02.
Felnyögtem, fáradt voltam és kimerült. Próbáltam kinyitni a szemeimet, de a napfény ami az ablakon keresztül beszökött a szobába nem igazán segített ebben.
Megfordultam az ágyban és a párnát a fejemre tettem. Nem tudtam visszaaludni, de elgondolkoztam, hogy vajon mennyi lehet az idő. Megdörzsöltem az arcom és felkeltem az ágyból.
Várj egy percet.. Ágy? Körülnéztem mindenhol a szobában, és rájöttem, hogy nem a turnébuszon voltam. Egy szobában voltam ami barátságosan és úgy nézett ki, mint a... régi szobám?
Mi a franc?!
"Oh, jó reggelt álomszuszék." A szemeim elkerekedtek miközben megfordultam és anyukámat láttam rám mosolyogni. Mi történik? Miért nem a fiúkkal vagyok? A turnén kéne most lennem! Belenéztem a tükörbe és elkezdtem lihegni.
Fiatalabbnak, megint tizenhat évesen néztem ki. Hogy a francba történt ez? Összezavarodtam és féltem. Mi történik?
"Basszus."
"Mi a baj? Harry, tudod jól, hogy utálom amikor káromkodsz." Ránéztem anyura a tükörben majd megfordultam, hogy szembe legyek vele. Nagyon hiányzott, de muszáj eljátszanom, hogy minden rendben van és semmi sem változott meg, szóval így nem tud gyanút fogni, hogy valami mégis más lett, vagy azt gondolni, hogy a fia megőrült.
Hamarosan megőrülök, hogy őszinte legyek.
"Bocsánat, elkészülök és utána lemegyek." Mondtam rámosolyogva, ő pedig visszamosolygott rám és bólintott. Kisétált a szobából, maga után bezárva az ajtót, így én pedig egyedül maradtam a gondolataimmal.
Hogyan történt ez? Álom lenne? Álom vagy egy vicc? Nem hinném. Leültem az ágyamra, becsuktam a szemeimet és vettem egy mély lélegzetet.
Azt hittem, hogyha elszámolok tízig minden jó lesz, de rájöttem, hogy ez egy hülye ötlet - természetesen csak azután gondoltam ezt miután kipróbáltam.
Felöltöztem és kimentem a szobából sóhajtozva. "Jó reggelt, göndörke." Elkezdtem mosolyogni, tudva, hogy ki beszélt.
" 'Reggelt Gem." Mondtam mosolyogva, ő is hiányzott. Csak odaakartam futni mindkettőjükhöz és megölelni őket. A turné túlságosan elfoglalttá tett, nem tudtam beszélni velük vagy látni őket két hónapon keresztül.
Lementem, megettük a reggelinket, majd anyu törte meg a csendet közöttünk. "Gyerünk, Harry, hadd vigyelek el a pékségbe." A pékségbe? A pékség.
Istenem, nem tudom elhinni. Hiányzott ez az élet.. Utána rájöttem valamire. Azt kívántam 'tegnap este', hogy bárcsak vissza tudnék menni a régi életembe, és valóra vált volna?
"N-nem kell, majd sétálok."
"Oké, ahogy szeretnéd." Bólintott mosolyogva, én pedig elkezdtem vigyorogni mint egy idióta.
Boldog vagyok, ez a legjobb kívánság valaha. Gemma összeráncolt szemöldökkel nézett rám. "Jól vagy öcsi? Úgy nézel ki mint egy idióta." Még mindig vigyorogtam miközben bólintottam.
"Soha jobban."
Boldogságot éreztem miközben a pékségbe sétáltam, miközben körbe-körbe nézegettem az utcán és rájöttem, hogy azok az utcák hiányoztak és ez az egyszerű élet is. Fiatalnak éreztem magam újra tizenhat évesen, nyomás és minden nélkül ami a sztársággal jár.
Beléptem a pékségbe, és miután köszöntem a barátaimnak akik ott dolgoztak és hiányoztak, elkezdtem én is dolgozni. Hiányzott, hogy itt dolgozhassak. Szeretek énekelni, de itt dolgozni is szeretek.
"Itt van a sütid." Rámosolyogtam a lányra majd odaadtam neki a sütit. Elmentem, hogy kivigyem a szemetet, de Marie, aki a munkatársam volt, a nevemen szólított.
"Van valaki aki látni szeretne." Mondta miközben a konyhába sétált. Elgondolkoztam, hogy vajon ki lehet az.
"Kicsoda?"
"Mandy." Ez az egész csak egyre jobb és jobb lesz.
Igen, a második rész is megérkezett:D
Szóval igen, mint olvastátok, ebben a részben Harry már újra tizenhat éves ahol a pékségben dolgozik és az X-Faktor előtti életét éli.
Öm, lehet, hogy annyira nem nehéz kitalálni, hogy ki az a Mandy (sőt, szerintem tudjátok is, hogy kicsoda ő:D) de azért ez maradjon "titok" a következő részig:D
Remélem valamennyire elnyerte a tetszéseteket ez a rész is^^ hagyjatok magatok után nyomot!:) következő részt is megpróbálom így hozni, de mivel annak már több mint a felével készen vagyok, az is lehet, hogy ma este már olvashatjátok. Nem tudom még, majd kiderül:D
Köszönöm, hogy elolvastad a részt!:)
Nina xx.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top