,de ő sosem foglalkozott velem úgy igazán,tudod? Soha nem segített,soha nem akart hozzámszólni,még otthon sem. Mindenkiben csak őt kerestem,volt már pár barátom,persze ezek soha nem érdekelték Ádámot. Egyikőjük sem volt jó. A mostani barátom tegnap este szakított velem,ezért nem írtam vissza neki egész este,amit persze másnal zokon vett. Én pedig visszaszóltam neki,mivel ha eddig nem érdekeltem,lassan 18 év alatt,most hirtelen miért érdekelném? Ezen ő megsértődött,nem akart hozzámszólni,én pedig inkább eljöttem,ma nem volt kedvem a harcolósdihoz. Elegem van az egészből Jani.. -sírta el magát mondata végére
Boka csak átölelte,szorosan tartotta egészen addig amég meg nem nyugodott a másik.
-Ezt meg kell beszélned vele,én és Feri mindig itt leszünk. De azt,amit most mondtál nekem,neki is el kéne mondanod,akár úgy hogy mi is ott vagyunk. Rendben van.
Tíz órára már ott voltak a találkozóponton,a Vörösinges-Pál utcai csapat még éppen csak akkor vergődött oda,egészen időben. Tíz óra huszonkettő perckor.
-Uraim! Mi volt ez a nagy késés?! Magukra várunk majdnem fél órára! -vonta kérdőre a csapatot Kállai tanár úr
-Eltévedtünk! -harsogták egyhangúan
A tanár csak megrázta a fejét majd felküldte a fiúkat a buszra,ahol mostmár vegyesen ültek a fiúk. Andris Jani mellé tévedt,egészen sokat beszélgettek,majd mikor a beszélgetés kihalt Jani megnyitotta telefonját,abban Feri nevét,majd egy üzenetet pötyögött bele.

Boka János:
Feri,tudod Tihany a magány,csend helye,mi mégis életet varázsoltunk belé. Nem csodálatos? Szeretlek.

Vége.