44. fejezet
Ez az eddigieknél kicsi hosszabb lett, de remélem hogy élvezetes lesz. Rengeteg csavart és fordulatott építettem bele. Jó szórakozást ès olvasást! 😎🤓
Lora
A buli
Készen állsz? – kérdeztem saját magamtól. A tükörbe végig nézve magamon egész jól kicsíptem magam. Egy teljesen új ruhát vettem fel amit párnapja kedvenc boltomba vettem. A hajam laza hullámokba verdeste nyakamat. A nyakláncként a titkos „R" betűt vettem fel.( Ezt a nyakláncot az egyik szülinapomra kaptam Ricsitől amikor még egy párt alkottunk. Szívesen viseltem mert ez kötött igazán hozzá, mindenki láthatta hogy az övé vagyok. Ez a kapcsolatunkat akkor még jobban erősítette.) Volt egy különleges ajándékom a gördeszkán kívül is de azt nem szándékoztam oda adni.
- Itt vannak Nináék! – kiáltott be Dana.
- Megyek is. – néztem végig magamon újra, még egy kis parfüm. Dínót végig simítottam, vettem egy mély levegőt és már zártuk is az ajtót.
- Sziasztok! Mindenki milyen csinos. – szálltunk be az autóba.
Hotel garázsába leparkolt Ákos. Ajándékokat felvettük és már indultunk is a lifthez. A tető térbe volt a buli. Ahonnan csodás kilátás nyílt az egész városra. Olivér jött velünk szembe.
Boldog Szülinapot felirat díszelgett szinte mindenhol. Rengeteg lufi volt.
- Ricsi 5 perc múlva megérkezik, a liftből fog kilépni úgy hogy próbáljunk köré állni. – szólalt fel Olivér a fő szervező. Ez lehetetlen dolog volt mert kb. voltunk vagy 30-an. Hátul álltunk meg inkább.
- Sziasztok! – jött oda hozzánk Máté. Furcsán néztem Danára de csak legyintett a kezével.
A lift számlálójára néztem és vészesen közeledett fel felé. A torkom a szívembe dobogott , sokkal jobban izgultam mint bárki más.
A lift ajtaja kinyílt ott állt Ricsi és egy szőkés barna hajú lány. Mindenki hangosan kiáltotta a „Meglepetést" – tapsoltak és a zene elindult. Ricsin valamilyen szinte látszódott a meglepődés, bár inkább a G-Eazy X Bebe Rexha – me, myself & I klipjéhez tudtam volna kötni a jelenetről adott képet. Boldog volt de valahogy még se, nem a meglepetés szeretők táborához csatlakozott.
Többen is letámadták Ricsit, Nináékkal úgy döntöttünk hogy iszunk valamit.
- Szóval kerestettek már valami helyet ahol szívesen ünnepelnétek az esküvőt? – ültünk le a hangulatos sárga fedésű szalma fotelekbe.
- Nem igazán.... Rád bízzuk csak közöld velünk vagy adj választási lehetőségeket és akkor eldöntjük. – nézett rám biztatóan Nina.
- Rendben, akkor elkezdem. Mindenbe megbíztok? Torta, meghívó,díszítés , vendégsereg....? – soroltam fel a nagy naphoz tartozó fő dolgokat.
- Igen. – bólintottak mindketten.
- Örülök hogy el jöttetek! – jelent meg Ricsi felettünk.
- Csá haver Boldog Szülinapot! – pacsiztak le Ákossal.
- Boldog Szülinapot Ricsii. – adott két puszit Nina majd megölelte. – Ez a tiéd. – zacskót nyújtott felé.
- Köszi. – ölelte őket át majd felém fordult.
- Boldog szülinapot! – adtam át én is az ajándékot, a külön készített gördeszkát aminek az alján az én tervezéses rajzom volt Ricsi nevével.
- Ez nagyon király. Köszönöm. – ölelt meg. – De nekem az a legnagyobb ajándék hogy itt vagy most. Szépségem. – suttogta a fülembe. – Tetszik a nyakláncod. – húzódott el és kacsintott rám. Basszus én azt hittem hogy senki nem veszi észre. Danát kerestem a tekintettemmel de sehol se találtam.
- Jössz táncolni? – rángattak vissza a valóságba Ákossék.
- öö.... igen. – indultunk a Dj pult elé.
A legújabb slágerek pörögtek, a fény füzér lampionokat felkapcsolták, hangulatos volt.
- Ki megyek a mosdóba. – tátogtam Ninának.
A mosdóba beérve és magamra zárva a fülke ajtaját egy elég érdekes beszélgetés fültanúja lehettem. Két lány volt bent :
- Láttad azt a csajt akivel jött? – kérdezte az egyik.
- Ja igen úgy halottam hogy az a barátnője. – válaszolt.
- Nem hiszem, múltkor meg egy másik csajjal láttam szédelegni.
- De volt egy aki most is itt van, akitől kapta a gördeszkát.
- Igen az tudom melyik. Mondjuk köztudott hogy Ricsinek nem elég egy lány. Emlékszel Miskolcon is menyi volt neki. Egy igazi nő csábász. – röhögtek fel.
- És volt az a komolyabb ott az egyetemen, aki..... – a mondat végét nem halottam mert elhagyták a helységet.
Ki mentem kezet mostam, megigazítottam a sminkem. Ki léptem a mosdóból. Ricsi egy lánnyal ölelkezett és szerintem csókolózott, de nem igazán láttam jól. Inkább elfordítottam a fejem.
- Én haza megyek. – tértem vissza Ninához.
- Miért még csak 2 órája vagyunk itt. – nézett az órájára.
- Tudom, de nem érzem magam valami jól. – böktem rá gyorsan valamit.
- Rendben ahogy gondolod. – szorította meg a kezem.
- Majd beszélünk. – a lifthez menten benyomtam a gombot.
Beszálltam megnyomtam a földszint gombot ajtó záródott, de Ricsi futott be hirtelen.
- Jézusom te normális vagy? – üvöltöttem le mikor végleg bezáródott.
- Hova mész? – lihegve kérdezte.
- Haza. – tettem karba a kezem.
- Miért? Hiszen még csak most kezdődik a buli. – húzódott a lift sarkához így teljesen bezárt.
- Mert dolgom van.
- Aha persze. Mi bajod van? – A szemöldökét kérdőn húzta fel.
- Láttalak egy csajjal most. Sőt a mosdóba meg is tudtam, hogy több „Nőd" is van. És a lányok körébe te csak egy Nő csábász vagy. Meg beszéltek valami Miskolci egyetemi komoly csajról.
- Akivel láthattál az a nővérem és vele is jöttem. Bevallom volt pár nő az életembe az elmúlt 5 évben és volt egy komoly kapcsolatom. De szakítottam mindenkivel. – nyomta be a megállj gombot a liftbe.
- És ezt most higgyem is el. – kínosan kuncogtam fel.
- Ahogy akarod.
- Elindítod a liftet kérlek. – néztem a gombok irányába.
- Nem. – rázta meg a fejét. – 10 perc múlva úgyis elindul magától. – vettem egy mély levegőt.
- Még is mit akarsz? Los Angelesbe megkaptál. Sőt még hazafelé és együtt utaztunk. – idegesítettem fel magam erre a tényre még jobban.
- Szerinted miért volt annyi barátnőm? Próbáltalak elfelejteni az 5 év alatt és kerestelek bármilyen csajba. – ideges volt az arca. – de senkibe se találtam meg azt amit benned, ami megfog. Számomra értékes vagy. Lora én..... – a lift elindult magától ismételten le felé.
Ellökte magát előlem és az ajtó kinyílt. Kiengedett maga előtt.
- Ne vigyelek haza? – kérdezte.
- Ez a te szülinapod, menjél és szórakozz. – mosolyogtam rá és próbáltam lenyugodni ez előző beszélgetés után.
- A Taxit megvárom veled. – ültünk le a hallba.
- Köszi. – mosolyodtam el halványan. – Nem szereted a meglepetéseket igaz? – kérdeztem rá.
- Hát nem igazán, ez a szülinap is egy szar ötlet volt Olivértől, mert tudtam róla, na mindegy ezt neki nem kell tudnia. –dőlt hátra a kanapén.
- Azért jól eljátszottad a meglepetett. – röhögtem ki.
- Muszáj volt vagy a nővérem kinyírt volna. – forgatta meg unottan a szemét.
- Ááá.. értem. – bólogattam.
- Nem is gondoltam volna, hogy meg van még ez a nyakláncod. – fogta meg a hosszú láncot és előhúzta a ruhámból az „R" betűt.
- Őrizgettem, ez egy szép ajándék volt akkor. – haraptam az ajkamba.
- Én is így gondoltam és gondolom. – nézett a szemembe.
- Nekem most mennem kell. – álltam fel.
- Örülök, hogy eljöttél.
- Boldog Szülinapot még egyszer ! – pusziltam meg.
- Annyira jó volt látni. – húzót magához és csókolt meg. – Szépségem. – simított végig az arcomon. Reagálni nem tudtam igazán csak vissza csókoltam, de közbe vágott valami.
Zúgott a telefonom. Sms Danától.
SOS!!! 16 szoba.
- Gyere segítened kell! – fogtam meg Ricsi kezét és liftbe szálltunk.
- Mi történt? – nyomtam be a gombot találomra.
- Dana. – a számat harapdáltam.
- Mi a franc? – szálltunk ki a harmadik emeleten. A tábláról gyorsan eligazodva balra futva, találtam meg a 16-os szobát. – Lora állj már meg! – kiáltott rám Ricsi.
- Dana bajban van. – mutattam az ajtóra.
- Megyek én előre. – húzott elő farmerja hátuljáról egy pisztolyt. Teljesen lefagytam. Lassan kinyitotta az ajtót, mentem utána. Dana az ágyon feküdt eszméletlenül. Próbáltam ébreszteni, megnéztem van-e pulzusa. Még életben volt. De nagyon rosszul nézett ki. Tárcsáztam a 104-et. Ricsi belökte a fürdő ajtaját. Kiabálás és lövés hallatszott. – Hívd fel Olivért. – A rémület szinte megfagyasztott. Mozogni, kommunikálni se bírtam. – Lora gyerünk már! – kiáltott rám. Folyt az arcomon végig a könny. Sikerült végül felhívnom, Oli rögtön értette a helyzetet amit én képtelen voltam felfogni pedig én szemtanúja is voltam.
Pár perccel később itt volt Olivér is aki rögtön hívta a rendőröket. A mentősök jöttek be, Danát hordágyra rakták, infúziót kapott és elvitték.
Közben Ricsi, körbe tekerte kötéllel Máté kezét. A következő pillanatban két fegyvert pillantottunk meg majd utána a gazdájukat is.
Rendőrök bilincsbe vitték el Mátét, megköszönték Ricsi munkáját.
Olivér fogott majd valamit beszéltek Ricsivel. Autóba ültetett Ricsi és egy kórház felé vettük az irányt. Olyan gyorsan történt minden, hogy igazából semmit se fogtam fel. Ez a kb. 20 perc alatt lezajló esemény a feje tetejére állított mindent.
- Lora jól vagy? – kérdezte. Válaszolni nem igazán tudtam.
- Kérlek Lora válaszolj!
- Miért kellett lőnöd? – suttogtam magam elé. A kép sorok folyamatosan a szemem előtt voltak mintha filmet vetítettek volna
- Mert meg kellett ijesztenem valahogy, sajnálom. Most Danához bemegyünk. – állt be a parkolóba.
- Engem ijesztettél meg, közben pedig Dana ott feküdt eszméletlenül. – szálltam ki az autóból. A kezeimet magam elé raktam. Ő át karolt. – Ne érj hozzám. – mentem előtte.
2.-ra irányítottak minket. Leültünk várakozni.
- Igen ilyen vagyok. – mondta Ricsi. Olivér robogott oda hozzánk.
- Lefogják csukni, jókor voltunk jó helyen még jó hogy figyeltük egy ideje. – könnyebbülés látszódott az arcán. Akkor eszméltem rá egy részletre.
- Mi várj? Ti figyeltétek? Még is kik vagytok ? – nézettem rájuk.
- Olyanok vagyunk akik megfigyelik az ilyen bandákat. Droggal és kábítószerrel kereskednek. Beépülünk majd lecsapunk rájuk. Egyszerre több embert is figyelünk. – világosított fel Olivér.
- De te azt mondtad hogy vezértiszt vagy! – néztem teljesen zavarodva Ricsire.
- Igen az is vagyok, de az csak másodlagos állás. Én egy kém csoport egyik vezetője vagyok, konkrétan a rendőrségnek dolgozunk, hasonló mint a CIA. Be kell épülnünk ez a feladatunk. – kezdett bele a magyarázkodásba amit én nem engedtem
- Minket is figyeltettek? – jöttem rá valamire. Nem válaszoltak. – Ricsi mondj már valamit. – néztem rá.
- Igen már 3 éve lassan. – vágta zsebre a kezét. A csalódás, gyűlölet, harag, és legfőképpen a fájdalom váltakozott bennem. Mi van? Teljesen meglepődtem.
- Menjetek el innen. – rájuk se néztem.
- Lora had magyarázzam meg. – jött felém Ricsi.
- Nem, hagyjatok békén minket! Hogy teheted ezt? – fordultam el tőlük és leültem a túl oldalra. Mire felnéztem eltűntek. A gondolatok cikáztak bennem, rettenetesen fájt át vert engem megint. Teljesen össze is voltam zavarodva.
- Farkas Dana hozzá tartózója? – jött oda egy orvos.
- Igen. – bólintottam.
- Az állapotát stabilizáltuk, nem sokára bemehet hozzá. – mosolyodott rám.
- Köszönöm. – törtem össze, de inkább amiatt ami Danával történt.
Köszönöm hogy olvastad! Várlak vissza a következő résznél is! További szép nyarat! Ha tetszett tudod mi a dolgod! 😉😘
-VL 👩🏻💻👓
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top