13. Szégyenlős
Yuuri kinyújtotta a lábait mielőtt közelebb furakodott a mellette fekvő férfihoz. Önkéntelen is szétterült egy mosoly az arcán, beszívta a másik férfi kellemes illatát az első együtt töltött éjszaka után. Egy pillanattal később vette észre, hogy a másik már ébren van.
-Yuuuuuri. - énekelte halkan Victor Yuuri hajába és érezte a mosolyt az arcán. Yuuri szemei szélesre nyíltak mikor észre vette mi történt és gyorsan elfordult.
-Sajnálom. -motyogta Yuuri, érezte ahogy az arca felforrósodik miközben megpróbálta elrejteni a nyilvánvaló sátrat a pizsama nadrágjában. Különösképpen zavarban volt mert csak azután vette észre, mikor egy pillanattal azelőtt Victorhoz dörgölőzött.
Victor halkan felnevetett és a karjaiba zárta Yuuri így nem tudott jobban elfordulni.
-Ne sajnáld, ez természetes. - mondta Victor lágyan, és egy gyengéd csókot nyomott Yuuri tarkójára.
Yuuri a férfi szavai ellenére, úgy érezte, hogy el kell süllyednie egy sötét lyukban, hogy aztán soha többé ne jöjjön elő. Nem így tervezte a felkelést, hosszú ideje nem történt már vele ilyen.
-Ez annyira kínos. - nyögte, inkább magának mint Victornak, közben Victor rásimította tenyerét a hasára.
Victor csitította őt, lágyan csókolta végig a nyakát és vállait melyek nem igen segítettek Yuurinak.
-Nincs miért szégyenkezned, Yuuri.
Yuuri erre felnyögött, az arca még forróbb lett.
-Nem így szerettem volna eltölteni az első közös reggelünket. Sosem aludtunk együtt és ez....
Victor egyik kezével Yuuri arca felé nyúlt és felé fordította a fejét. A szög kínos volt de legalább hozzásimíthatta ajkait a másikéhoz.
-Ígérem nem foglak elítélni. -motyogta Victor Yuuri ajkaiba mielőtt elengedte az állát. - Ez mindenkivel megesik.
-Attól még zavarba ejtő.
-Szükséged van segítségre ?
Yuuri szemei kitágultak és elfordította a fejét, nem tudott Victor szemébe nézni.
-M-Mi ? E-Ez - nem kell - mi sosem -
-Yuuri. - énekelte megint Victor Yuuri nevét, hogy lenyugtassa, az utóbbi pár hónapban, Yuuri nem igazán volt nyugodt Victor közelében. Az idősebb tenyere Yuuri csípőjére csúszott, ujjbegyei lágyan cirógatták a póló szegélye alatt. - Nem fogom folytatni ha nem akarod de én felajánlottam.
Yuuri visszanyelt egy gombócot a torkában mielőtt összeszorította szemeit. Úgy érezte álmodik, ennek egy álomnak kell lennie! Csak az álmaiban szolgálta ki Victor Nikiforov a vágyait!
Yuuri úgy érezte, hogy nemet kellett volna intenie a fejével de végül mégis bólintott.
Victor dúdolni kezdett úgy hangzott mint akit ez felvillanyoz, a tenyere lassan mozdult lefelé Yuuri csípőjén, súrolta a dudort a nadrágjában. Yuuri felszisszent az érzésre és nem tudta megállítani az ezt követő nyögést mikor Victor megszorította őt. Már most érzékenynek érezte magát, ami még zavarba ejtőbb volt. Olyan régen volt már, hogy valaki más kezét érezte magán ilyen intim pillanatban.
Yuuri egy kicsit összezavarodott mikor Victor nyitott száját megérezte a tarkóján, szinte el is felejtette, hogy Victor keze a pizsamája alá csúszik. Ebben a pillanatban nagyon örült, hogy nem vett fel fehér neműt előző este. Yuuri tenyereibe temette az arcát, míg Victor ujjait az álló férfiasság köré kulcsolta.
Yuuri felnyögött és zihált ahogy Victor hüvelykujja kínzón simított végig a makkján. Victor csendben maradt ahogy megmozdította az öklét és pumpálni kezdte Yuuri farkát. Az egyetlen zaj a csókjaiból származott.
Victor keze lassan felgyorsult ahogy Yuuri csöpögni kezdett, az elő nedvek miatt könnyebben csúszott a keze. Yuuri legjobb tudása szerint próbált csendben maradni a tenyerei között de ez nehéz volt mert ahogy Victor a kezeit mozgatta az olyan jó volt. Annyira jó volt, hogy Yuuri előre nyomta magát a tenyereibe és felnyögött.
Ha Victor folytatja ezt nem bírja sokáig.
Yuuri hangosan elfojtva nyögött mikor Victor megtalálta a legérzékenyebb pontját a füle mögött. Az idősebb elmosolyodott a reakcióra és rátapadta a szájával, finoman szívta be a bőrt.Yuuri csillagokat látott, az érzelmei a fülében dobogtak és nem tudott egy dologra fókuszálni. Túlterheltnek érezte magát.
Az épülő orgazmus egyre szűkült és tudta, hogy borzasztó közel van. Figyelmeztetni akarta Victort de a férfi még mindig a nyakát szívta, a nyelve finom érintése valami egészen más hangot csalt ki belőle. Yuuri nem tudott beszélni vagy bármilyen hangot kiadni ahogy Victor folytatta a pumpálást míg el nem ment, teljesen beterítette a pizsama nadrágját.
A ragacsos érzésre Victor folytatta a mozgatást míg Yuuri teljesen el nem ment. Elhúzódott Yuuri nyakától, figyelte a nyomot amit rajta hagyott a szoba halvány fényében.
-Annyira sajnálom - motyogta megint Yuuri a kezei közül, zavarba jött attól ahogy elkezdték a napot.
Victor sóhajtott és Yuuri nyakába fúrta az arcát.
-Css, egy nap meg kellett történnie.
Erre Yuuri felnyögött és összegömbölyödött, Victor karjai még mindig erősen tartották őt.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top