jacob

"miután felébred, négy hónapja lesz hátra, vagy kevesebb. a ráksejtek már tovább haladtak a tüdejénél, kemoterápiát pedig már nem alkalmazhatunk nála ilyen későn." magyarázta jacobnak alison doktor egy ünnepélyes tekintettel az arcán.

jacob, aki testét zsibbadtnak érezte, hátranézett troye békés tekintetére. tudta, hogy ha felébred, minden odalesz.

"mikor fog felébredni?"

"ez rajta múlik, nem tudjuk." mondta egy szomorú mosollyal arcán.

jacob magának valóan azt akarta, hogy troye felébredjen és ott lehessen mellette, még ha ő nem is akarta ezt. 

alison doktor elment, hívták egy másik beteghez. jacob visszaült a sarokba és várakozott, hogy troye felébredjen.

"sajnálom troye."

jacob kezeivel megtámasztotta arcát és kissé átmasszírozta hogy ébren maradhasson.

"jacob?"