troye nem akarta elhinni, hogy négy hónapja, vagy annál is kevesebb van hátra, hogy élhessen. nem akarta elhinni, hogy a vékonyság valóban meg is ölheti őt. szintén nem hitte el, jacob ténylegesen törődött vele. ez csak egy beteg vicc volt, amit jacob űzött vele. nem fog meghalni, jacobot pedig nem érdekli.

de ez nem volt vicc.

haldoklott, semmilyen gyógyszer nem gyógyíthatta meg, semmilyen kezelés nem tudja megállítani a rákot. tovább fog terjedni, amíg el nem ér a szívéhez és meg nem öli.

amikor az édesanyja megtudta a híreket a fiáról, nem sírt még csak pislogni sem pislogott kétszer. felhúzva az orrát tért vissza az alkoholosüvegéhez, de amikor troye nem figyelt eleresztett egy könnycseppet. a szívét nehéznek és bűnösnek érezte, miközben nagy kortyokban nyelte a keserű alkoholt.

az apja nevetett és azt hitte troye szórakozik, de amikor látta a komolyságot rajta, abbahagyta. kirontott a házból egyszer sem visszanézve troyera.

jacob mindig troye mellett volt, nem érdekelte troye hányszor utasítja vissza és bizonyítja hogy nincs szüksége rá. jacob állandó lett az életében, mindig próbálta mosolygásra vagy nevetésre késztetni.

mégha jacob törődése egy vicc is volt, troyenak erre volt szüksége. nem tudta ezt egyedül megcsinálni, nem számított hányszor állította az ellenkezőjét jacobnak.

jacob az ágya mellett ült, mikor köhögésrohama volt, s körkörösen simogatta a hátát hogy megnyugodjon. mellette volt az álmatlan estéin, mikor semmi mást nem hányt, csak vért. jacob szorosan tartotta a törékeny testét, könnyezett miközben a fiatalabb fiú békésen aludt.

jacob nem tudta mit csináljon.