30.fejezet
Dana
A rossz irány?
Egy kellemes délutánt töltöttem Ninánál, az ebédlőben szokásunkhoz hívően pletykáltunk és dumáltunk mindenféléről.
- Hogy érzed magad? – társultam Ninához.
- Meg vagyok köszi. – ivott bele teájába.
- Nem nézel ki valami jól. Ákossal mi a helyzet? Hogy áll a kapcsolat?
- Fogjuk rá hogy jól. Múltkor a tesód vitt el a kórházba mert dolgozott. – sóhajtott. – Haragszom rá. De mesélj te, most akkor együtt vagy Mátéval?
- Hát ..... – ablak felé néztem. – Végül is mondhatjuk annak is. – mosolyodtam el.
- Ez tök jó, örülök neki. – ölelt meg. – Nekem nagyon szimpatikus a srác.
Még kábé 30 percig voltam nála mert utána muszáj volt dolgoznom menni és még előtte haza kellett mennem.
Hazafelé becsöngettem Mátéhoz, de nem nyitott ajtót senki így az ajtóm felé vettem az irányt.
- Merre vagy? – kiáltottam el magam.
- Konyha. – jött a válasz rögtön.
- Képzeld Nina mesélte hogy Roli vitte el a kórházban, mert Ákos persze hogy nem ért rá. – akasztottam fel a pulcsimat és lerúgtam a cipőmet. Dínót megsimogattam és a konyhába toppantam, de Lora nem volt egyedül.
- Szia Dana. – köszöntött Ákos és Ricsi. ( hogy-hogy nem vettem észre cipőjüket. Istenem, de hülye vagyok.)
- Sziasztok. – hajamat hátra kötöttem egy kontyba és vártam, hogy megszólaljanak.
- Segítened kell. Grétivel nem feküdtem le. – tért a lényegre Ákos.
- Ricsi a rendőr meg minden egyben. Mégis mit vársz? – tártam szét a karom.
- Győzd meg Ninát te is. – tette karba a kezét Ákos. Ricsire néztem, majd Lorára.
- Én honnan tudjam, hogy igazat mondasz? – szemöldökömet felhúzva vártam a választ.
- Nem tudnátok vele jóba lenni valahogy? A barátnőinek csak elmondja az igazat. – gondolkodott el.
- Grétivel? – röhögtem fel kínosan. – Világ életembe utáltam. – röhögte el magát Lora is.
- Megpróbálnátok? – kérdőn meredt ránk.
- Mit kapunk érte cserébe? – tettem karba a kezem, jöhet az üzletelés.
- Hát nem tudom. Mit akartok?
- Még kitaláljuk. – mosolyodtam el. Telefonom csörögni kezdett.
- Otthon vagy?
- Igen. – feleltem.
- Akkor kinyitod az ajtót? – tettük le. Az ajtó felé indultam és egy csókkal köszöntöttem Mátét.
Ricsi furcsán és összeráncolt homlokkal figyelte meg. Elköszöntem tőlük és a szobámba mentünk.
- Az egyik haveromnál buli van ma este. Van kedved eljönni? – kérdezte Máté.
- Ha nem maradunk sokáig akkor igen. – bólintottam.
- Szuper, akkor haza megyek átöltözöm és akkor egy óra múlva vissza jövök. Addig sikerül el készülni? – húzott magához.
- Szerintem semmi akadálya. – mosolyodtam el.
- Taxival megyünk mert messzi van és iszunk is. – kacsintott és kifelé indultunk. A fiúk még mindig itt voltak és Lorával beszéltek nem foglalkoztam velük és az ajtó felé vettem az irányt kézen fogva Mátéval. – Akkor egy óra. – csókolt meg.
- Igen. – túrtam hajába és elváltunk egymástól.
A fürdő szobába gyorsan leborotváltam lábam. Hajamba kis göndörítést raktam, és egy cica szemes sminket. 30 perc alatt készen is voltam, már csak öltözködni kellet.
- Hova mész? – kérdezte Lora.
- Buliba. – indultam be a szobámba. Követett.
- Mátéval ugye? És merre mentek?
- Egy házibuliba nem nagyon tudom. – választottam ki a fogasról egy ejtett vállú fekete felsőt és egy piros szoknyát.
- Vigyázz magadra azért. – hagyott ott.
1 órával később az ajtónál találkoztunk Mátéval. A taxink felé indultunk direkt rendelt egyet.
- Nagyon szép vagy. – fogta meg a kezem, már a kocsiban ülve.
- Köszi. – mosolyodtam rá. – Kihez megyünk?
- Beccáékhoz.
Pestre tértünk át egy 4 szintes panelhoz mentünk.
- Sziasztok. – nyitott ajtót egy ismeretlen.
- Máté van nálad? – jött oda Dominik a múltkor találkoztunk vele.
- Hallod ember fogalmam sincs miről beszélsz. – mentünk tovább lerázva szegényt.
- Tökmag. – kiáltott fel Beca. – Dana. – ölelt meg minket. – Gyertek bemutatok pár embert.
Mátét a haverjai elhívták így én Becával mentem a csajokhoz. Voltak egy páran.
- Hoztam neked inni. – adta kezembe a sört Máté.
- Köszi. – karolt át.
- Hogy érzed magad?
- Jól, kifejezetten jól. Menjünk táncoljunk. – pörögtem fel pillanatok alatt.
A nappali felé vettük az irányt a zene dübörgött szinte az egész ház bele remegett. Ugrálni és táncolni kezdtünk. Nem tudom mennyi idő telhetett el, de szédülni kezdtem és minden összefolyt előttem. Éreztem, hogy egy kar húz ki a tömegből és az erkélyre visz. Hányni kezdtem szinte minden kijött belőlem. Majd összeestem.
******************************-
- Mi a fenét csináltál vele? – foszlányokat halottam Lora beszélhetett.
- Semmit, táncoltunk és hányt majd összeesett.
- Persze, na jól van kösz, hogy haza hoztad. – csapódott be egy ajtó.
Reggel volt mikor ismét kinyitottam szemem. A fejem eszméletlenül fájt és valahogy nem volt tiszta semmi.
- Hogy érzed magad? – szólalt meg mellettem Lora.
- Szarul. – suttogtam.
- Mi volt ez az egész? Mit ittál tegnap? – ált fel és karba tette kezét.
- Semmi. Nem vagy az anyám hogy számon kérj. – ültem fel és kicsit feszült voltam.
- Nem vagyok az tény és való, de nem normális hogy hajnali 3-kor haza állítasz lehányt ruhával és totál bedrogozva vagy nem is tudom én hogy. Ez a gyerek rossz irányba visz téged én úgy látom. –indult ki a szobából. Én is kimentem, de nem ment olyan könnyen mint gondoltam.
- De hogy voltam bedrogozva. Semmi bajom sincs, kicsit sokat ittunk. Nem is ismered Mátét. – nézelődtem a hűtőbe kaja után kutatva.
- Talán jobb is. Nem akarok veszekedni, meg beleszólni az életedbe, de azért gondold át hogy miket csinál veled.
- Mert veled Ricsi miket csinál? Most nem értem mi bajod van. És ne is szólj bele mert semmi közöd hozzá. – csaptam az asztalra és a fürdőbe mentem.
Miért akarja megmondani mindenki hogy mit csináljak. Végre egyszer jól érzem magam valakivel. De ez valahogy senkinek se tetszik.
Meg is hoztam az új részt! És elértük a 30. Fejezetett! Örülök, hogy olvassátok! Remélem ez a rész is tetszik majd. ❤️ Hétvégén jelentekezem a következő fejezettel. 😘
-VL 👩🏻💻👓
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top