-Ez...ez hiba volt!-húzódott el Gabi Steve közeléből.
-Tehát te egy percig se érezted úgy hogy valami van közöttünk?
-A barátomnak tekintettelek...!
-Tehát ez a csók semmit nem jelentett?
-Neked barátnőd van Steve aki fent vár a szobában téged!
-Mégis rád gondolok folyamatosan!
-Ennek gondolom mennyire örülne Peggy ha hallaná!
-Peggy nagyon is jól tudja mit érzek...!
-Felejtsük el Steve ezt ami történt...!-hagyta ott a férfit Gabi. Este Steve egy pillanatra se tudta lehunyni a szemét. Nem tudja hogy történt de Gabi teljesen elrabolta a szívét. Ez ellen pedig ő nem tud mit tenni.
Tony az utolsó nap egy búcsú bulit rendezett amire Gabinak nem nagy kedve volt menni, de a lányok vonszolására mégis igent mondott. Gyönyörű volt. Ezzel pedig csak ráerősített a kapitány érzéseire. De Peggy egyáltalán nem haragudott ezért a lányra. Őszintén egy ideje érezte hogy nem minden tökéletes közte és a kapitány között még ha ezt nehezen is akarták egymásnak beismerni. Az, hogy elrabolták őt arra jó alkalom volt hogy a gondolatait helyre rakja. Hálás volt Stevenek mindenért amit érte tett, azért hogy minden követ megmozgatott, hogy megtalálja őt. Ezért úgy érezte kötelessége segítenie a férfinek.
-Szia Gabi!-köszönt a lánynak Peggy.
-Szia!-mosolygott a lány.
-Hogy vagy?-kérdezte Peggy mosolyogva.
-Inkább nekem kellene ezt kérdeznem!-mosolygott Gabi Peggyre.
-Jól...még nem volt alkalmam megköszönni amit értem tettél!
-Nincs mit megköszönnöd!-mondta ahogy egy pohár whiskyt fogott a kezében.
-Az életemet mentetted meg!
-Csak a munkámat végeztem mint mindig!-kortyolt bele az italba.
-Mit gondolsz Steveről? Igazán remek férfi nem?-kérdezte nyíltan Peggy.
-Tessék?-nézett rá Gabi nagy szemekkel.
-Nekem elmondhatod még ha neki nem is!-mondta nyugodtan ahogy a mondat végére elmosolyodott.
-Nem értem mire akarsz kilyukadni!
-Tudom, hogy kedvel téged és azt is látom hogy te is őt még ha tagadod is! Már egy ideje éreztem mielőtt az eset történt hogy már nem olyan köztünk minden mint régen csak valamiért olyan nehezen ismertük be egymásnak!
-Szerintem pedig remek páros vagytok...!
-Ezt csak azért mondod mert furán éreznéd magad ha beismernéd, hogy érzelmeket táplálsz iránta?
-Én...!
-Igazán örülnék...ha Steve boldog lenne! És ha egy olyan lány lenne mint te annak kifejezetten örülnék...tudom hogy nem lenne sok aggodalomra oka mert elég kis ,,tökös" csaj vagy!-mosolygott rá.
-Megbánná Steve...!
-Nem tudhatod amíg ki nem próbáljátok!-hagyta ott a lányt egy utolsó biztató mosollyal.
-Játszunk emberek!-kiabálta el magát Wanda.-Felelsz vagy mersz?
-Ez izgalmas lesz!-mondta Tony ahogy hátradőlt a kanapén.
Sorba-sorba következtek az emberek a kérdéseikkel, vagy a feladataikkal. Majd Peggyre került a sor.
-Steve felelsz vagy mersz?-kérdezte a kapitányt.
-Felelek!-válaszolta a férfi.
-Aj, ne már ennyire beszari vagy?-kérdezte Tony.
-Most ez komoly? Eddig másnál miért nem volt probléma ha feleltek?
-Mert te eddig is mindig kimondtad a véleményed és biztos vagyok benne hogy bármilyen kérdést is tegyen fel Peggy te nem fogsz semmilyen frappáns választ adni!
-Most komolyan? Tudod mit? Oké, merek!-mondta a kapitány.
-Remek!-lelkesedett Peggy is. Gabi a pultnál állva figyelte a játékot és tagadhatatlan hogy a szemei sűrűn a kapitányon állapodtak meg.
-Steve tehát mersz!-mondta széles mosollyal Peggy.
-Igen!-mondta unottan Steve.
-Csókold meg a szobában azt a lányt akit a legszebbnek gondolsz...és figyelmeztetlek én ebben a körben nem játszok!
-Kapitány ezt most jól megkapta!-nevette el magát Clint.
-Szerinted képes lesz itt bármelyik lányt megcsókolni?-súgta Tony Clint fülébe aki csak elnevette magát. Steve azonban felállt a helyéről és egyenesen a pulthoz sétált. Szembe állt Gabival és egy pillanatig a szemébe nézett. Majd az arcát közre fogva csókolta meg a lányt. Azonban most nem úgy tűnt mintha Gabi is ellenkezne. A csók a többiek sugdolózására maradt abba, hisz teljesen lesokkolt a csapat hogy a kapitány más lánnyal is képes testi kontaktust létesíteni. Peggy volt az egyetlen aki nem lepődött meg, sőt még örült is annak, hogy Steve többé nem titkolja az érzéseit.
-Hát....ez igazán furcsa volt a kapitánytól...!-jegyezte meg Tony.-Öhm ki következik?-kérdezte ahogy a kapitány egy utolsó pillanatra a lány szemeibe nézett majd visszament a helyére. Tagadhatatlan hogy miután a csók megtörtént a páros sűrűn kereste egymás tekintetét. Wanda pedig tudta mi folyik itt. Ezért kapva az alkalmon kézbe vette az irányítást.
-Gabi felelsz vagy mersz?
-Tessék?-nézett a lányra.
-Felelsz vagy mersz?
-Felelek!
-Ez is beszari! Milyen emberekkel vagyunk mi körülvéve?-szállt be a játékba Natasha aki tudta mit akar Wanda és Peggy elérni.
-Akkor merek!-mondta ahogy lerakta a kezéből a poharat.
-Csókold meg a csapatból azt a férfit aki iránt érzel valamit!-mondta Wanda mosolyogva a feladatot. Azonban mielőtt a feladatot végrehajtotta volna James rontott be az ajtón.
-Kisasszony! Nagy baj van!-mondta levegőért kapkodva.
-Mi a baj James?-nézett a férfira.
-Az emberei összetűzésbe kerültek a déli maffiával!
-Hogy mi?-kérdezte Gabi ahogy azonnal felállt a székből.-James készítsd a kocsimat!-mondta az utasítást.
-Várj! Mi a fene történik most?-kérdezte Tony ahogy a lány felé sétált.
-Nem biztos, hogy visszaérek mire ti elmentek srácok!-mondta ahogy a fiókból előhúzott egy fegyvert.-Sajnálom, de nincs időm búcsúzkodni! De őszintén mondom, hogy örülök hogy megismertelek titeket!-mondta ahogy az oldalára szegezte a fegyvert.
-Várj már! Had segítsünk!-mondta Steve ahogy elé sétált.-És ennyi lenne a búcsúnk?
-Nem...!-nézett rá Gabi majd gondolkodás nélkül csókolta meg a kapitányt.-Ez legyen a búcsúnk...!-mondta ahogy ajkaik elváltak és elhagyta az épületet.