Dana

Egy kés

Péntek reggel volt. Nyűgösen ébredtem, nem az én napomnak ígérkezett a mai. Bevásároltam ugyan is semmi kaja nem volt található a lakásba az elmúlt egy hétben. Kicsit ki takarítottam mert Lora 3 nap múlva haza jön és ne a kupi fogadja. Már délután is lett és egy üzenet érkezett a csipogást illetően.

„Indulj el amilyen hamar csak tudsz!" – Roli

„Miért?" – Én

„Haladj, ott találkozunk." - Roli

Pedig én még aludni akartam a műszak előtt. Összeszedtem magam hajamat kontyba kötöttem, és már úton is voltam. 30 perccel később:

-         De lassú vagy komolyan. – fogadott Roli.

-         Neked is szia, még meg kellett fürödnöm. – értem mellé és már be is mentünk.

-         Sziasztok! – intetünk körbe. – Mi történt? – kérdeztem Rellától.( egyik csaj társam)

-         Fogalmam sincs. – hangos ajtócsapást követve sétált be a főnök.

-         A tegnapi összegből hiányzik 40000 forint! Ki volt az? – próbált higgadt maradni, kevésbé sok sikerrel. – Az istenit kinek kellett az a kurva pénz. – én is körbe néztem de szinte mindenki lapított. – Jól van, akkor mindenkinek levonom a béréből. Most pedig mozgás 2 óra múlva nyitunk. – tűnt el.

Feltöltöttük a piákat a pultba és volt még időnk így kicsit leültünk dumálni a csajokkal.

-         Szerintetek ki volt az? – kérdezte Rella.

-         Valamelyik az 5 fiú közül, csak ők a pultosok. – mondta Heni.

-         Te mit szólsz ehhez Dana? – néztek rám.

-         Őő.. fogalmam sincs. – néztem a fiúk irányába akik vészesen közeledtek felénk.

-         Csajok gyerünk a helyünkre, ne pletykáljatok már annyit. – mondta a főpultos Zéti.

-         Jól van már. – pult részünkön is voltunk.

-         Szia. – ült a pultban Olivér.

-         Hali. – indult is az este.

Péntek este rengeteg volt a tízen éves és egy bankett is volt. Olivérrel folyton egymás útjában voltunk így valahogy mindig érintkeztünk. Vagy a kezünk, fenekünk, vállunk zavaró volt. Elment szünetre, addig én folytattam. Egy fiú társaság tért a pulthoz.

-         4 darab jägert és három apszintot kérnénk. – mondta az egyik a sok közül.

-         4000 forint lesz! – mutattam a kezemmel. Vette elő pénztárcáját de kevesebbet adott oda. – Ez nem annyi.

-         De annyit adtam. – erősködött.

-         Csak 2000 forintot adtál. – mondtam már rá támaszkodva az előttem lévő asztalra.

-         Mit hazudsz! Hülye picsa. Úgy is tartozik nekem az ismerősöd – vett elő egy kést. A vér megfagyott bennem hirtelen és hátrálni kezdtem. (milyen ismerősről beszél?)

-         Mi francot csinálsz ember? – tért vissza Olivér a biztonsági őrökkel.

-         Na gyere csak már kint vár a rendőrség. – fogták meg a bandát és ki vitték a helységből.

-         Haló Dana! Jól vagy? – két vállamat fogta meg és rázni kezdett. – Igyál egy kis vizet. – nyújtott oda egy jégkockával teli poharat. – Ülj le! – nyomott le egy székre. Majd ő gyorsan kiszolgált mindenkit. És leguggolt elém. – Nem mész haza?

-         Nem. – ráztam meg fejem.

-         Rendben, kicsit ülj még itt. De mostantól csak csajokat szolgálsz ki. – mosolygott rám. Ismételten szolgálta ki a vendégeket. Az egyik biztonsági őr járőrözött a pultunknál így erőt vettem magamon és beálltam.

Olivér szinte minden rezdülésemet figyelte. Ha jöttek fiúk rögtön ő kezdett el hozzájuk beszélni, ez nagyon rendes volt tőle.

-         Minden rendben? – fogta meg a derekam és a fülembe súgta.

-         Igen, úgyis mindjárt vége. – szeleteltem fel a citromot.

Pénzt számoltuk megint össze a napi bevételről, de most meg kellett várnunk még a főnök is végig számolja addig nem mehettünk el.

-         Oké, mehetek. – intett hogy takarodjunk.

Roli szerencsére haza kísért, miután meg tudta hogy mi történt a munkába. Majd nálam is aludt nem volt kedve haza tántorogni és úgy is menni kell ma is mondta hajnalba. Mielőtt elaludtam volna a telefonom rezgett.

Remélem biztonságban haza értél és jobban vagy! Szép Álmokat. – Olivér

Nem írtam neki vissza inkább kikapcsoltam a készüléket és pihentem, de jól esett, hogy aggódott értem.

Rolival kb. 1 óra körül keltünk fel. A fodrászomhoz és körmösömhöz is foglaltattam időpontot. Amíg a kávémat kavargattam.

-         Mit kérsz enni? – nyitottam ki a hűtőt.

-         Ami van. – nézett fel a kanapéról, de inkább vissza is dőlt.

-         Szerintem rendeljünk, azzal jobban járunk. – ültem rá a lábára és böngészni kerestem.

-         Én kínait kérek! – takarta el szemét.

-         Biztos? – kerestem rá a weblapra. – Egész jók vannak. – tárcsáztam is a számot. – 1 óra múlva itt lesz.

-         Addig én alszok. – húzta fejére a takarót.

Tartalmas késő ebéd után kezdődhetett is a nap, vagyis megint melózni kellett menni. Semmi kedvem se volt, nem nyugtatott igazán a gondolat hogy Olivér ott van velem. Az instagrammot végig böngésztem, Lora képeit megnézve irigyeltem ,hogy ilyen messze van most ettől az egésztől.

-         Egy újabba nap emberek. Mindent bele! Dana beszélhetnénk? – hívott magához a főnök. – a többiek addig a dolgukra.

-         Igen? – álltam meg előtte. (kezdtem megijedni, hogy azt hiszi én loptam el a 40000 ft – ot)

-         Hallottam tegnap mi történt. Jól vagy? – aggódó tekintette volt.

-         Igen Olivér segített, meg a biztonsági őrök. – mosolyodtam el.

-         Azért megerősítettem a bejövetelt, nagyobb az ellenőrzés. – nyomkodta telefonját.

-         Köszönöm. – bólintottam és a pult felé siettem.

-         Mit akart? – rögtön kérdezte Olivér.

-         Csak tudni akarta a tegnapi dolgot és hogy-hogy vagyok. – pakoltam elő a poharakat.

-         Értem. – segített. – Nem válaszoltál, de akkor ezek szerint épségben vagy. – gúnyosan mosolyodott el.

-         Bocs csak elaludtam. – húztam el a szám. – Köszönöm a tegnapit. – gondolkodás nélkül átöleltem őt.

-         Nincs mit! Egy csapat vagyunk a pultban. – simított végig a hátamon többször olyan nyugtatásként.

- Mit csináltok? – pattant fel az egyik székre Rella.

- Semmit csak dumálunk. - váltunk szét zavartan, majd Olivér elment hozni pár italt és üdítőt a raktárból. Én pedig Rellára néztem olyan "ezt most muszáj volt" nézéssel.

Miért érzem azt, hogy nem csak a pultban leszünk egy csapat? Pedig aztán nagyon nincs semmi közünk egymáshoz. Talán csak túl gondolom a dolgot.

Ezt se tudjuk majd meg olyan hamar. Köszönöm hogy olvastad😍 ha tetszett kérlek Vote-ra katt rá.
-VL 👩🏻‍💻👓