Yuuri a korcsolyázó Victort figyelte a pálya oldaláról, a lábai remegtek maga alatt. Csak nem rég kelt fel, Victor biztosította róla üzenetben, hogy ez nem probléma de Yuurinak mással volt baja. És a keze nem segített rajta. Ettől csak még frusztráltabb lett.

Figyelni Victort ahogy korcsolyázik nem sokat segített neki.

Még kora reggel volt és a pálya szinte teljesen üres volt. Victor volt az egyetlen a jégen míg a többiek a korcsolyájukat kötözték be és készültek a pár órás gyakorlásra. Yuuri nem akart mozdulni a falaktól.

Sikerült észrevétlenül besurrannia, a hosszú kabátja eltakarta a hajnali merevedését. Kapott néhány furcsálló pillantást az öltözéke miatt, általában a gyakorlós pulcsijában volt vagy abban a hosszabb kabátban amit Victoron is szokás látni. Integetett nekik és azt mondta megfázott, ami még furcsábbnak mutatta őt, ezért inkább egyedül hagyták. Igazából nem volt teljesen hazugság, nem szokta még meg a hideg orosz időjárást.

Szélsebesen csusszant a korcsolyáiba és mikor biztonságban elhelyezett mindent az öltöző szekrényében.

Visszament a pályára, a szemei Victor testére tapadtak ahogy figyelte hogyan mozog körbe a pályán, a mozdulatai tökéletesen illettek a gyakorló zenére amit hallott. A kezeit felhúzta az oldalán majd a fején miközben megrázta a csípőjét és Yuurinak nyelnie kellett egyet miközben őt nézte. Felemelte a lábát és próbálta nyugtatni a vágyát de az túl kemény volt.

Victor szemei végre találkoztak Yuuriéval és szélesen elmosolyodott, kezét áthúzta a fején.

     -Yuuri miért nem vagy jégen! - kiáltotta miközben közelebb csúszott Yuurihoz, akinek az arca kipirult mert az emberek most már megtöltötték a jeget és elé bámultak.

Yuuri megköszörülte a torkát és lehajtotta a fejét míg Victor közelebb nem ért hozzá.

    -Nem mehetek a jégre.

Victor oldalra fordította a fejét ahogy lenézett rá.

    -Nos a korcsolyád rajtad van, szóval nyugodtan feljöhetsz!

Yuuri gyorsan megrázta a fejét.

    -Nem, nem, nem tudok. Én, uh.

     -Megsérültél ? - kérdezte Victor, a hangja nyugtalan volt. - Minden rendben ?

Yuuri halkan sóhajtott, nem tudta hogyan magyarázza el neki anélkül, hogy kimondaná.

   -Jól vagyok, nem sérültem meg. Um...-lehunyta a szemeit ahogy érezte, hogy az arca egyre melegebb lesz. Az agya próbált koncentrálni és megtalálni a szavakat de nem találta őket, Victor közben kezét a fal tetejére rakta, Yuuri megragadta az egyiket és lehúzta, Victor tenyerét a farmerja elejéhez nyomta, halkan felnyögött az érzéstől.

Victor lassan húzta vissza a kezét, kicsit értetlenül mielőtt rájött mi is Yuuri problémája.

      -Oh. - suttogta, szemivel Yuurit pásztázta aki mindenhová nézett csak rá nem. - Igen, egyértelműen nem mehetsz fel a jégre.

       -N-nem, abszolút nem.

        -De nyújthatsz egy kicsit. - adta hozzá gyorsan Victor, mosolygott ahogy elhúzta a kezét Yuuritól.

      -Mi ?

Victor csendben maradt ahogy a legközelebbi ajtóhoz csúszott és kilépett a jégről mielőtt visszatért Yuurihoz. Közvetlenül Yuuri mögött állt és a férfi oldalára csúsztattat a kezét, az érintése borzongást küldött végig Yuuri testén.

      -Nyújtani fogsz egy kicsit. - mondta Victor lágyan, közel hajolt Yuuri füléhez és közvetlenül belé súgva azt. Yuuri csak bólintott, érezte ahogy a feláll a tarkóján a szőr.

Victor hátra lépett mielőtt felemelte Yuuri egyik lábát, a sarkát a fal tetejére tette és Yuuri behajlította a térdét ahogy elkezdett nyújtani. Az erekciója nem került jobb szituációba.

Victornak tervei voltak. Yuuri figyelte a férfit, próbálta összeilleszteni a darabkákat míg Victor a lába és a fal közé nem térdelt.

    -Victor....- kezdte Yuuri mikor Victor felnyúlt, hogy kikösse a madzagot a nadrágján mielőtt lehúzta azt de csak annyira, hogy felbukkanjon Yuuri nedves farka az alsója redői közül. - V-Victor az emberek megláthatnak. - súgta Yuuri, a teste ezerszer jobban felforrósodott, annak ellenére, hogy egy jég pályán voltak.

Victor csak mosolygott ahogy lassan elkezdte pumpálni a férfi erekcióját, a nyelve végig szaladt az alsó ajkán ahogy felnézett Yuurira.

     -Még egy a sok indok közel, hogy gyorsan elmenj.

Yuuri felnyögött és előre hajolt, keresztbe tette a karjait a falon maga előtt és rájuk hajtotta a fejét, míg Victor teljesen bekapta a farkát, érezte ahogy a torkához ér. Yuuri a karjába harapott, hogy visszafojtson egy kiáltást, erre várt egész reggel és felszisszent mikor Victor hátra húzódott behorpasztott orcával mielőtt folyamatos buzgalommal kezdett rajta mozogni.

   -Oi malac!  Korcsolyázz, ne aludj! - kiáltott rá Yurio a pálya másik feléből, Yuuri lágyan megugrott, elfeledkezett a többi korcsolyázóról a jégen.

Ekkor Victor lehúzódott Yuuriról egy nedves pukkanással és egyik kezével megfogta a lábát.

    -Nyújtott lábbal.

Yuuri nem volt biztos benne, hogy képes lesz normálisan mozogni Victor akciója végéig, a lábai már így is remegtek. Victor megint bevette őt és mozgatni kezdte a fejét. Yuuri összegörnyedt és visszanyelt minden hangot amit kiakart ereszteni, tudta, hogy nem sokáig bírja már Victor forró szájában. Érezte az épülő orgazmust, gyorsabban és gyorsabban szűkült körülötte, Victor nyelvével együtt mozgott, ami Yuuri makkját kínozta, miközben felnyúlt a heréihez. Yuuri remegni kezdett ahogy a csúcsra ért, nem tudta figyelmeztetni Victort mielőtt elment. Victor szerencsére elég sokszor látta már Yuurit ahhoz, hogy tudja mikor van a csúcson és minden egyes cseppet befogadott a nyelvével. Victor még tisztára nyalta Yuurit mielőtt visszahúzta rá az alsóját és a nadrágját is visszakötötte. Victor felállt és segített Yuurinak leemelni a lábát a falról és egy padra ültette, ami a pálya egyik falához közel volt.

      -Jobban érzed magad ? - kérdezte Victor, ujjaival Yuuri hajába túrt míg a másik férfi kifújta magát. Yuuri felnézett Victorra és bólintott, az arca még vörös volt.

      -Igen, köszönöm.

Victor lágyan kuncogott és lehajtotta a fejét, ajkaival csókot nyomott Yuuri homlokára.

         -Szerelmem, sose kell ezeket megköszönnöd. Mindig mondom neked.

        -Tudom de olyan jó vagy benne.

Mosolygott, Victor megcsókolta még egyszer Yuurit mielőtt felállt és karba tette a kezét. 

         -Köszönöm a bókot, de a bókok nem mentenek meg a gyakorlástól. Késtél ma szóval keményebben kell dolgoznunk.

Yuuri felnyögött és az oldalára hajolt a padon, eltakarta az arcát.

         -Victoooor!

         -Kapsz tíz percet, hogy rendbe szedd magad, utána a jégen akarlak látni!