"Morgást hallottam és hogy törnek a bútorok! Ne kezdjetek nélkülem!" Rontott be a szobába Gay Harry a konyhából, megpróbálva levenni a pólóját míg Vampire Harry továbbra is fájdalomtól üvöltözött az előszobában, a falnak dőlve és nehezeket lélegezve míg a másik háromnak sikerült majdnem halálra vernie egymást miközben a sarokban magasodó árnyék a háttérben figyelte a káoszt.

"Harry... ez..." Kezdtem kikerekedett szemekkel, az ismerős kinézetű iphone-ra nézve Gay Harry kezében amit egész idő alatt kerestem, míg ő fölsőjének gombjaival bajlódott mielőtt szemei elkerekedtek a felismeréstől mikor a felbolydulásra nézett a nappaliban.

"Ez nem az a gang bang amiben reménykedtem..." Hangja elhalt ahogy ajkait biggyesztette, észre sem véve a sötét ördögi árnyékot leghátul míg az én testem megfeszült.

"Harry, a telefonom, hol találtad meg." Suttogtam neki, megpróbálva lassú léptekkel közeledni felé míg szemeimmel az árnyékot figyeltem a szoba túloldalán, remélve, hogy nem hívom fel magamra a figyelmet.

"Oh jah, megtaláltam a telefonod! Az édesanyád egyik cipősdobozában volt a gardróbban." Jelentette be, szemeim pedig elkerekedtek a félelemtől hangjának hangerején mielőtt megláttam, hogy az árnyék feje felénk fordul, az egész testem megfagyott ahogy az árnyék felemelte kezét, amitől Harry a falnak csapódott egy hangos csattanással kísérve, az iphone-om kirepült a kezéből miközben néztem, ahogy az árnyék nyújtózva suhan át a padlón, hogy elkapja.

"Ne!" Sikítottam, úgy érezve, hogy az idő lelassult míg felé indultam, kinyújtva kezeimet és a földre vetődtem, hogy elkapjam a telefonom mielőtt azt elnyelné az alatta lévő sötétség.

A kezemmel kaptam el a földre esve, csak hogy a bokámat azonnal megragadta az árnyék keze a földön, a hátborzongató fekete sziluett három dimezióssá vált ahogy keresztül húzta csapkolódó testem a szobán, a sötét alak felé hátul.

Assassin, Psycho és Prince annyira egymásra koncentráltak, ütve és harcolva egymással elködösült hipnotizált szürke szemekkel, hogy észre sem vettek engem, ahogy végigvonszolnak a harcuk közepette, kivédve a töltényeket amik végigsüvítettek a levegőben és a számtalan késeket amiket elhajítottak, az árnyékos kéz még mindig rabságban tartotta a bokám, mielőtt megragadtam a kardot ami Prince derekán lógott, mikor elmentünk mellette, ledöfve vele az árnyékot ami szertefoszlott és egy szisszenés kíséretében eleresztett.

Lebuktam, mikor Assassin Harry-t felém dobta Psycho, szemeimmel továbbra is a férfi körvonalát figyeltem a szoba végében, egy izzadságcsepp folyt végig a homlokomon míg Assassin felkelt, felemelve fegyverét, de én lefegyvereztem és kivettem a pisztolyt a kezéből míg visszavettem a kardot a földről, továbbra is ujjaim közt tartva a telefonom, míg felemeltem a pisztolyt és meglőttem az árnyékot.

Mély nevetést hallottam közvetlenül a fülemnél, bár az árnyék pár lépésnyire állt tőlem, a démon pedig elhalványult, ahogy egyre közelebb kerültem hozzá gyors lépéseimmel, idegesen lövöldözve, miközben azt kiabáltam, hogy "Harcolj velem Démon ribanc" és felé hajítottam a kardot a levegőben, ami beleállt a falba pont ott, ahol az árnyék feje lett volna, mielőtt az felszívódott egy utolsó gúnyos, rekedt nevetéssel.

"Vigyázz, kiben bízol meg..." Egy mély, vészjósló hang morajlott végig a levegőben, amitől sebesen körbeforogtam, hogy megtudjam, honnan jött a hang, habár úgy tűnt, hogy mindenhonnan jön körülöttem.

"Nem vagy te Morgan Freeman ribi, fejezd be a narrátorkodást és harcolj meg velem!" Csattantam rá a testelen hangra, arra készülve, hogy kihúzzam a kardot a falból, csakhogy egy zsebkés süvített végig alig pár centire a fejemtől a levegőben, mígnem egyenesen a pólóm ujjába nem repült, felszegezve engem a falra.

Meglepetten forgattam fejem, zavarodottan ráncolva szemöldökömet míg megragadtam a pólóm ujját, és megláttam mindhárom Harry-t a nappaliban, Psycho-t, Assassin-t, és Prince-t dermedten állva, fejüket lógatva, amitől nem láthattam arcukat.

Mintha csak robotok lettek volna, amik meghibásodtak és hirtelen leálltak.

Érzezted már, ahogy végigjár rajtad a hideg, az a fajta, amitől még a tarkódon is égnek áll a szőr, amikor tudod, hogy valami rossz, nagyon rossz dolog fog történni.

Hát én pontosan ezt éreztem.

És az a rossz dolog, jah, az történik.

Mindhárman lassan emelték fel fejüket egyszerre, mint a szinkronizált zombik elködösült, sötét fehér szemekkel, kifejezéstelen arccal és egyenes vonalba húzott ajkakkal ahogy rám néztek.

A légzésem csak még jobban hevesebb lett, ahogy körmök hangját hallottam végighúzva a falakon az előszobában, kikerekedett, ijedt szemeimet a szoba kijárata felé fezettem, ahol Vampire Harry jelent meg, éles körmeit húzva végig a falakon, rongyos karmolás nyomokat hagyva a festésen, oldalra döntve fejét, mikor belépett a nappaliba és mind a négyen üres tekintettel bámultak rám.

"Ha bármelyikőtök is itt van, kérlek kérlek ne kényszerítsetek arra, hogy bántsalak titeket... és mivel négyen vagytok és mind tudjátok, hogy kell ölni, kérlek ne bántsatok engem." Nyeltem nagyot, szorosan megragadva a zsebkést ami a falhoz szegezett engem, elkeseredetten próbálva kiszedni a pólóm ujjából, míg mind kezdtek engem megkörnyékezni.

Felsikítottam, épp időben bukva le, hogy kivédjem Psycho Harry ütését, az ökle egyenesen a falba ütközött, hatalmas lyukat csinálva bele, amitől por és törmelék szállt a levegőben miközben én megpróbáltam elrúgni magamtól Assassin-t aki felém indult, mielőtt végre kihúztam a pengét a pólómból, megütve a kés másik végével őket, ügyelve, hogy ne vágjam meg egyiküket sem.

Mindhárman megpróbáltak megragadni engem, de sikerült elkanyarognom kezeik elől, a bejárati ajtóhoz futva, csakhogy egy pisztoly hangja dördült fel a levegőben mögülem, egy golyó pedig egyenesen belerepült a fába közel a kilincshez, mielőtt az elérhettem volna, és aztán megfordultam, szembe találva magam a pisztolyát újratöltő Assassin-nal.

"Ez most komoly." Fújtattam összeszorított fogaimon keresztül, szorosan fogva telefonom izzadt tenyeremben mielőtt a földre vetődtem, ahogy Assassin sorozatokat lőtt rám az ezüst töltényekkel míg én feldöntöttem a vastag dohányzóasztalt, hogy blokkoljam a lövéseket, elhaladva a bejárati ajtótól mígnem elértem az előszobát és a szüleim hálójába sprinteltem.

Gyorsan bezártam magam mögött az ajtót, lihegve hátrálva, kikerekedett és rémült szemekkel és telefonomra néztem.

"Csináld vissza a kívánságot, legyenek újra normálisak." Mormoltam az orrom alatt sietősen, az ujjaim remegtek mikor a fehér alma megjelent a kiejlzőn, a telefonom lassan kezdett bekapcsolni mielőtt a földre nem estem, a kezeimmel a fejemen, mikor Assassin még több golyót repített a szüleim szobájának ajtajába.

Egy pillanatig csönd volt, a lövések hangja még mindig a levegőben csengett míg vártam, figyelve a lyukas ajtót miközben szemeim a telefonra terelődtem, ami lassan újraindult.

A szívem majdnem kiugrott a helyéről, mikor a fa az ajtó keretéből darabokra tört, az ajtó darabjai szanaszét szálltak, míg két pár hatalmas kéz nyúlt át rajta, a zsanérok törtek és nyikorogtak ahogy a négy Harry beözönlött fehér, ideges szemekkel és összeszorított fogakkal.

Abban a pillanatban a telefonom végre bekapcsolt, egy gombóc keletkezett a torkomban mikor megpróbáltam feloldani a billentyűzárat, csakhogy egy fehér értesítés jelenjen meg a kijelzőmön a Wattpad-tól.

Válassz egyet.

Vampire Harry a nyakam felé nyúlt, kiélezett karmokkal és fogakkal mint egy szörny míg épphogy időben hátrahúzódtam, kezének lendülete hangosat szisszent a levegőben gyors mozdulatától mielőtt megragadtam az éjjeliszekrényen lévő lámpát, készen állva rá, hogy fejbe vágjam vele, csakhogy Psycho kirúgta azt kezemből.

Assassin Harry megragadta a csuklómat míg én Vampire-t és Psycho-t rugdostam, ugyanakkor megpróbálva elutasítani az értesítést a kijelzőmön, ami újra és újra megjelent, nem engedve, hogy teljesen hozzáférjek a telefonomhoz, folyamatosan ugyanazt az üzenetet mutatva nekem, hogy Válassz egyet.

Fájdalmasan felsikítottam, a telefonom a földre esett míg Psycho és Assassin két oldalt fogták csuklóimat, a térdeimre nyomva engem mielőtt Vampire belemarkolt a hajamba, visszahúzva fejemet, felfedve nyakamat.

Tekintetem a földön volt, az egész testem reszketett a félelemtől és a mellkasom fel-le mozgott mielőtt egy kard hangját hallottam meg, amit kihúztak a tokjából bal oldalam felől.

Megpróbáltam oldalra dönteni a fejem, a két Harry még mindig lefogtak ahogy térdeltem és a másik előttem még mindig a hajamnál fogva tartotta fejem míg Prince Harry lassan reszkető testem felé közeledett, forgatva a kardot kezében, szemei sötét fehérek voltak, pont, mint a többieké és egy kaján vigyor jelent meg arcán.

"Nem, nem, nem," Ismételtem magamban motyogva, hitetlenkedve, küzdve, hogy kiszabadítsam magam míg figyeltem, ahogy Prince Harry megemeli a kardját pont a nyakamnál.

Le leszek fejezve.

Összeszorítottam szemeimet, sikítva, míg a szívem feliramodott ahogy a fegyver egyetlen ütéssel a földre esett.

"Harry ne!" Ez volt az utolsó segélykiáltásom, felkészülve arra, hogy érezzem, ahogy a penge felvágja a nyakam, csakhogy ez sosem következett be.

Hallottam a kard csörgését, egyenesen a fülem mellől, szemeimet kinyitva pedig Prince Harry merev testével találkoztam, a kard csak néhány centire volt bőrömtől ahogy pislogott néhányat, mielőtt a kezek, amik lefogtak tétovázva elengedtek engem.

A földre zuhantam, remegő kezeim marokra fogták a szőnyeget ahogy sírni kezdtem, a könnyek végigfolytak arcomon attól, hogy milyen megkönnyebbült voltam, mielőtt felnéztem és összetalálkoztam mind a négy Harry-vel, akik pislogva néztek körbe összezavarodva, a fehér köd szemükben fokozatosan kezdett szokásos sárgás és zöldes színűvé visszaváltozni.

"Liza?" Szólalt meg Assassin Harry elsőként, szavai kissé rekedtesek és egybefolyók voltak ahogy megrázta fejét, visszatérve kábulatából míg Psycho arcát dörzsölte és Prince elengedte a kardot ami a földre esett egy puffanással, majd rémülten bámult rá, azt motyogva magában, hogy "istenem ne."

Vampire légzése lelassult, karmai pedig visszahúzódtak míg mélyen felnyögött, kissé grimaszolva és a falnak dőlt és ujjai közé csípte orrnyergét, megpróbálva visszanyerni nyugalmát.

Én a földön maradtam, zihálásom lelassult mielőtt eldobott telefonom felé pillantottam a földön, az értesítés még mindig a kijelzőn volt míg fáradtan felsóhajtottam és teljesen elterültem hátamon, a plafont bámulva és letörölve könnyeimet arcomról.

Válassz egyet.

**

"Ezt nem értitek! Pontosan ez az, amit akar." Erősködtem, megpróbálva elállni az utata viharvert bejárati ajtó előtt míg Vampire, Psycho, Assassin és Prince megpróbáltak elmenni.

"Jó, szükségünk volt az áthelyezésre és arra, hogy szétszóródjunk amúgy is." Horkantotta Assassin, megpróbálva elmenni mellettem, csak hogy én előrébb léptem és elé álltam.

"Nem szóródhattok szét, mindegyikőtök után el fog menni-" Kezdtem bele, kétségbeesetten nézve rájuk, míg mind a négyen megfeszültek.

"Akkor hadd találjon meg minket. Bárhol, bármikor megharcolok azzal a ribivel pumpkin, most pedig eressz minket, még csak rá se tudok nézni ezekre a szarházikra most." Szűrte ki fogai közt Psycho Harry, a többiek felé mutatva, míg ők idegesen bámultak vissza rá.

"Nem srácok össze kell fognunk és-"

"És mi." Csattant fel valaki hátul, mély és hűvös hangja legyőzte enyémet mire mindenkinek elkerekedett a szeme a meglepettségtől, mikor megfordultunk és rájöttünk, hogy Prince volt az.

"Összefogunk és aztán mi. Mind hipnotizálva leszünk újra és megpróbálunk megölni, az lenne?" Kezdett bele, a többiek hátráltak egy lépést, hogy utat adjanak neki, ahogy felém közeledett ideges arckifejezéssel.

"Erre vágysz Hercegnő mert ez olyasmi, amit mi mind őszintén el akarunk kerülni. Majdnem megöltelek -Majdnem kibaszottul megöltelek az isten szerelmére!" Robbant ki, öklével az ajtóba vágva hátam mögött, fölém tornyosulva míg én tartottam magam és felnéztem, őrjöngő szemeibe nézve.

"Már amikor aludtál, meghipnotizált minket az a Démon, egy képet rakott a fejembe arról, hogy Psycho kihasznál téged az ágyban és elvesztettem. Készen álltam rá, hogy felvágjam a torkát, amiért így mert hozzádérni." Mordult fel Prince Harry, kezei szorosan ökölbe voltak szorítva míg szúrósan nézett le rám.

"Ha tudjátok, hogy milyen erővel bír veletek szemben srácok akkor mi a francot fogtok csinálni, mikor megtaláljátok huh?" Teszteltem őt idegesen, megpróbálva lökni egyet mellkasán, hogy ellökjem a kijárattól, a teste viszont egy tapodtat sem mozdult a próbálkozásom ellenére.

Prince Harry csak előrehajolt, míg az arcunkat csak pár centi választotta el egymástól, és láthattam a színtiszta haragot és megvetést zöld szemeiben, míg ő fogságba zárt egyik kezével, az ajtónak támaszkodva mögöttem.

"Meg fogom ölni azt az alantas rohadékot, amiért veszélybe sodorja a jövőbeli királynőmet." Mondta éles és fenyegető hangon, eltökélt és nehéz tekintete nem hagyta el enyémet, mielőtt hirtelen magához vont, karjai szorosak voltak mellkasom körül, mintha csak attól félt volna, hogy bármelyik pillanatban eltűnhetek.

"Nem engedem, hogy bántson téged." Ígérte meg nekem, hangja mély suttogás volt, hogy csak én hallhassam majd megcsókolta a fejem tetejét.

Prince aztán hatalmas tenyereit feszült vállaimra tette, határozottan oldalra mozdítva engem el az útjából, mielőtt kinyitotta az ajtót és kisétált rajta.

"Ha már veled vagyunk, az bajba sodor téged. Még magunkban sem bízhatunk meg, ha körülötted vagyunk. Így jobb." Közölte velem zavart hangon Vampire Harry, felemelve kezét, hogy összeborzolja hajam, de lefagyott, mikor meglátta a mögöttem lévő karom nyomokat a falon, tekintete a falra terelődött majd rám, mielőtt visszahúzta kezét és felhúzta napszemüvegét, ahogy kisétált.

Psycho volt a következő, tarkóját dörzsölgetve kellemetlenül míg felsóhajtott.

"Vigyázz magadra és kerüld a bajt nekem pumpkin, csak amíg Démon vérrel a kezeimen vissza nem jövök rendben?" Kacsintott felém, szomorú pillantással szemeiben játékos mosolya ellenére is, ahogy elsétált mellettem.

"Bocs." Mondta Assassin, kellemetlenül piszkálva szájpiercingjét, miközben kerülte pillantásomat.

"Amiért tudod... megpróbáltalak lelőni... Többször is." Köszörülte meg torkát, szemei lassan végigkövették az összes lyukat a falban a nappaliban, míg én elfintorodtam.

"Megesik." Mondtam, próbálva jobb kedvre deríteni mielőtt rám nézett, előrébb hajolva és egy apró csókot adott ajkaimra és kisétált, mielőtt akár egy szót is szólhattam volna.

Néztem, ahogy mind elmentek, ketten már rég eltűntek a látókörömből míg én lenéztem a telefonomra ugyanazzal a két szóval találkozva a kijelzőmön.

Csak egyetlen módja van a döntésemnek.

"Ha fej, akkor Assassin-t választom, ha írás Vampire-t, és aztán a Psycho és Prince következnek ugyanígy, majd mindkét nyertessel végigcsinálom ugyanezt és minden oké lesz!" Nevettem hangosan a konyhában, a szemem megrándult míg levegő után kapkodtam és feldobtam az érmét, előre dőlve mikor leesett, csakhogy az a szélén megállt, egy helyben, se nem a fejre, se nem az írásra érkezve.

"Most szórakozol velem!" Fakadtam ki frusztráltan, az égbe emelve kezeimet, mielőtt a pultba vertem idegességemben a fejem.

"Miről maradtam le..." Egy zavarodott, egybefolyó hang csendült fel a folyosóról, mire én felnéztem ahogy Gay Harry a konyhába botlott kábultan, végre felébredve eszméletlen állapotából, amibe akkor került, mikor neki lett vágva a falnak.

"Választanom kell..." Motyogtam, felkönyökölve a pultra és fáradtan dörzsöve arcomat.

"Választani?" Kérdezte furcsállva, leülve a bárszékre velem szembe és megfogott egy vizes üveget a gyümölcsös tál mellől és lehúzta az egészet hatalmas kortyokkal.

"Psycho, Assassin, Prince és Vampire között." Magyaráztam, felnézve, hogy felé fintorogjak aggódva, reménytelenül segítségre számítva.

"Mégis mi történt... Fájnak a térdeim. Leszoptam valakit amíg ki voltam ütve?" Kérdezte Gay Harry oldalra döntve fejét, összeszűkített szemekkel nézve rám míg én nyomatékosan rá néztem.

"Nem..." Válaszoltam, hangom elhalt míg ő lebiggyesztette ajkait gondolataiba merülve.

"Ilyen se volt még." Motyogta az orra alatt vállat vonva, miközben én fejemet ingatva elmosolyodtam rajta.

"Szóval, végre választanod kell, hogy kinek a dákójára huppansz fel végre huh?" Sóhajtotta, könyökeit a konyhaszigetre helyezve, míg előrébb dőlt érdeklődve.

"Nem tudom, hogy mitévő legyek de igen, igen én csak- Választanom kell." Vallottam be, az ölembe nézve míg ő megveregette a vállam.

"Gondolj csak bele így édes," Kezdett bele, mocorogva a székén míg összecsapta tenyereit.

"Képzeld azt, hogy mindegyiküknek van barátnőjük és továbbléptek. Melyikük miatt lennél a legcsalódottabb, hogy foglalt." Buzdított, állát kezére támasztva várva válaszomat míg én meglepve pislogtam rá.

"Wow," Lélegeztem, végigfuttatva az elképzelést a fejemben míg elgondolkodva vontam össze szemöldökeimet.

"Még sosem gondoltam így erre," Mormoltam, amitől Gay Harry egy beképzelt bólintást küldött felém míg csendben ültünk.

Aztán felé fordultam és elmagyaráztam neki, hogy hogy éreztem irántuk egyesével, hogyan szerettem őket de nem voltam benne biztos, hogy kit igazán, tudod, szerelemből szeretni.

Harry mellettem maradt, hallgatva és elmondva a véleményét itt-ott de leginkább csendben maradt míg én kiöntöttem neki a szívemet és az érzéseimet.

Mikor végeztünk a helyzetem átbeszélésével odakint már besötétedett.

"Szóval, ő az akit akarsz?" Vonta fel szemöldökét Gay Harry, intenzíven figyelve engem míg én nyeltem egyet és bólintottam.

"Igen, ő az... Azt hiszem- Azt hiszem azt választottam akivel lenni akarok." Következtettem le, a szívemet pedig elöntötte a melegség ahogy rájöttem és Gay Harry összecsapta tenyereit, hátradöntve fejét és azt kiabálta "hallelujah!"

"Hát, nem számítottam rá, hogy ő lesz a végső választásod, de büszke vagyok rád szivi." Mosolygott, játékosan megcsípve arcomat míg én elvigyorodtam és felkeltem a székemből, hogy megöleljem.

"Oh, nézd ezt a sok szeretetet, amit kapok." Nevetett, közel vonva magához míg én többször is megköszöntem neki, mielőtt megragadtam a kocsikulcsomat a pultról.

"Rohanj hozzá gyermekem." Intett le Gay Harry míg én feszülten mély lélegzetet vettem, a szívem őrülten verni kezdett már csak a gondolatától is, majd bólintottam és kiviharzottam a házból.

Megnéztem a nyomkövető órát, amit Assassin adott mindenkinek, később még Vampire-nek is a plázában, majd a kocsimba ültem és ránéztem az órára, hogy megtudjam, melyik Harry hol van.

Az egyik egy bárban volt.

A másik a tónál, ahol az edzéseimet tartottuk.

A harmadik egy motelben volt.

És az utolsó pedig egy szállodában.

Lehunytam a szemeimet, megpróbálva lenyugtatni az idegeimet, tudva, hogy ez most az én dolgom volt, hogy megszerezzem a szerelmem, majd letöröltem az izzadtságot a tenyereimről a nadrágomon, és beindítottam az autóm motorját.

Egész idáig annyira próbáltam elkerülni, hogy megbántsam az érzéseiket, hogy az teljesen elködösítette a választásomat, hogy kit is szerettem valójában.

Követtem az órán lévő térképet, a gyomrom teljesen görcsbe rándult minden egyes kanyar után, mígnem meg nem láttam a motelt.

Figyeltem a villogó piros pontot az egyik szobában a régimódi, leharcolt épületben az órámon, mosollyal az arcomon, minél közelebb kerültem hozzá, mielőtt végleg el nem értem a porosnak látszó ajtót, az arany megrozsdásodott számok a fán majdnem leestek, ahogy kopogtattam rajta.

A légzésem nehéz volt és a pulzusom nem akart lelassulni míg nagyot nyeltem, tudtomon kívül belemarkolva pólóm aljába, mielőtt végre kinyitotta az ajtót, zöld szemei elkerekedtek a meglepettségtől míg én rá mosolyogtam.

Abban a pillanatban tudtam, hogy igazam volt.

Azok után, amiken átmentünk tudtam, hogy ő az egyetlen, akivel lenni szeretnék.

Kellemetlenül dőltem előre-hátra a lábamon, semmire sem vágyva jobban, mint hogy elhagyja minden stressz a testem, és hogy többet ne aggódjak mindenki miatt és csak arra koncentráljak, aki igazán boldoggá tett, mielőtt végül kinyitottam a számat, hogy köszönjek neki.

"Szia Harry."

Na, szerintetek kit választott? :) Már csak pár fejezet van vissza (25 részes a sztori), úgyhogy igyekszem minél sűrűbben hozni a részeket, ugyanis a második részét is leszeretném nektek fordítani, aminek Her Effect a címe.

Ha élveztétek a fordításomat, kérlek, nyomjatok egy csillagot!