Nina

„Átlagos" szombat

- Mire gondoltál? – szálltak be a csajok a kocsiba.

-         Ki néztem egy órát és arra. Jobb ötletem nincsen. – Adtam gázt a kocsinak.

-         Nézzük meg.

-         Bemegyünk a kutyás boltba is Dínónak vennem kell kullancs irtót. – mondta hátulról Lora.

-         Persze, költsük a pénzt. – röhögtem fel.

Végül is a plázába sikerült a délelőttünket ott tölteni. Utána a csajokhoz mentünk le pakoltunk és elvittük sétálni Dínót.

A telefonomra néztem de se egy üzenet se egy hívás nem várt rám pedig már délután volt a javából. Aggódtam Ákosért, olyan furán viselkedett mostanság.

A kanapén feküdtem és nyomkodtam a telefonom, mert a lányok nagyon készültek valahova.

-         Hallod Nina el tudnál vinni minket, mert randink lesz? – kérdezte Dana.

-         Persze hova? – kérdeztem, szóval erről van szó.

-         Az óbudai-szigetre.

-         Oké menjünk, de kivel randiztok? És nekem miért nem mondjátok? – akadtam ki egy kicsit és az ajtófélfának támaszkodva néztem őket.

-         Hát a 2 szomszéd sráccal. – fésülködött Lora és ki sminkelték magukat.

-         Istenem, hogy ti mindig megtaláltok valakiket. – forgattam a szemem és az órámra pillantottam.

Nagy nehezen sikerült is összeszedniük magunkat és már indulhattunk is.

-         Na gyerünk induljunk mert nincs olyan közel. – vettük fel a táskákat.

-         Ráérünk, stílusosan késni kell. – röhögtek össze és beültek hátra, majd én előre és már hajtottam is bele a budapesti forgalomba.

-         Kicsit sok lett a parfüm csajok. – húztam le az ablakot.

-         Muszáj. – röhögtek.

40 perccel később (természetesen belefutottunk egy kisebb fajta dugóba) már ott is voltunk, meg kértek rá hogy menjek velük. Mert ha csak át verték őket akkor haza vihetem őket nyugodtan. Mivel jobb dolgom nem volt így miért is ne?

-         Hát persze. Ezért vagyok! Várjatok Ákos hív. – halásztam elő a telefonom.

-         Sziaaa.. – kiáltottam bele, mosollyal az arcomon.

-         Szia édes. Most vagyok a reptéren 3 óra múlva otthon vagyok. – mondta.

-         Rendben. Ki megyek eléd. – alig vártam már hogy lássam.

-         Nem kell mert a kollégám haza visz Bébi. – mondta. – Meg tennél nekem valamit? – sétáltam kicsit messzebb a csajoktól.

-         Persze. Mi az? – a fülem mögé tűrtem egy kosza hajtincset.

-         Fordulj meg.

-         Miért? – hátra fordultam,Olivért is Ricsit pillantottam meg egy-egy száll Rózsával. – Csajok! – szóltam nekik. – Hát ti mit kerestek itt? – néztem rájuk elvették a táskám és oda adták a rózsákat, majd mondták, hogy induljak el a stég felé.

Meg szólalt a Time of my Life című szám . A közeli hajóról, Ricsiék persze követtek és mondták hogy menjek.

Beléptem a hajó helységére, a zene elhalkult és meg láttam Ákost. Elegáns öltönybe és frissen vágott hajjal. És a kezében egy csokor vörös rózsával. Gyertyák voltak minden hol és fény füzérek lógtak le a falról.

A zene váltott ismert szerelemről szóló dalokra, amiket imádtam.

-         Mi folyik itt? - néztem rá furcsán. Nem értettem semmit. Hátra néztem Lora videózott a többiek pedig álltak és figyelték az eseményt.

-         Most azért hazudtam neked az elmúlt 2 napban, hogy elmondhassam neked ezt. – mutatott egy paravánra ahol mi szerepeltünk amikor megismerkedtünk és egymás után jöttek az emlékek vele. ( Gimiben, a szalagavatón, amikor veszekedtünk, a Balatonnál, amikor összeköltöztünk minden)

Mikor vége lett megfordultam és sehol nem találtam őket csak egy cetlit hogy „gyere fel!" Ki sétáltam majd felmásztam a hajó tetejére.

Függesztve ki volt rakva „Hozzám jössz feleségül Lovassy Nina?"Ákos ott térdelt háta mögött a többiek csak figyeltek rá és rám.

Én persze elsírtam magam, olyan érzelmi hullám volt számomra ez az elmúlt 5 perc, hogy nem bírtam tovább magamba tartani. Oda futottam Ákoshoz és megöleltem.

-         Nina drágám mi a baj? – suttogta a fülembe.

-         Semmi csak most lesokkolódtam nem számítottam erre. – szorítottam.

-         Ez volt a lényeg. – puszilta meg a fejem. Elengedtem és felegyenesedtem. Megtöröltem a szemem és Ákosra figyeltem.

-         Lovassy Nina, Beléd szerettem első perctől kezdve mikor megláttalak, a terembe. A mosolyod,a nevetésed. Elvarázsoltál a kezdetektől kezdve. Az elején nem is tudtam mi ez az érzés utáltam, hogy ezt érzem irántad. Mindig kerestelek a tekintettemmel. Nem értettem miért vagy jobba olyan sok minden kivel csak velem nem. És én ezt gyűlöltem! De soha nem felejtem el azt a pillanatot, amikor megfogtam a kezed, bár te nagyon tiltakoztál. Nem bánom meg, hogy rád rontottam a bulin amikor éppen Rolival voltál. Az utána történő eseményeket meg végkép. Teljesen beléd habarodtam, és az ujjaid köré csavartál. Szeretném hogy a feleségem legyél életem végéig és a gyermekeim anyja. Hozzád szeretném kötni magam. Szeretlek Nina. Hozzám jössz feleségül? – térdelt le újból és egy dobozkát vett elő, majd kinyitotta. Egy nagy kő díszelgett és körülötte kis gyémántok csillogtak gyönyörű volt.

-         Igen. – féltem hogy nem jön ki hang a számon de valahogy sikerült kinyögnöm, mert láttam rajta hogy megkönnyebbül. – Szeretlek! – húzta fel a gyűrűt a gyűrűs ujjamra.

-         Remélem tetszik. – remegett a keze kicsit.

-         Gyönyörű minden. – csókoltam meg, rögtön magához húzott és bele adtunk minden érzelmet ami valaha éreztünk egymás iránt. A többiek csak tapsoltak. Abban a percben elválaszthatatlanok voltunk.

-         Gratulálok!- jöttek oda többiek

-         Ti erről tudtatok? – öleltem át a csajok

- Persze, még jó hogy. – mosolyodtak el.

-         Istenem. – sírtam és röhögtem egyszerre. – Köszönöm.

-         Gratulálok Nina! – ölelt meg Ricsi és adott két puszit. – Tessék itt egy zsebkendő. – adta oda. Olivértől is kaptam két puszit.

-         Gyere vacsorázzunk meg! – fogta meg a kezem Ákos.

-         Rendben. – itt már nem tartottak velünk a többiek.

Egy gyertyafényes vacsora mellett megbeszéltük, hogy szervezte meg ezt az egészet. Mindenki tudott róla rajtam kívül. Igazából teljesen le voltam sokkolva. De a boldogságom határtalan volt. A kellemes vacsora utána, haza felé indultunk. Egész úton bámultam a kezemen lévő gyűrűt. Nem akartam elhinni, azt ami velem történik.

-         Olyan szótlan vagy. Jól vagy? – kérdezte amikor beértünk a lakásba.

-         Persze minden oké. Boldog vagyok. Ülj le a kanapéra mindjárt jövök. – rohantam be a szobába, emlékeztem hogy vettem direkt egy fehérneműt egy különleges alkalomra. Ez most alkalmas volt nagyon is. Magamra kaptam a púderszínű csipkés melltartót és magas derekú bugyiját. Majd mezítláb ki sétáltam. Ákoson már levette zakóját és felfigyelt rögtön.

-         Na milyen? – fordultam meg előtte.

-         Nagyon dögös. – állt fel. – Új darab a gyűjteménybe? Egyszer elmehetnénk együtt is. – közeledett felém.

-         Tőlem de általában sok idő szokott lenni, nem megyünk be szobába? – fogtam meg a kezét.

-         De-de. – indultam előre. – nagyon szexi hátulról is. – markolta meg a fenekem.

-         Hmm.. – mosolyodtam el. Hátra néztem és láttam a szemében a tűzet.

-         Nina, Nina, Nina.. annyira kívánlak! – vette le ingjét majd közel húzott magához. Megfordultam és a fülcimpájába haraptam. Mire felkapott.

-         Huncutkodunk.. – röhögtem el magam. A lábaimmal átkulcsoltam a csípőjét és csók csatába kezdtünk.

-         Gyönyörű vagy Baby. – csókolgatta a nyakam. – Szeretlek. – A számból halk nyögés jött.

-         Én is. Ákos kérlek! – a csípőmet hozzá nyomtam , mire élesen beszívta a levegőt. És már a hasamnál csókolgatott.

Ez elég hosszú részlet, több képpel mint szokott. Ákos végre nagy lépésre szánta el magát. Remélem tetszett.
Köszönöm, hogy olvasod.
Vote és kommenteljetek. Várom a véleményeteket.
Hamarosan hozom Lora szemszögét. Addig is jó szünetett.😘
-VL👓👩🏻‍💻