„A mitokondrium a sejt erőtermelő központja."

Daddy Harry hátrébb húzta a fejét és zavartan pislogott rám összevonva szemöldökeit míg egy nézést küldött felém.

„Mi?"

„Azt mondtam, hogy a mitokondrium a sejt kibaszott erőtermelő központja, talán dadogtam?" Kérdeztem komoly arcot vágva, halványan elmosolyodva ahogy elengedte csuklómat és hátrált tőlem egy lépést, többé nem nyomva neki a falnak engem, míg vigyorogtam.

Úgy van, érezd csak a kellemetlenséget haver mert én nem csinálom ezt a szart.

Hirtelen felcsendült egy csengőhang, mire Daddy Harry kiszedte telefonját zsebéből, hezitálva válaszolva a hívásra miután elolvasta ki keresi, majd rám nézett.

„Mi. Nem érek rá." Kiabálta a telefonba, végigszántva nyelvét alsó ajkán míg szemei végigszaladtak a testemen, amitől egy kissé megugrottam és csettintve egyet mutattam rá, mint valami főnök.

„Uh... persze..." Mondta egy kissé megijedve tőlem, míg én ugyanúgy álltam és ő fejét rázva került vissza kábulatából.

„Rendben. Ott leszek." Szűrte ki, mielőtt kinyomta a telefont, amit aztán visszarakott a zsebébe és rám nézett.

„Javaslom, hogy maradj távol tőlem." Mondta hirtelen megköszörülve torkát és beletúrt hosszú hajába, megpróbálva összeszedni magát, míg én elfintorodtam felemelve kezemet, tenyeremmel a plafon felé, összeszorítva ujjaimat.

Mi a fasz.

„Nem te voltál az, aki a falnak nyomott..."

„Tudom." Vágott szavamba, feltűrve ingjének ujjait, míg nyelvét végighúzta száján belül.

„Sajnálom. Mint mondtam, jobban tudom magam... kontrollálni." Mondta, ádámcsutkája fel-le mozgott közben és egymásra néztünk.

„Maradj távol." Vágta hozzám utoljára, mogorván és kisétált a folyosón hagyva engem, fel-le mozgó mellkassal míg néztem, ahogy kilép az épületből.

„Szent szarrrr... srácok." Sóhajtottam a karórámba hatalmas szemekkel, megpróbálva utolérni a fő háromságot mielőtt kisiettem a parkoló kocsihoz.

„Nem fogjátok elhinni srácok, hogy ez melyik Harry." Hadartam ahogy beültem a vezető ülésre, mire Prince, Assassin és Psycho kíváncsian fordultak felém.

„Melyik?" Kérdezték.

„Daddy Harry..." Szűrtem ki fogaim közt, amolyan „Fúj" nézést küldve feléjük, mielőtt kezemet a kormányra tettem, beindítva a motort míg szemeim végignéztek a parkolón, mire előrébb dőltem ülésemben mikor megpillantottam, hogy egy fényes és drága kocsihoz sétál Daddy Harry, miközben egy sofőr tartja neki nyitva az ajtót.

Hát persze, hogy tele van lóvéval.

„Mi... azt hittem, hogy én vagyok Daddy, mi a fasz, visszatérítést akarok." Panaszkodott Psycho Harry csalódott hangon a hátsó ülésről, míg Assassin felhorkant mellette.

Jó sokat horkant.

„Ha úgy lenne, csakis én lehetnék a Papi." Kontrázott rá Assassin Harry, mielőtt mindketten hangos vitába nem kezdtek hogy ki lehetne nagyobb apuci, míg én követtem a fekete autót.

„Attól tartok, hogy egy kissé össze vagyok zavarodva. Miért akartok ti ketten Lady Liza édesapja lenni?" Kérdezte mellettem Prince Harry kérdőn nézve rájuk, mire ők befejezték a kiabálást és ránéztek.

„Oh, per l'amor di Dio, gyere ide." Mondta mély hangján Assassin Harry, fejét rázva és szemeit forgatva, mielőtt kezével mutatta Prince Harry-nek, hogy menjen hozzá közelebb majd valamit a fülébe suttogott.

Psycho Harry felnevetett, mikor Prince Harry szemei elkerekedtek azon amit Assassin mondott neki majd elpirult arccal és tátott szájjal ült vissza mellém, kerülve tekintetem.

„Hát azt mondom..." Motyogta az orra alatt kikerekedett szemekkel Prince Harry, a semmibe meredve maga előtt míg vörösödő arcát dörzsölte nyugtalanul elmosolyodva.

„Ne rontsátok meg őt srácok." Hordtam le a másik kettőt, Psycho Harry Assassin Harry felé nyújtotta kezét, majd öklöztek egyet, figyelmen kívül hagyva engem.

Psycho és Assassin ismét tüzes vitába kezdtek arról, hogy ki az Apuci a csapatban míg én befordultam a sarkon.

„Szeretnék őszintén bocsánatot kérni a reggeli illetlen kirohanásomért, még mindig szégyellem a szemérmetlen szavakat, melyek elhagyták a számat." Mondta hirtelen Prince Harry gyengéd hangon, miközben ellazult az ülésében és fintorogva nézett ki az ablakon, kerülve pillantásomat.

„Aw hé, rendben van. Ne aggódj, hidd el, ez semmi ahhoz képest, amit a másik Harry mondott nekem a klinikán." Vontam vállat, megpaskolva vállát, mielőtt felém fordult.

„Bocsásd meg nekem hölgyem, de ez egyáltalán nincs rendben, egy férfinak mindig tiszteletben kell tartania a nőket és a durva, faragatlan szavakat egy olyan hölgynek mondani mint te elfogadhatatlan, a hálószobán kívül. Istenemre mondom, ha bárkit is ilyen módon hallanék hozzád beszélni, azonnal lecsapnám." Mondta Prince Harry elszántan figyelve engem, míg én meglepve néztem rá.

„Hé, az utolsó mondatod amúgy. Ez azt jelenti, hogy mocskosan beszélnél a nőddel, ha a szobában lennétek." Muszáj volt piszkálnom, szemöldökömet vonogatva míg épphogy löktem rajta egyet vállammal, amitől egy sunyi mosoly jelent meg jóképű arcán, mielőtt nevetni kezdett.

„Ha a nő kedvében jár, akkor igen." Mondta merészen mosolyogva, az egyik hosszú göndör tincsemmel játszva ujjai között, míg állta pillantásomat.

„Pfft! Meleg lett itt vagy...." Szavaim elhaltak, hirtelen elterelve tekintetem intenzív, kacér bámulásától hatalmas szemekkel, hevesen dobogó szívvel miközben levegő után kapkodtam és gyorsan lehúztam az ablakot magam mellett.

Istenem annyira furcsa volt, Daddy Harry sokkal... részletesebb dolgokat mondott nekem de jéé, néhány szó Prince Harry-től és kész vagyok.

„Mi a franc. Ki tanította meg ezt a seggfejet csábítani!" Csattant fel hátulról Psycho Harry, míg Assassin Harry mélyen füttyentett egyet mielőtt azt motyogta volna, hogy „oh jól csinálja".

**

Mindig is azt mondtam, hogy otthagyom a sulit, hogy sztriptíz táncos legyek.

Egyáltalán nem gondoltam komolyan.

„Egy kibaszott sztriptíz háza van, te most baszakodsz velem!" Kiáltottam fel ingerülten, mikor végre odaértünk, ahova Daddy Harry-t követtük, a drága épület előtt parkolva míg ő kiszállt a kocsiból, ezúttal egy drága öltönyben, amit valószínűleg út közben húzott át.

Daddy Harry nem csak egy szex függőségből kilábaló pasi volt, hanem gazadag is és egy kibaszott strici aki egy sztriptíz klub tulajdonosa.

Valami nagyon kemény cuccot olvashattam.

Ugyanakkor van néhány teóriám erről az egész kívánság dologról.

Mivel a fanfiction-ök néhány tulajdonsága átszivárgott a való világba, mint például ezek a furcsa időkihagyások amihez kezdtem eléggé hozzászokni, aztán a szüleim, majd pedig a Harry-k a különböző történetekből, akik egyből vonzódnak hozzám, mintha átvettem volna a főszereplő szerepét a fanfiction-ükből.

Frat Harry és Teacher Harry le akartak velem feküdni, de a vonzalmuk egy idő után elmúlt, mivel nem engedelmeskedtem nekik.

Csak azt nem értem, hogy miért nem múlik el ez Psycho-nál, Prince-nél vagy Assassin-nál.

„Hé um... csak arra vagyok kíváncsi, hogy ti srácok tudjátok, hogy ugyanúgy néztek ki és ugyanaz a nevetek, igaz? Ti tudjátok, hogy miért van ez?" Kérdeztem hátrafordulva a három Harry felé, akik összenéztek.

„Aw hé nem is hasonlítunk annyira egymásra. Sokkal jobban nézek ki ennél a kettőnél, pumpkin."

„Vicces." Jegyezte meg Assassin Harry rezdületlen arccal.

„Azon tűnődtem, hogy biztos ilyen ez a birodalom, az egyik földön három nap volt, mint már meséltem. Annyi mindennel találkoztam már a földeken, amikre utaztam, hogy azt feltételeztem, hogy ez csak ennek a helynek az egyedisége, hogy egynél több van belőlem, mint azokból a szörnyű túlméretezett színes cipőkből, amiken hatalmas lyukak vannak." Bólintotta Prince Harry.

„A klumpákra gondolsz." Kommentálta Psycho Harry hátulról.

„Ah igen, azokra."

Jólvan, érthető.

Aztán tekintetem Assassin Harry felé terelődött és felvont szemöldökkel néztem rá.

„Az én elméletem szerint a kormány áll az egész mögött. Valószínűleg több assassin-t akartak klónozni, csak valami hiba történt klónozás közben, amitől ilyen defektes hallucinációs klónok lettek." Mondta Assassin Harry fel sem nézve, miközben feltöltötte pisztolyát és fejével Prince és Psycho felé bökött.

Érthető.

„Rendben dili bogyó, neked mi a magyarázatod?" Kérdeztem, mire mindenki Psycho Harry felé fordult aki elmosolyodott.

„Hangokat hallok a fejemben, ehhez képest hármat látni magamból semmiség." Vont vállat, míg mi pár pillanatig csak felé pislogtunk.

Csend volt még pár másodpercig, amíg továbbra is őt figyeltük.

„Értve, menjünk." Mondtam mosolyogva, kikötve az övem mielőtt mind kiszálltunk a kocsiból.

Jah, csak tegyünk egy sétát az utca végén lévő sztriptíz bárba, jah, nem nagy ügy, csak egy átlagos nap a többi Harry Styles-sz-sz-szal... bármennyi „sz"-szel is kelljen mondani.

„Hogy érted, hogy nem mehetünk be?" Nyögtem ki zavarodottan, idegesen mutogatva a mögöttem álló három Harry-re a hatalmas kidobónak az épület előtt.

Mint kiderült, a hely nem csak egy átlagos sztrip ház volt, látszólag csak a legjobb felnőtt szórakoztatókkal rendelkezett odabent akik csak idős vagy középkorú, gazdag férfiaknak léptek fel, akik képtelenek voltak a botox-os feleségük bugyijába jutni az olcsó élvezkedésükért.

„Először is, kislány, pár perce engedtem be a club eredeti tulajdonosát, és bár ezek a... színészek hasonlítanak Mr. Styles-ra, mégsem ők azok. Másodszor pedig, fiatalkorú vagy, egy hozzád hasonló tinédzsernek nem kéne itt lennie az ő..." A kopasz pasas megállt, oldalra dőlve, hogy a többiekre nézzen mögöttem, majd vissza rám.

„Az ő stricijeivel szóval azt tanácsolom, hogy menj a Starbucks-ba, vagy ahová a korodbeliek járnak." Fejezte be komoly arckifejezéssel, valószínűleg szúrósan nézve rám fekete szemüvege mögött, míg én sértetten néztem rá, csípőre téve kezeimet, frusztráltan nézve fel rá.

„Tudod mit, értem én, értem én." Mondtam, még csak hátra se nézve, hogy megállítsam a három Harry-t, ahogy megpróbáltak előre törni, majd önelégülten mosolyogva összeszorítottam ajkaimat, közelebb sétálva a testőrhöz, mielőtt könyökömmel izmos karjának támaszkodtam, mivel túl magas volt ahhoz, hogy a vállára támaszkodjak.

„Köztünk marad ez az egész, haver..." Suttogtam, fejemet jobbra-balra fordítva, hogy megbizonyosodjak róla, hogy tiszta a levegő, majd egy papír fecnit dugtam zakójának zsebébe és rákacsintottam, ami közben úgy nézhettem ki, mintha valami belement volna a szemembe, míg ő megpróbált elhúzódni tőlem.

Mikor az őr sikeresen elhúzódott tőlem, kisebb teret szabadítva fel köztünk, kivette a fecnit a zsebéből, összevont szemöldökkel nézve rá.

„Öt dolláros kupon a Yummi's Yogurt-ba." Olvasta fel hangosan, monoton hangon, majd rám nézett.

„Szabadon választhatod az önteteket, és több is van ott, ahonnan ez jött, ha beengedsz engem és a mis amigos ha érted mire gondolok." Mondtam mosolyogva, felé bólintva, mielőtt a Harry-k felé fordultam, hüvelykujjamat felmutatva nekik.

Assassin Harry tenyerét homlokának ütötte és csak fejét ingatta.

„Istenem, olyan mint egy kicseszett gyerek." Hallottam motyogni mielőtt előrelépett volna, hatalmas kezét fejemre téve, pár lépésnyire visszahúzva fejemnél fogva, majd elém lépett.

Assassin Harry a magas, húsos biztonsági őr irányába ment, semmibe véve őt, míg lökve egyet rajta elsétált mellette az ajtó felé, mielőtt a férfi csuklójánál fogva akadályozta meg, hogy a kilincshez érjen.

„Azt javaslom, hogy szedd le rólam a kezed." Szűrte ki fogai között Assassin Harry fenyegető hangnemben, amitől az őr egy kissé megremegett, mielőtt megköszörülte torkát és összeszedte magát.

„Uram, ha nem lép el az ajtótól, attól tartok, nekem-„

Mielőtt a férfi be tudta volna fejezni mondatát, Assassin Harry megragadta kezét, amivel csuklóját fogta, gyorsan kicsavarva a kidobó karját fájdalmas szögben tartva, addig fordítva, míg a nagydarab a földre nem rogyott meglepetten, csóró csávónak a csuklója valószínűleg el is tört a hangos csattanó hangból ítélve ami a falak között visszhangzott, mielőtt Assassin Harry mögé állt és elroppantotta a nyakát.

Az őr a földre esett, élettelenül kevesebb mint öt másodperc leforgása alatt míg én tátott szájjal néztem Assassin Harry-re, akinek közömbös arckifejezés jelent meg arcán, mintha nem most ölt volna meg egy embert egyetlen csuklómozdulattal.

Haha nézd a csuklómozdulatát.

Utálom magam.

„Wow ez elég beteg volt és ezt én mondom." Jegyezte meg Psycho Harry, tarkóját dörzsölgetve, míg mindannyian a hullát néztük a földön, mire Assassin Harry megforgatta szemeit.

„Komolyan, mindkettőtöknek muszáj leállni a gyilkolászással, rendben, csak csináljátok azt, amit én. Csak kiütök egy-két embert itt-ott, biztos agykárosodást okoz, de nem kell őket megölnöd." Érveltem, kezemmel Psycho és Assassin felé intve, akik passzívak voltak ajánlatomra.

„Ha ezt az egész öldöklős dolgot csinálnám, mint ti ketten, Psycho Harry már rég halott lenne." Mondtam vállat vonva, míg Psycho Harryt kirázta a hideg és beharapta alsó ajkát.

„Ettől nem lett volna szabad ennyire felizgulnom." Nevetett rekedtesen, mire mind ránéztünk.

„Ettől egyáltalán nem lett volna szabad felizgulnod." Tette hozzá Assassin Harry míg Psycho Harry-re nézett és közben beengedett minket az ajtón.

Még életemben nem voltam sztriptíz bárban de itt és most elmondhatom, hogy egyáltalán nem olyan volt, mint amilyenre számítottam.

Jah persze voltak félmeztelen nők, akik egzotikusan táncoltak a rudak körül és topless nők lazán flangáltak szivarokat és szódát kínálgatva, de minden előkelőnek és divatosnak látszott mindezek mellett.

Még szódájuk is volt meg minden.

Szatén függönyökről, vörös bársony szőnyegekről és kanapékról beszélek és a levegőnek drága és füstös illata volt.

„Oh bassz meg, ez olyan mint egy pumpkin tapasz, mind más formában és méretben..." Hallottam Psycho Harry hangját, izgatottan összedörzsölve tenyereit méregetve a mellettünk elhaladó érzéki, melltartó nélküli nőt mielőtt nyelvét végighúzta ajkán, sötétzöld szemei végigsiklottak testén, még akkor is, mikor már rég elment, mire én küldtem felé egy nyugtalan nézést.

„Hé, nincs faragás." Motyogtam, megragadva pólóját és közelebb húztam, amíg arcunk már csak pár milliméterre volt egymástól, szóval láthatta, mennyire komoly voltam, nem akartam több halállal foglalkozni.

„Annyira jól ismersz." Mondta mély hangon, gödröcskés mosolyával arcán, mielőtt megpróbálta ajkait enyémekhez nyomni, mielőtt egy hatalmas két ragadta meg csípőmet, elhúzva tőle, mígnem Prince Harry mellkasának nem ütköztem.

Szúrósan nézett Psycho Harry irányába, mielőtt rám nézett.

„Jól vagy, Lady Liza? Ez a hely egy kissé erkölcstelen számomra, sokkal nyugodtabb lennék, ha mellettem maradnál, hogy szemmel tarthassalak, ha beleegyezel." Mondta, leginkább a középkorú férfiakat figyelve, ahogy henyéltek, erősebben fogva, mintha velem foglalkoznának, mikor szívesebben stírölik a sztriptízeseket, mint Assassin Harry és Psycho Harry.

„Jól vagyok, köszönöm. Csak meg kell találnom- hé hova ment mindenki?" Kérdeztem, mikor se Assassin-t, se Psycho-t nem láttam, csak mikor körbenéztem vettem őket észre a kanapéknál, ahogy Assassin Harry épp egy öl táncot élvez, míg Psycho Harry-t egy privát szobába vezette egy sötét bőrű nő, míg ő megfordult és izgatottan felmutatta hüvelykujját.

Szájtátva, lesokkolva bámultam rájuk mielőtt megráztam fejem, kizökkenve kábulatomból és elmosolyodtam.

Azt hiszem a fiúk megérdemelnek egy kis szórakozást és nyugalmat.

És szexet.

„Szivart?" Ajánlotta egy bögyös vörös, bojtokkal bimbóin Prince Harry-nek, édes hangon, míg Prince Harry tekintetét arcán tartotta.

Legalább bojtos bimbói vannak.

„Nem köszönöm." Mosolyogta hajába túrva, udvariasan bólintva felé, míg közelebb húzódott hozzám.

„Ott van." Mondtam kikerekedett szemekkel, mikor észrevettem Daddy Harry-t, valószínűleg a VIP szobában, néhány testőrrel beszélgetve, míg Prince Harry közte és köztem járatta tekintetét.

„Hallottam a dolgokról, amiket azok csinálnak, akiknek Apuci fétisük van. Nem szeretném, ha egyedül lennél a közelében. Hadd találjam ki, megpróbált megérinteni és nekinyomni valamilyen kemény felszínnek az engedélyed nélkül, jól sejtem? Ez undorító." Mordult fel Prince Harry komoly és ellentmondást nem tűrő hangnemben míg kerülte pillantásomat, teste megfeszült, miközben karjával enyémbe kapaszkodott és a VIP szoba felé kísért.

„Te egy igazi férfi vagy." Muszáj volt elmondanom neki, megszorítva kezét, mielőtt Daddy Harry észrevett összezavart és meglepett arckifejezéssel figyelve engem.

„Liza, te meg mit- te meg mit keresel itt?" Kérdezte, mikor idesétált, félúton találkozva velem míg én összeráncoltam homlokomat.

„Honnan tudod a nevem-„

„Miért nem mondtad el?" Sóhajtotta Daddy Harry zavart nézéssel arcán, míg Prince Harry megmerevedett és közel tartott magához.

„Mégis mit?" kérdeztem összezavarodva, míg egymásra néztünk.

„Beszélhetnénk kettesben. Kérlek." Intett Daddy Harry, tekintete Prince Harry-re tévedt, majd rám, míg én összeszűkült szemekkel bólintottam lassan.

„Attól tartok azt nem lehet. Nem bízom benned, hogy egyedül légy ezzel a gyönyörű hölggyel." Vágott közbe Prince Harry, meg sem hatódva Prince Harry szúrós nézésétől míg én halványan mosolyogva felé fordultam és mielőtt még megállíthattam volna magam, lábujjhegyre álltam és megpusziltam az arcát, mindkettejüket meglepve ezzel, míg Prince Harry csodálkozva pislogott, kábán mosolyogva.

Olyan kurva aranyos, esküszöm.

„Rendben leszek." Mondtam neki, elhúzva karomat tőle és Daddy Harry-vel a VIP szobába sétáltam, hátrahagyva Prince Harry-t döbbent arckifejezésével, felé fordulva, hüvelykujjamat felmutatva neki, mielőtt végignéztem, ahogy tenyerét arcára teszi, ahol megpusziltam, míg gödröcskés mosolya elterült arcán, mígnem becsukódott a szoba ajtaja.

„Az a pasid?" Morogta hirtelen Daddy Harry, ádámcsutkája közben fel és le ugrált és engem figyelt, míg én körbenéztem, mikor rájöttem, hogy csak ketten voltunk a plüss, homályosan megvilágított szobában mielőtt leült, könyökeivel térdein támaszkodva, intve, hogy üljek vele szembe, amit meg is tettem.

Nem vette észre, hogy pont úgy nézett ki, mint ő?

Ez a kívánság egyre furcsább és furcsább lesz ma.

„Nem, ő a férjem." Mondtam, mire Daddy félreöntötte a scotch-ot amit a poharába töltött, míg kikerekedett szemeivel rám nézett megrémülve.

„Viccelek! Viccelek!" Mondtam, kezeimet védekezve emelve magam elé, mikor az ital a kezében elkezdett remegni és azt hittem összefogja törni az üvegpoharat, míg fogait összeszorította.

Lehunyta szemeit, mély levegőt véve mielőtt megpróbálta letörölni a folyadékot az öltönyéről néhány szalvétával az asztalról, míg lerakta az italt.

„Miért nem mondtad el." Ismételte újra komoly hangon ahogy rám nézett.

„Mégis miről beszélsz-„

„Miért nem mondtad el, hogy Darol lánya vagy." Fejezte be megfeszült vállakkal míg én oldalra döntöttem fejem és rábandzsítottam.

Valójában az apám neve Hanish volt.

De miért volt a Darol név annyira ismerős...

„Nézd, ha tudtam volna, hogy a lánya vagy, akkor én nem- nem csináltam volna azt, amit a központban tettem." Beszélt megint Daddy Harry, nyelvével benedvesítve ajkait, míg hosszú ujjait végigsimította hullámos barna haján.

„Őszinte részvétem. Darol volt a legjobb barátom és nem tudtam, hogy van egy lánya míg, míg fel nem hívtak és megkaptam a papírokat pár pillanattal ezelőtt, amiben azt írja, hogy engem bízott meg, hogy vigyázzak rád." Fejezte be végül, mire szemeim kikerekedtek a felismeréstől.

Emlékszek erre a kibaszott sztorira.

Elfelejtettem már ennek a fanfiction-nek a címét, de emlékszem, hogy erotikus volt és mocskos mint a picsa.

Egy lányról szólt, akinek az egyetlen családtagja meghalt egy rémes autóbalesetben, aki nem volt más, mint az apja.

Az apja, ha jól feltételezem Darol, Harry barátja volt, szóval a harmincas éveik elején jártak.

Mint közeli barátok, Darol azt akarta, hogy Harry vigyázzon a lányára, ha bármi is történne vele- nem tudván, hogy Harry egy gyógyulófélben lévő szex függő volt Apuci rögeszmével, egy sztriptíz bár tulajdonosaként.

A dolgok aztán eléggé elfajulnak, amikor Harry titokban vonzódni kezd a lányhoz akire vigyáznia kellett volna, aztán onnantól kezdve minden hihetetlenül szeszélyes lett.

Egy kissé idegesítő volt, a lány egyfolytában próbálta elcsábítani és próbára tenni Daddy Harry-t és elég fura volt, de már nagyon mélyen benne voltam a történetben, hogy abbahagyjam, még ha trágárság is volt minden fejezetében.

„Aha, annyira elcseszett voltál ott... Egyszer azt mondtad a fenébe hívj apucinak kislány és aztán pedig hirtelen picsába hiszen ő kiskorú." Nevettem, megpróbálva piszkálni míg ő engem bámult, a párbeszéd, amit használtam egyáltalán nem volt ismerős számára, míg én fejemet hátradöntve vihogtam.

„Nem lehetne- Nem felejthetnénk el, hogy megtörtént? Nézd, szeretném tiszteletben tartani az apád kívánságát, olyan leszel számomra, mintha- mintha a lányom lennél." Nyelt egyet, fájdalmasan nézve, míg öltönyének gallérját babrálta.

„Nem ezt mondtad az ötödik fejezetben."

„Mi?"

„Mi...." Fájdalmasan magas hangnemben gyengült el hangom, vigyorogva, míg ő küldött felém egy nézést, mielőtt felnevetett és megrázta fejét, arany gyűrűire szegezve tekintetét.

Annyira kínos volt, egyetlen Apuci rögeszmés könyvet olvastam el egész életemben, mivel nem igazán vagyok oda az ilyesmiért és ez történik.

„Kezdjük újra." Mondta, megköszörülve torkát mielőtt kinyújtotta volna felém kezét, hogy kezet rázzunk.

„Harry vagyok. Az én felügyeletem alatt leszel mostantól." Mutatkozott be, míg én fintorogva figyeltem, hogy milyen alkalmi volt ez az egész.

Oh jah az apád meghalt sz'al tudod, én leszek a papa mostantól.

Fanfic-ek.

„Édes, bármikor elfogadnék egy gazdag apucit, a nevem Liza, a lány, akivel mostantól el kell bánnod." Poénkodtam, játszva a szerepemet, míg megráztam a kezét és ő remegve vett levegőt szavaim hallatán.

„Uh, Harry-nek hívj. Kérlek ne- ne szólíts Apucinak." Mondta ironikusan Daddy Harry, idegesen nevetve míg visszahúzta kezét és megmozdult a helyén, megigazítva nadrágját, mielőtt rám nézett.

„Szóval... rendben vagyunk?" Kérdezte összeszorítva ajkait, míg zavart nézést küldött felém.

„Jah." Bólintottam.

„Ez... ez nagyszerű. Oh, hadd segítsek." Mondta Harry, mikor észrevette, hogy megpróbáltam egy kevés szódát önteni a poharamba és előre dőlve nyúlt a kezemben lévő üvegért, megragadva az italt és megpróbált önteni belőle a poharamba, mielőtt keze végigsimította mellkasomat, amitől mindketten lefagytunk.

„Oh istenem a mellemet súroltad!" Tettem úgy, mintha kiakadnék, nézve, ahogy Daddy Harry elsápad egész testében megdermedve, majd dadogni kezdett.

„Sajnálom! Én nem- Én csak- Úgy értem, ahhoz képest, hogy mit csináltam veled a központban ez semmiség, de baszki sajnálom- én uh-„ Ügyetlenkedte ki gyorsan visszahúzva kezét, míg én csak nevettem.

Az biztos, hogy nem viselkedett így a fanfiction-jében.

Sokkal parancsolóbb volt és kevésbé volt feszült, miután a főszereplő volt az, aki egyfolytában vinnyogott és dadogott.

„Nem baj, csak vicceltem." Vigyorogtam míg hajába túrt és felsóhajtott.

„Esküszöm, hogy már most kezd tőled hullani a hajam." Mondta egy halk nevetéssel kísérve, míg én mosolyogtam egyet és belekortyoltam a csillogó vizembe.

„Csak harmincöt vagy.... hah... igaz?" Kérdeztem tőle bizonytalanul míg vigyorgott.

„Harmincegy valójában." Javított ki selymes hangon, ujjait végigtáncoltatva alsó ajkán míg engem figyelt.

„Te... tizenhét vagy?" Kérdezte aztán, szemöldökét felhúzva míg én ajkamat beszívva bólintottam, zavartan dülöngélve előre-hátra a székemben, nem tudva, mi mást csinálhatnék.

„Jah kiskorú vagyok. Mint egy, gyerek. Egy magzat." Hangsúlyoztam ki szavaimat, míg beszéltem.

„Én azt mondanám, hogy minden vagy, csak nem gyerek." Motyogta vissza kerülve tekintetem, mielőtt eltökélt tekintettel nézett volna vissza rám.

„Gyámként le kell fektetnem neked néhány szabályt. Nem tűröm az engedetlenséget. Ha nem azt csinálod, amire megkérlek, akkor... megbüntetlek." Közölte Daddy Harry rekedtesebb hangon az utolsó szónál, mire én felvontam szemöldököm.

„Baszki ez elég szexuálisan hangzott, úgy értettem- elveszem a telefonod, vagy ilyen szarságok, amiket a szülőknek kell csinálniuk. Baszki sajnálom, nekem ez az egész új és te kurva dögös vagy és ez kikészít engem. Általában nem beszélek ilyen gyorsan." Kért hirtelen bocsánatot, meglepve engem míg elmosolyodtam szavain.

Telefon.

Ez az! Mi a francért próbálom összeterelni az összes Harry-t, amikor igazából a telefonomat kéne megtalálnom, hogy felmenjek az app-ra és visszacsináljam a kívánságom.

Az anyám elvette és valószínűleg elrejtette valahova a házban.

Valamint a legjelentősebb...

Végre dögösnek lettem nevezve a másik nem által.

És Daddy Harry által is habár ugyanezt mondta a főszereplőnek is a történetében, szóval valószínűleg ez egy ilyen beprogramozott válasz lehetett.

De így is elfogadom.

„Nyugi, nem kell apa figurának lenned vagy ilyesmi, ha ez furcsa számodra. Csak fizesd ki a főiskolai tandíjamat és jók vagyunk." Mondtam poénkodva, miközben egy megkönnyebbült sóhaj jelent meg arcán.

„Tudod, egyáltalán nem olyan vagy, mint amilyenre számítottam... Darol szerencsés volt veled." Mondta Harry őszintén, míg én csak pár pillanatig pislogtam rá.

„Ki is az a Darol?" Kérdeztem, összevonva szemöldökeimet zavarodottságomban, mire Harry érdekesen rám nézett.

„Az apád..."

„Oh igen az! R-I-P Darol." Bólintottam, csettintve egyet.

„Jóvá akarom ezt tenni, Liza. Nézd, mostantól az Apucid vagyok, szóval vigyázni fogok rád, ami azzal fog kezdődni, hogy kiviszlek ebből a sztriptíz bárból." Mondta lábra állva, míg én felnéztem rá.

„Várj, te hívhatod magad Apucinak, de én nem?"

„Jah eléggé."

„Anyucinak kéne hívnod." Nyögtem ki hirtelen komoly arcot vágva.

„Nem az undorító, kábé öt perce a lányomnak neveztelek." Érvelt Harry undorodó képet vágva.

„'Nem az undorító, kábé öt perce a lányomnak neveztelek' jah oké, valamint a falnak nyomtál és nekem dörgölőztél azon a folyosón, de ez nem az én dolgom."

„Olyan idegesítő vagy már most." Piszkálódott összeszűkült szemekkel míg én felemeltem kezem és megvontam vállam.

Őszintén szólva Daddy Harry nem is volt olyan rossz, mint ahogy gondoltam.

„Gyerünk, ez a hely nem fiatal lányoknak való." Mondta nekem míg lábra álltam, nagy kezét vállamra helyezve, míg kivezetett a VIP szobából a hallba, miközben szavai eszembe juttatták Prince Harry-t, míg körbenézve kerestem a többieket.

Sehol sem láttam őket.

Daddy Harry felmordult egy kicsit összevonva szemöldökeit, mikor kinyitotta a bejárati ajtót ami beleütközött valamibe a földön, szemeim pedig elkerekedtek a halott testőr látványától, aki még mindig a földön hevert.

„Ő..."

„Shhh... Alszik." Pisszegtem le Harry-t a halott test felé intve, amit a lábammal odébb rugdostam, míg ő egy nézést küldve felém sürgetett ki.

„Uh, tulajdonképpen három másik sráccal jöttem ide és szerintem még mindig odabent vannak, barna hajuk van, zöld szemük... egy kicsit még hasonlítanak is rád, szóval-„

„Megkeresem őket, te várj itt. Aztán visszaviszlek a lakásomra, hogy kipakolhass." Vágott szavamba Daddy Harry, feltűrve öltönyének mandzsettáját mielőtt visszament.

Nem egészen öt másodperccel később láttam, ahogy a fejével kikukucskál az ajtó mögül rám nézve.

„Te mindig uh... általában pasikkal lógsz? Ez olyasmi, ami miatt aggódnom kéne-„ Kérdezte megköszörülve torkát míg én szemeimet forgattam.

„Csak menj és hozd ide a többi srácot, mindent elmagyarázok később." Mondtam felbőszült hangon, figyelve, ahogy elmosolyodik és bólintva visszamegy az épületbe.

Aztán az élettelen testre néztem a földön.

„Rendben, most akkor szabaduljunk meg tőled..." Hangom elhalt miközben lehajoltam, bokájánál megfogva és hátrafelé haladva elkezdtem húzni, arra gondolva, hogy a hatalmas kukába kéne dobni a tetemet leghátul, míg megállás nélkül csak azt mormoltam, hogy „bocsánat".

Annyira reménykedtem benne, hogy egy mellékszereplő volt valamelyik történetből és nem egy igazi ember.

Baszki még mindig igazi ember, a kívánságomnak köszönhetően.

Amúgy is a pokolra fogok jutni a sok mocskos dolog után, amiket éjjel olvastam.

„Sajnálom- ohhh olyan nehéz vagy.. nehéz és halott- istenem sajnálom." Folytattam a bocsánatkérést, míg kinyitottam a kukát, megpróbálva hónalja alá dugni kezem mielőtt egy pár erős kéz megfogott hátulról amitől elejtettem a testet és ijedtemben sikítani kezdtem.

Aztán egy zsákot raktak a fejemre, eltakarva a szemem míg rugdosva sikonyáltam és megpróbáltam megütni, bárki is volt az, aki megpróbált elrabolni, míg csuklóimat és bokáimat megragadták, megfékezve engem miközben több kéz által a levegőbe emelkedtem, majd egy nagy járműbe löktek.

„Most kurvára szórakozol! Hagyjatok engem kibaszottul békén!" Káromkodtam üvöltve, ahogy a torkomon kifért, mielőtt hallottam egy teherautó ajtajának csukódását, emberek motyogását a kis térségben ahova bezsúfoltak engem, miközben a hátam mögé kötözték kezeimet egy kötéllel.

Az összes random szarság egyetlen nap alatt történik, esküszöm, hogy nem erre lettem kitalálva.

A zsákot végre levették a fejemről, több tincsem is az arcomra ragadt míg az izzó sárga és piros szemekre bámultam, amik engem néztek az elsötétült teherautóban.

„Elégedett lesz ezzel." Mondta egyikük, a férfi tekintete a nyakamra villant míg megnyalta a fogát, mire én éles tépőfogára koncentráltam és piros szemeire, amik feketével ki voltak húzva.

„Istenem..." Mondtam felismerve, a teherautó hátuljának nyomva magam, hogy minél nagyobb hely legyen köztünk.

„Ti srácok- ti..."

„Igen." Erősítette meg egy hölgy, vigyorogva.

„Srácok, ti Hot Topic alkalmazottak vagytok! Kurva életbe valaki segítsen nekem!" Sikítottam, arcomat a sötétített üvegnek nyomva, míg mind összenéztek.

„Nem, te ribanc, vámpírok vagyunk." Horkant fel egyikük amitől megfagytam és lassan feléjük fordítottam fejem, mielőtt megkönnyebbülten felsóhajtottam.

„Oh hála az égnek. Jól rám ijesztettetek srácok a sötét ruháitokkal és a szemhéjtussal."

Szóval... ugye nem csak én vagyok döntésképtelen, hogy melyik Harry legyen a kedvencem a "squad"-ból? :)