Dana

- Mikor jössz már haza? – üvöltöttük bele a kamerába Lorával.

- Már csak 2 hét csajok tartsatok ki. – röhögött Barcelonából.

- És milyenek a pasik ott kint? – kérdeztem.

- Hát ezeknél genetika a jó képűség, nehéz ellenállni. Majd egyszer kijövünk nyaralni ide az tuti.

- Remélem minél hamarabb. –mondta Lora.

- Most mennem kell mert a családommal vacsorára megyünk majd beszélünk! – integettet.

- Puszii. – integettünk mi is.

- Hallod anyáék mondták, hogy valamikor haza mehetnénk. – mesélte Lora.

- Hát menjünk, ezen a hétvégén. Mert következőbe úgy is jön haza Dalma és bulit csapunk. – indultam a hűtőhöz.

- Rendben akkor kiveszek szabadságot. – mondta Lora és telefonálni kezdett.

Csöngettek így indultam ajtót nyitni.

- Szia Dávid és Máté. –köszöntem szomszédjainkra.

- Halihó! Bejöhetünk? – kérdezte Dávid.

- Persze gyertek. – tágra nyitottam a bejárati ajtót. – Mi a helyzet?

- Van kedvetek bulizni? – kérdezte Máté.

- Egy pillanat. Lora menjünk bulizni? – kérdeztem.

- Miért is ne. – tette le a telefont.

- Akkor 30 perc múlva a kocsinál várunk titeket. – indultak is ki.

- Biztos jó ötlet ez szerda este? – néztem barátnőmre.

- Szerda az új szombat. Na gyerünk öltözni. – Igaza volt az utóbbi időbe nem jártunk bulizni.

Végül is 40 perccel később lent voltunk. Sima egyszerű farmer fehér póló mellett döntöttem, nem terveztem sokáig maradni. Lorán egy rövid gatya és egy csillogó crop top volt.

- Akkor mit szóltok ha a Trap- be megyünk és utána egy táncos helyre.

- Rendben. –vágtunk neki a Pesti éjszakának.

A trap egy kocsma volt ami még szerdán is tömve volt. Így nem tudtunk leülni de kértünk piát és kimentünk cigizni.

- Milyen az egyetem ? – kérdezte Máté, mivel Lora és Dávid nagyon elbeszélgettek.

- Elmegy már nincs sok hátra, aztán kezdődik a munka. – mosolyogtam rá. – És neked?

- Fogjuk rá. Nekem még 2 év van az orvosin egyszer csak vége lesz.

- Hűha és milyen orvos leszel? –ittam bele a Somersby-be

- Gyermek sebész. Ha sikerül a szakdolgozat és a Diploma.

- Menjünk táncolni. – indult el Lora a Doboz bár felé.

A bár a Szent- István téren volt. A lakásunktól nem messze.

- Pont e kedvenc számom megy gyertek( Sia- cheap thrill). – hallottuk, a tér másik végéről a zenét.

- Menjetek mi elszívunk még egy cigit. – mondta Máté.

- Köszi. – vettem ki a dobozból.

- Van barátnőd? – kérdeztem elég bunkón szerintem.

- Igen van. Jázmin a neve. – mondta mosolyogva.

- Őt miért nem hívtátok?

- Mert csak hétvégenként van Budapesten. –szívott bele cigijébe.

- Hát az nem jó. –ittam bele újra az üdítőmbe.

- És neked?

- Nincsen , várom az igazit. – Hogy visszajönne egyszer.

- Meg lesz az.

- Már meg volt csak elvesztettem és valahol a világba barangol. – Röhögtem a nyomorult múltamon.

- Meg keresem Lorát, mert holnap óránk lesz az egyetemen. – indultam be a helyre.

- Megyek veled.

Lora és Dávid nagyon eltáncolgattak volna hajnalig de én közbe vágtam és nagy vitatkozások közepette végül haza kavarodtunk hajnali 1-re.

- Most miért kellett? – hisztizett mintha 16 éves lenne újra.

- Mert holnap kelnünk kell. – húztam be a szobájába.

- Én csak jól akartam érezni magam és nem Ricsin kattogni. – szomorodott el és át váltott alvós cuccra.

- Miért mi történt? –kérdeztem.

- Írt egy üzenetet még múlt héten, hogy ne harcoljak ellene mert úgy is megkap. Akkora egója van, hogy az hihetetlen. – feküdt be az ágyba. – Soha a büdös életbe nem kap meg többször. – magára húzta a takarót és álomba merült.

- Dehogy nem örülj, hogy érted harcolnak. – mosolyodtam el és indultam fürdeni.

Hát areggel nagyon nem jött össze az, esti buli után sikerült elaludnom így késve de beértem  az órára. Hála a papnak csak 2 órám volt csütörtökre így hamar hazamehettem. Lora még aludt így a laptopját használva böngésztem a neten. Bejelölt Máté és Dávid is ismerősnek.

Hogy tetszik eddig a sztori? Vote és kommentbe a véleményeteket. ☺️
- VL 👩🏻‍💻👓