Dana

Sima hétköznapok

A szobámat plakátoltam Californiás és Los Angeleses képeslapokkal. Lora aludt még.

-         Jó reggelt! – éppen tojást főztem reggelihez.

-         Neked is! – dörzsölte meg arcát és leült egy székre.

-         Mesélj milyen volt? Láttál hírességet? – raktam le elé a reggelit.

-         Nagyon jó idő volt, strandoltunk meg ilyenek. Voltunk a legnagyobb szórakozó helyen a Bye,bye,baby 2 – nél. Nem láttam hírességet, de voltam a hírességek sétányán nagyon menő hely. – vágta fel a paradicsomot. – És veled mi a helyzet? Mátéval még együtt vagytok?

-         Igen együtt vagyunk. – kicsit harciasabban mondtam mint kellett volna.

-         Az remek, elmegyek Dínóért anyáékhoz, holnap jövök. – ezzel az elhatározással beviharzott a szobájába.

Hát igen nem igazán fényes a kapcsolatunk még mindig. Majd helyre jön. Délutánra megint teljesen egyedül voltam. Ninát nem akartam zavarni mert holnap műtétje van ismét. Máté pedig dolgozni volt. Úgy hogy a nap további részében pakolásztam és neteztem.

**************************

Másnap délután már vissza is értek Loráék. Éppen neteztem és facebookon bele vettek egy titkos csoportba.

-         Sziasztok! – köszöntem. Dínó gyorsan végig nyalt, majd összebarátkoztunk megint. – Lora téged is bevettek ebbe a szülinapi csoportba?

-         Várj nézem. – telefonját felnyitva böngészte ő is a netet. – Erre a Meglepetés bulira gondolsz? – ült le mellém.

-         Igen. – a csoportba bele léptem. Ekkor láttam meg hogy Ricsinek lesz meglepi bulija. – Láttad hogy kinek lesz?

-         Nem megyünk. – dobta le a telefonját és a szobába bevitte cuccát.

-         De miért? És ha én szeretnék menni? – álltam meg az ajtóba.

-         Jó szórakozást. – intett a kezével.

-         Ne csináld már ezt, Ricsi biztos örülne ha ott lennél. Főleg úgy, hogy nem is tudna róla. – biztattam egy kicsit.

-         Nem érdekel, se Ricsi se a hülye bulija. – morgott magába.

-         Ahogy gondolod de én elmegyek. – olvastam tovább a csoportot. – Hűűű... a Aria hotel High Note Sky bárjában lesz. – ámultam el.

-         Miért mi ő? Az nagyon puccos hely, az 5. kerületben van a város egyik legjobb helye. – jött ki Lora.

-         Tudom. Ezek szerint valaki, ha ott lesz a bulija. – kapcsoltam ki a gépet. – Na mindegy én megyek dolgozni. – A fürdőbe fel vettem a munka ruhámat.

-         Mikor lesz ez a buli? – kérdezgetett.

-         Június 2. – kattintottam az esemény naptárra.

-         Még meggondolom. – ezzel a buli gondolattal ott hagytam és indultam is.

Beérve kicsi eligazítás után, 9-ig várnom kellett az kezdésig. Olivér is visszatért a pultba mellém.

-         Láttad az eseményt? – kérdezte leülve a székre, lihegve.

-         Mit ? – néztem rá összeráncolt szemöldökkel.

-         Ezt. – mutatta.

-         Ja persze. – legyintettem rá, és mostam tovább az üvegeket.

-         És?? – állt fel és mellém lépet.

-         Hát szerintem megyek.

-         Egyedül?

-         Nem tudom, hogy Lora jön-e. – vontam meg a vállam.

-         Nem rá gondoltam.

-         Ja Mátéra? Nem tudom még, majd megkérdezem. – néztem rá a vállam fölött.

-         Rendben, csak az emberek miatt kérdeztem. – vette fel a kötényt.

-         Te vagy a rendező? – támaszkodtam a pultra.

-         Igen, miért ez olyan meglepő dolog? – húzta fel a szemöldökét.

-         Nem csak kérdeztem.

-         Minden rendben? – kérdezte a biztonsági őr(Gyula)

-         Persze, kösz. – mosolyogtam rá.

-         Majd még jövök este úgyis. – kacsintott és elment.

-         Te mindenkivel flörtölsz? – kérdezte fennhangon Olivér.

-         Én ezt kedvességnek nevezem, de ha te ezt flörtnek hívod nagyon el

vagy tévedve. – indultam át a csajokhoz.

Rellával beszéltem pár szót, majd kezdődött is az este. Olivérrel nem igazán beszéltünk a munkaidő alatt. Rengetegen voltak szokás szerint, a pénz csak úgy dőlt a főnök pedig örült. Jó estét zártunk. Holnap újra lehet jönni.

Roland haza kísért, de aztán ment is haza.

Letusoltam gyorsan, pizsit húztam és az ágyba mentem rögtön.

****************

1 óra körül járhatott mikor felébredt egy törés hangjára majd szitkozódás hallatszódott be.

-         Bocs csak elejtettem a tányért. – söpörte fel a földet Lora.

-         Nem baj már fent voltam. – hűtőből elő bányásztam a tegnapi kaját és meg melegítettem a mikroba. – Elvágtad az ujjad?

-         Egy kicsit de nem vészes. – csap alá rakta.

-         Hozok sebtapaszt. – a komódból vettem elő. – Hagy nézzem. Úhh.. basszus nem fáj?

-         Nem igazán, csak tapaszd le nem bírom a vér látványát. – takarta el másik kezével a szemét.

-         Csinálom már. – fóliát levéve már be is tapasztottam.

-         Mit csináltok? – fűzte derekam köré a kezét Máté.

-         Hogy jöttél be? – fordultam hátra felé.

-         Nyitva volt az ajtó. Szia Lora. Milyen volt LA? – intett neki.

-         Hali. Jó volt. kösz a kérdést. – biccentett felé és a szobájába ment.

-         És te hova tűntél az utóbbi 2 napba? – nyaka köré fontam kezeimet.

-         Sok volt a meló csak aludni jártam haza. – húzta el száját.

-         Jól van. – csókoltam meg. – Lesz 4 nap múlva egy szülinapi buli Ricsinek. Van kedved eljönni?

-         Nem tudom még, ahogy a főnök kéri. Ha van meló akkor muszáj megcsinálnom. De szívesen van kedvem.

-         Rendben akkor majd szólsz.

-         Gyere, kajáljunk valahol. Éhes vagy? Mert én nagyon. – húzott magához

- Aha még ma nem ettem semmit. Átöltözök és mehetünk. –A melegített kaját otthagyva, a szobámba vetkőztem villám gyorsan és már indultunk is.

Mostanában egy kicsit elvagyok tűnve és sokára is hoztam a részt, de sajnos ez az éretségi közbe vág amire nagy erőkkel készülök.
Azért remélem tetszett ez a rész is ha igen akkor nyomjatok a Vote-ra vagy commenteljetek.
Köszönöm, hogy olvastad! 😍
Hamarosan hozom a következő részt! ✍🏼
-VL 👩🏻‍💻👓