Dana

Máté és az Ikea

- Fáj a fejem. Ki megyek egy kicsit. – üvöltöttem túl a zenét.

- Megyek én is. – állt fel Olivér is velem együtt.

Ki értünk az utcára és sétálni mentünk. Hidegebb volt a tavaszi időjáráshoz képest összehúztam magamon a pulóverem.

- Fázol? – kérdezte.

- Nem pont jó. – mosolyogtam egyet, ahogyan a szél bele kapott a hajamba.

- Spanyolországban nem volt ilyen hideg. – beszélgetni kezdett.

- Örülök neki. – gúnyos megjegyzésként mondtam.

- Most miért viselkedsz így? Szeretnék veled beszélgetni, de te rögtön bunkó vagy. – tette zsebre kezeit.

- Mert én nem szeretnék. Túl sok dolgom van, az egyetem, a Ricsis ügy, meg a szokásos. – nem akartam semmi komolyat mondani.

- Értem. – nézelődött az utcán. – Hogy megy az egyetem?

- Ennyire ne unatkozz. – röhögtem ki, de megadtam és beszélgetésbe elegyedtem. – Egész jó. Rengeteg ZH lesz, ami bele számít a félévbe. Bele kell húzni aztán a szakdolgozat és végre diploma. Egyszer csak vége lesz.

- Szólj ha tudok segíteni valamibe. – fordult felém.

- Észben tartom. – mosolyodtam el kínosan. – Haza sétálok, majd beszélünk. – mondtam.

- Haza kísérlek. – sétált tovább mellettem. Az út további részében elég sablonos dolgokról beszéltünk és volt olyan is, hogy csöndbe teltek el hosszú percek.

- Köszönöm. – álltunk meg 30 perccel később a ház előtt.

- Nincs mit. – vágta zsebre kezét. – Remélem egyszer elmagyarázhatok neked mindent és meghallgatsz majd. Szép álmokat Dana. – néztem a távolodó háta után.

Felfutottam a lépcsőn és beestem a lakásba. A fürdő felé vettem az irányt és langyos vizet engedtem magamra. Mit akar elmondani? Én már régen lezártam magamba. De fel kell neki tűnni ismét. Elmélkedésemet Lora zavarta meg aki be toppant és a WC-re zuhant.

- Veled meg mi történt? – tekertem magamra gyorsan egy törölközőt. Kijött belőle minden.

- Túl sokat ittam. – törölte meg száját egy papírral.

- Ki hozott haza? – kérdeztem.

- Ricsi. – Erre ismét öklendezni kezdett. Raktam egy hideg vizes borogatást a nyakára. Lassan felkelt és a nappaliba fektettem le. Mellé helyeztem egy edényt ha hányni kell ismét akkor ne a padlót.

- Legalább a ruhád megúszta. – indultam be a szobába.

**************************-

Reggel úgy döntöttem el megyek az IKEAba ruha állványt és szőnyeget vásárolni a szobámba. Lora még aludt, Ninát nem akartam zavarni, ahogy Dalmát se mert a Balatonnál volt. Így bekopogtam a szomszéd fiúkhoz.

- Szia Dana. – nyitott ajtót Máté.

- Szia. Van kedved eljönni vásárolni? – kérdeztem

- Ez nem olyan csajos dolog? – röhögött. – Miért nem Lorával mész? – furcsállta a helyzetet.

- Hosszú történet. – legyintettem kezemmel.

- Van időd elmesélni. – visszament telefonjáért, pénztárcáért és már indultunk is. – Kocsival? – kérdezte.

- Nekem mindegy. – sétáltam le a lépcsőn.

Végül is kocsival mentünk mert lusta volt buszozni.

- Szóval mi a helyzet? – értünk be az áruházba.

- Tegnap eljegyzési bulin voltunk. Lora kicsit többet ivott, így ma pihen. Én pedig kitaláltam, hogy eljövök és veszek pár dolgot. – észrevettem egy kör alakú pont a szobámba való fehér szőnyeget.

- Értem. Szép szőnyeg. – ért hozzá a puha anyaghoz. Megfogtam egy tekercset és a szatyorba raktam.

- És a barátnőd aki Debrecenbe tanul? – nézelődtem a konyhai bögréknél és evőeszközöknél.

- Meg van bár pont most szakító félbe vagyunk. Nem működik annyira. – pakoltam bele a szatyorba.

- Sajnálom. – fogtam meg vállát.

- Nem kell. Így lesz a legjobb. – mosolyodott el.

- Te látsz valahol ruha állványt? – néztem körbe a szoba osztályon.

- Igen, nézd! – mutatott a szekrények felé.

- Megnézem a kód számot és mehetünk is. – bólintott és indultunk a raktárba.

Gyorsan megtaláltuk és szerencsére volt is még belőle. 3 szatyorral indultunk a parkoló felé. Végül vettem 2 ágyneműt is.

- Éhes vagy? – ültünk be a fekete járgányba.

- Egy kicsit. – bólintottam.

20 perccel később olyan helyen jártunk amerre még életembe nem voltam.

- Ez egy nagyon jó étterem. – szálltunk ki és beindultunk.

- Erre még sosem jártam. – beértünk egy elegáns szálloda éttermébe. – honnan ismered ezt a helyet? – fordultam felé.

- Az apám a tulaj. – leültünk egy asztalhoz. És a pincérek köszöntek Máténak sorra.

- Nagyon szép hely! – nyitottam ki az étlapot. Tettek le elénk két pohár vizet és felvették a rendelést. 2 limonádét kértünk.

- Ajánlani tudom a sütőtök krém levest nagyon finom. – mondta Máté.

- Köszi, de nem vagyok leveses. – bólintott és beszélgetni kezdtünk. Mindenről szó esett, hova járt iskolába, a szülei mivel foglalkoznak és merre laknak. Én is meséltem neki az életemről, Olivért is szóba hoztam. Az ebéd valami ínycsiklandóan finom volt.

- Kérsz desszertet? – mosolygott rám.

- Köszönöm de teli vagyok nagyon finom volt minden. Fizetek én. – nyúltam a táskámért.

- Nem én hívtalak meg. Majd következőleg. – kacsintott.

- Rendben. – mosolyogtam.

Egyenesen haza felé vettük az irányt mert már késő délután volt.

- Nagyon jól éreztem magam. – puszilt meg az ajtónál.

- Én is. Köszönöm hogy kíséretet adtál. – mosolyogtam rá majd besétáltunk a lakásba.

- Megjöttem. – kiáltottam.

- Szia. – fetrengett a kanapén Lora.

- Még mindig ilyen szarul vagy? – ültem le mellé.

- Nem már jobb a helyzet. – ült fel. – Merre jártál?

- Csak vásárolni. – mutattam a zacskókra.

- Remek. – mosolyodott el és szokásához híven már bontogatta is ki a vásárolt termékeket. – Nekem nem hoztál semmit? – turkált.

- Hát nem mivel, nem mondtad, hogy kellene valami. – fogtam a fejem.

- Meglephettél volna. – nézte a ruha állvány dobozát.

- Istenem... majd következőleg. – a hűtőből kivettem a tejet és kávét kezdtem el gyártani magamnak.

- De a bögréből 2 db- t hoztál, tudtam, hogy gondoltál rám. – állt fel és oda futott hozzám megölelni.

- Ez csak a véletlen műve, de szedd össze magad, mert még tegnapi pia szagod van. – löktem a fürdő felé.

- Ajj... jól van már. – indult is a fürdőbe.

Hiába voltam szinte egész nap Mátéval, folyamatosan Olivéren kattogtam. Teljesen ki kéne zárnom és csak is a jelenre koncentrálni. Ez a Máté srác elé kedves és jó fej. Valamint lehet az is jel volt, tőle hogy a barátnőjével éppen szakító félbe vannak. Na jó kicsit túl gondolom a dolgokat. – tértem vissza a kávé főzéshez.

Kicsit csúsztam most, de folyamatosan tanulok ezért nincs sok időm de próbálom minél hamarabb hozni a kövi részt 😬💗
Szóval itt is van Dana szemszöge, nem hosszú és nem olyan sok a tartalma de Dana és Máté kapcsolata? Mit gondolsz ?
Köszönöm hogy elolvastad! 😍❤️
-VL 👓👩🏻‍💻