29. fejezet

                   

Lora

Lövés

Az áramszünet óta nem láttam Ricsit, ami lassan 2 hete volt. Végül is nem vagyunk egy pár meg semmi, de mégis úgy viselkedünk. Kezd belőle elegem lenni. Úgy érzem, mintha csak szórakozna velem, amire nekem nincs szükségem. Vágyom az ölelésére és a csókjára de heti szinten többször. Jó tudom ez kicsit csöpögős, de tényleg.

************************

Szokásos hétfői nap volt, Dínót sétára vittem le. Hazafelé az ajtó előtt ott állt ő.

-         Mit akarsz? – kulcsot a zárba helyeztem és elfordítottam.

-         Neked is szia. – indult be utánam. Dínóról, lehámoztam nagy nehezen a nyakörvet(közbe mindig szétnyalja a kezem). – Most mi bajod van? – fogta meg a karom a konyhába.

-         Semmi. – vettem ki a hűtőből egy joghurtot és a szobámba indultam.

-         Aha látom. – hajtotta be az ajtót. – Akkor meg kérdezem még egyszer ha gondolod.

-         Elő bukkansz a semmiből aztán eltűnsz napokra. Csókolózunk, pedig csak barátok vagyunk. – zárójelet mutattam kezeimmel. – Együtt alszunk, majd meg jelensz ismét. Amikor kedved támad elő veszel. Ne játssz velem. – hangom a végére erő teljes volt de még is remegett.

-         Lora, én nem szórakozom veled. Sok dolgom van, de sajnálom írhattam volna üzenetet vagy telefonálhattam volna. Ne haragudj. – jött közelebb.

-         De haragszom. – karba tett kézzel álltam előtte.

-         Elviszlek valahová, öltözz át! – nyomott egy puszit az arcomra. Válaszomat meg se várva ki ment.

-         Na igen pont erről beszélek. – mondtam már a zárt ajtónak. Sóhajtottam és a szekrényemhez léptem.

Ki választottam egy hosszú fekete gatyát és egy fehér ejtett vállú rövid pólót nyaklánccal. Felvettem kedvenc edző cipőmet.

-         Dana elmentem, vigyázol Dínóra? – kiáltottam be Danához.

-         Nincs más választásom, siess haza. – Tanult a gép előtt.

-         Rendben szia. – intettem és táskámat felvéve indulta le fele, mivel közben Ricsi már kiment.

-         Csinos vagy. – ültünk be autójába.

-         Merre megyünk?

-         Meglepetés. – kacsintott és az útra kanyarodott. Háttérben Onerepublic – Wherever I Go című szám szólt. Székesfehérvárig mentünk ahol egy rendőr gyakorlat helyen kötöttünk ki.

-         Ide jöttünk? – néztem szét mikor kiszálltam a kocsiból.

-         Igen, de izgalmas dolgot fogunk csinálni. – megfogta a kezem és az épületbe indultunk. Mindenki köszönt Ricsinek , tehát jól ismerhetett mindenkit. – Csá haver. – pacsizott le egy számomra ismeretlen emberrel. – Ő itt Lora. – mutatott be.

-         Szia, annyit hallottam már rólad. Folyton rólad áradozik nekem. Balázs vagyok. – ráztunk kezet.

-         Jól van ember. – röhögtek össze és egy lő terem felé vettük az irányt.

-         Most lefogunk lőni valakit? - riadtam meg mikor valaki a közelben elsütött egyet.

-         Igen majd a papír bábukat. Tetszeni fog. – nyomott a kezembe egy fülvédőt. – Gyere miénk a 5.-6. pálya. – páran lehetünk a terembe.

-         Akkor most vegyem fel? – raktam a nyakamba.

-         Igen, de előtte figyelj rám. – magyarázni kezdett nekem a fegyverről, amiből nem nagyon értettem semmit csak annyit hogy ne hadonásszak vele. – Most megmutatom. – kezébe vette a pisztolyt és lőtt, el találta a papír bábú közepét. – Te jössz! – olvastam le a szájáról.

-         Jól van. – bele helyeztem a lőszert, beálltam a pózba. Húztam meg a ravaszt de semmi nem történt. – valami nem jó. – fordultam felé.

-         Menni fog az. – állt mögém, hátam hozz simult teljesen éreztem leheletét a nyakamon. Kezemre tette kezét így együtt mértük be a célpontot sikerült el találnunk a táblát. Libabőrös lettem a hang hallatán és még pluszba mögöttem is állt.

-         Sikerült. – vettem le a fülvédőt.

-         Igen. Akkor most gyakoroljunk, ha ki fogyott a tár szóljál és akkor megnézzük , hogy sikerült. – kacsintott fel helyezte védőt és a pálya mellé sétált.

Kinyújtottam kezem a ravaszt meghúzva lőttem egymás után többször is. A gondolatom teljesen máshol járt, egy fajta feszültség oldás is volt. De hús vér embert nem lennék képes megölni. Hihetetlen mennyire jó érzés volt.

-         Baby jól vagy? – fogta meg a vállam. Amire megijedtem és ugrottam egyet a pisztolyt elejtve. – Héé... minden oké. – kapkodtam a levegőt. Átölelt ami kicsit jól esett. – Azért nézzük meg mennyit lőttél. – gombot megnyomva közeledtek felénk a bábuk.

-         Jó sok sikerült neked. – néztem az övét.

-         Elsőnek csináltad, de nagyon jól célzol szépség. – puszilta meg a homlokom. – Mostantól vigyázni fogok. – mosolyodott el.

-         Ajánlom is. – röhögtem fel.

-         Gyere menjünk. – leadtunk mindent elköszöntünk Balázstól, majd a kocsi felé vettük az irányt. – Igyál egy kis vizet. – nyújtotta át a palackot.

-         Köszönöm. – fogadtam el.

Beültünk az autóba, a cipőmet egyből levettem. Az autópályára hajtott fel. A rádió halkan szólt.

-         Remélem nem zavar. – az ölébe raktam a lábam. A kocsi automata volt így nem kellett váltani.

-         De borzasztóan büdös. – fogta be az orrát és fintorogva pillantott rám.

-         Tényleg? – szagoltam meg de csak öblítő illatát éreztem a zoknin.

-         Csak szívatlak. – húzta vissza lábaimat és simogatni kezdte egyik kezével.

-         Nagyon vicces. Haha. – komorodtam el és az utat bámultam.

-         Csak poén volt Baby. – röhögött fel a vigyort le se lehetett törölni arcáról, ami még helyesebbé tette borostás markáns férfias külsejét. Én is elröhögtem magam.

Simogatni kezdtem ágyékát a lábammal. Mire keze rögtön megállt a lábamon, a másik pedig a kormányt szorította.

-         Drága Lora! Balesetet fogunk okozni. – most már mindkét kezét a kormányra tette.

-         Dehogyis, te csak az útra koncentrálj. – feleltem kacéran.

-         Így elég nehéz. – húzta le az ablakot.

-         Csak nem meleged van? – kuncogtam fel.

-         Neked nincs? – simított végig a lábamon.

-         Majd lesz. – röhögtem fel. Simogattam tovább, a szája résnyire nyitódott. Kintebb húztam lábamat a kormány felé.

-         Talán jobb lesz ha máshol folytatjuk. – hangosította fel a rádiót. Nekem pedig a szemhéjaim letapadtak.

Hangos dudálásra és egy nagy fékezésre pattantak ki szemeim.

-         Mi történt? – kérdeztem.

-         Dugóban vagyunk. Ne haragudj, hogy felébresztettelek. – simította meg lábaimat amik még mindig az ölébe voltak. – Mindjárt otthon vagyunk.

-         Miért vittél el lőni? – kérdeztem, közben Ricsi ügyesen cikázott az autók között és hamar kiértünk a forgalomból.

-         Mert nem árt ha tudod, hogy kell. Bármikor kerülhetsz olyan helyzetbe ahol használnod kell esetleg. – irány jelezet és Budapest szívébe csöppentünk.

-         Én nem lennék rá képes. – némultam el. – Te már csináltad élesben? – suttogtam magam elé.

-         Igen, sajnos kerültem olyan helyzetbe. – túrt a hajába és az útra koncentrált.

*****************************

A házunk előtt megállt de valahogy a lábam nem akartak elszakadni.

-         Köszönök mindent. – csatoltam ki az övemet.

-         És örülök hogy eljöttél. – szállt ki, megkerülte az autót és kinyitotta nekem az ajtót. – Majd hívlak. – ölelt meg.

-         Rendben. – néztem a szemébe. A számat nézte közelebb hajoltam hozzá lágyan megcsókoltam.

Megfogta a nyakamat és újra csókolt. Durván és mohón. A borostája sértette arcomat. Kezeimmel karjába és pólójába kapaszkodtam az autó oldalához tolt és egész teste hozzám simult. Többet akartam én is és ő is de tudtam hogy ez lehetetlen.

-         Ricsi. – ziháltam. – Mi ez az egész? – pillantottam rá.

-         Szükségem van rád. – csípőmre csúsztatta kezét majd egyre lejjebb és a fenekemnél állapodott meg.

-         Csak barátok vagyunk ezt már megbeszéltük. – haraptam a számba.

Ez több mint barátság ezt te is tudod. – Az autóba ütött tenyerébe. – Ne haragudj, el kell intéznem valamit és utána mindent megbeszélünk. – csókolt meg újra, és beszállt a járműbe. Még is mit kell elintéznie ? Most már megint mi ez az egész?

Itt is van Lora szemszöge. Elég izgalmasan alakul a kapcsolata Ricsivel? Írj véleményt!
Köszönöm hogy elolvastad.❤️
Nem biztos ,hogy ez elkövetkező napokba rakok fel részt mert érettségizek de megpróbálok. Sok sikert az érettségizőknek 😘❤️
-VL 👩🏻‍💻👓

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top