4. fejezet
Nina
Előléptetés
- Gratulálok Nina! Üresedés alakult ki az egyik vezetői pozícióban így szeretném magát előre léptetni. Mit szól? – mondta az óvoda igazgatónő (Nelli)
- Hát nem is tudom mit mondjak. Köszönöm. – mosolyogtam rá.
- Nagyon örülnék neki ha elfogadná magába látom van ambíció. Tudom hogy csak ez a 2. éve itt, de én tudom hogy maga képes rá. – bíztatott.
- Át gondolnám hétfőig ha nem gond. –mondtam.
- Dehogyis persze, nyugodtan gondolkozzon el rajta. – mosolyodott el. – Hétfőn akkor megbeszéljük! Köszönöm hogy befáradt szép estét! – köszönt el tőlem a főnök.
- Magának is. – léptem ki az irodából.
Írni akartam egy üzenetet Ákosnak de inkább, haza felé vettem az irányt. Már későre járt és mondta ,hogy fontos tárgyaláson lesz.
Beugrottam közbe a kedvenc éttermünkbe és elvitelre vittem haza kaját. Anyát felhívtam mikor haza értem.
- Szia Kincsem! – mosolyodtam el hangjára.
- Szia Anya! Mi újság? – kérdeztem.
- Semmi bogaram, apáddal éppen kertészkedünk. – halottam a háttérbe apa hangját.
- Na az remek. – bontottam ki egy vizet.
- És veletek mi a helyzet?
- Képzeld Anya elő léptettek. Te vagy az első akinek elmondtam. – kezdtem ugrálni mert most tudatosult bennem, hogy ez velem történt meg.
- Ez fantasztikus. Tudtam hogy te leszel az óvodának az igazgatója egyszer.
- Még nem adtam rá választ de remélhetőleg egyszer csak . Miért kerestél egyébként múlt héten?
- Csak szeretnénk ha haza látogatnátok a hétvégén vagy mi is mehetünk. – hangos koppanás hallatszódott.
- Meg beszélem Ákossal jó és visszahívlak. – mondtam.
- Rendben Drágám majd beszélünk és gratulálok! Ügyes vagy! Puszilunk. – bontotta a vonalat Anya.
Ákos 9 óra körül érkezett meg és nem volt jó hangulatába.
- Szia szívem! – kiáltott.
- Szia. Mi a baj? – kérdeztem.
- Semmi csak a munka. – dobta le cuccát a kanapéra és nyomott egy csókot a fejemre.
- Gyere menjünk fürödjünk meg! – indultam a fürdőbe és megnyitottam a csapot a kádba.
- Gyönyörű vagy! – lépett a hátam mögé.
- Te meg meggyötört. – fordult meg. Majd levetkőztünk és bele ültünk a kádba. Csöndben csodáltuk egymást.
- Szóval mi történt ma? – kérdeztem.
- Az egyik céges dolgot elbuktuk, mert egy jobb ajánlatott kaptak. A másik cégnek pedig új terv kell mert nem tetszik nekik. – sóhajtott.
- Jajj.. bébi menni fog. – öleltem meg. – Majd szerkesztettek egy újat.
- Aha csak az újabb 1 hét mire a csapattal kidolgozzuk. Mind1 ne beszéljük a munkáról. – húzott az ölébe. – És veled mi a helyzet?
- Remélem engem nem fogsz megutálni! – mosolyogtam rá. –Előléptettek.
- Nina, ez a legjobb dolog ami egésznap történhetett. – örült meg Ákos, magához szorított és nyomott egy csókot a számra.
- Majd hétfőn adok rá választ meg akartam veled beszélni.
- Szerintem fogad el! Képes vagy rá és szereted is csinálni. Nina gratulálok! – ölelt meg.
- Köszönöm. – szorítottam magamhoz. – kezdek fázni, nem megyünk aludni?
- De menjünk bébi, előtte bekapok valamit.
Felöltöztem hálóruhába és vártam Ákost, hogy csatlakozzon. De mielőtt jött volna elaludtam.
Másnap reggel a kávé és a tea kevert illatára ébredtem.
- Jó reggelt édesem! – ölelt meg Ákos. – Kávét vagy teát?
- Jó reggelt! Kávét. – mosolyogtam rá.
Ákos telefonált így én neki kezdtem a sajtó szemlének. Hétköznap nem nagyon volt ilyenekre időm, szombat reggeleket mindig így kezdtem és közbe hallgattam a Petőfi rádiót.
- Ha nem gond mikor megyünk a lányokért beugornék az építkezésre előtte jó? – tért vissza.
- Dehogy is. Legalább látom hogy valójában mit csinálsz.
- Hoztam kalácsot meg zsömlét reggelire. – jó neki hogy ilyen fitt reggel.
- Köszi
- Tegnap este hamar elaludtál. Így talán gratulációként csinálhatnánk egy kis reggeli tornát. – mondta kacéran.
- Én azt terveztem este de fontosabb volt a hasad. – röhögtem rajta.
- Aha. A francokat. – fogott meg és a falhoz szorított. – Hol szeretnéd kislány?
- A kanapén. Menőcsávó. – mosolyogtam rajta.
Felkapott és a kanapéra dobot majd gyors és intenzív szeretkezésbe kezdtünk. Konkrétan letépte rólam a kedvenc bugyimat. Róla nem sok mindent kellett le venni mivel egy szál boxerba volt.
- Mindig izgalommal tölt el ha belegondolok, hogy mit csinálunk. – csókoltam a nyakába.
- Bébi ha rád nézek engem már az izgalomba hozz. –puszilta meg homlokom és gyorsított a tempón.
11 óra körül sikerült el indulnunk otthonról. Örülök hogy még mindig meg van a tűz mint az elején.
- Wáó micsoda épület lesz! – álltunk meg egy építési terület mellett.
- Az bizony gyere mert késésben vagyunk! – fogta a kezem és köszönt mindenkinek. Kiadta a feladatott és csak mondta ,hogy hogyan csinálják, én ámultam nem tudnék ennyi dolgot a fejembe tartanék. 20 percet tölthettünk ott és már indultunk tovább a lányokért.
- Eszméletlen vagy , aki ezt mind megjegyezte amit mondtál. Én a felénél elvesztettem a fonalat. – néztem telefonomra, még időben voltunk.
- Ők értik és ez a lényeg. – fogta meg a kezem.
- Mindjárt jönnek. -írtam nekik üzenetet.
Halihó! 😊
Egy újabb rész. Hogy tetszik? Kíváncsi vagyok a véleményetekre!
Vote, komment. Ha tetszett hamarosan hozom a következő részt Lora szemszögét 😉
-VL 👩🏻💻👓
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top