Kellett egy kis idő, miután felébredtem a sokból, amit drága közös autónk eltűnése okozott és nagyokat pislogva néztem hűlt helyére, majd HoSeokra, aki elkísért idáig.

- Ellopták ? - találgatott a fiú, mire fáradtan rácsaptam a karjára és rászóltam, hogy ezzel ne viccelődjön.

Táskámból előhalásztam a telefonomat és felnyitva összevont szemöldökkel néztem az új üzenetemre. „ Szükségem volt a kocsira, így elvittem. Oh, és azt ajánlom, hogy ne menj vissza a dormba, mert Borának és Jiminnek ma van az évfordulója... Remélem érted mire gondolok ;) Csók : MinSeo <3 „

- Hong MinSeo ! - szorítottam ökölbe a kezemet és dühösen a hívás gombra nyomtam. Eközben szerencsétlen HoSeok azt se tudta mi lett velem hirtelen és megszeppenve nézte a nyakamon már-már kidagadó ereket és pechére MinSeo nem vette fel. Sőt, kinyomott. Így vele kezdtem el ordibálni. - Nem hiszem el. Hogy lehet valaki ennyire pofátlan egy idősebbel ? Elviszi szó nélkül a kocsimat, holott nagyon jól tudja, hogy fáj a bokám és ma hosszú napom volt. Könyörgöm, este tíz óra és aludni akartam otthon, erre kiderül, hogy nemhogy kocsival, de sehogy sem mehetek haza a dormba, mert Borának és Jiminnek ma van az évfordulója... Komolyan sírni fogok - guggoltam le a földre és fáradtan pislogtam magam elé. HoSeokot szerintem jelentősen lesokkoltam a rám igazán nem jellemző viselkedésemmel, így azt se tudta mit kezdjen velem. Végül csak sikerült megemberelnie magát, így leguggolt elém és kezemet megbökve vett rá, hogy ránézzek.

- Inkább nem oktatlak ki amiatt, amiért nem szóltál a bokádról, mert látom több bajod is van annál - kezdte és már állítottam volna le, mert semmi kedvem nem volt a szentbeszédéhez, de szerencséjére egészen másképp folytatta. - Kérsz esetleg csokit ? - nézett rám félve, mire összevont szemöldökkel néztem rá, majd mikor rájöttem, hogy miért is kérdezte felnevettem. Hisz igaza volt, úgy viselkedtem mintha csak meglett volna.

- Ez igazán aranyos volt - mondtam szórakozottan -, de ha arra gondoltál, hogy azért viselkedek így, mert éppen női napjaim azon részét élem, mikor a hangulataim igazán sokat váltakoznak, el kell szomorítsalak, mert nem - fejeztem be magyarázatomat, bár lehetségesnek tartottam, hogy hamarosan elérkezünk azokhoz a napokhoz, mert az előtt viselkedtem mindig így...

- Ooo - értette meg HoSeok és zavarában tarkójához kapott és fejét elfordítva próbálta meg eltakarni vörös fejét. Ez igen dobott eddigi hangulatomon, így füléhez hajoltam és gonosz mosolyomat visszatartva szólaltam meg.

- Tudod, ha nem a szabadban lennénk, most biztos, hogy megcsókoltalak volna - suttogtam és felállva dudorászva elindultam az ő kocsijuk felé. Úgy tűnt megint csak náluk kellett töltenem az éjszakát, mivel a többiekkel ellentétben nem volt más hely ahová mehettem volna. Esetleg a nővéremékhez, de a mai nap jól tudtam, hogy éjszakások voltak, így TaeHo is a nagyijánál volt, és az üres házban nem lett volna olyan élvezetes maradni. Most hogy HoSeokot is egy pindurkát kiakasztottam büszke voltam magamra. Mégha szegény meg sem érdemelte. Lehet tényleg szükségem lett volna arra a csokira...

Ugyan a BTS menedzsere először elég furán nézett rám, amiért engem is az ő dormjuknál raktak ki, mégsem kérdezett semmit, bár neki tudnia kellett a kapcsolatunkról HoSeokkal. Lehet Bang Shiyuk nem mondta volna el ? Bár az is igaz, hogy minél kevesebb ember tudott róla annál nehezebben derülhetett ki az egész, de én nem tartottam volna attól, hogy pont a menedzser árul be minket a sajtónak... Mindegy, ezt rájuk hagytam.

Amint beléptünk az ajtón én levetődtem a kanapéra és YoonGit is lelökdöstem, amikor megpróbált leülni.

- Hobi, szólj a barátnődre, hogyha még egyszer ezt csinálja visszalökök, de abban nem lesz köszönet - nézett rám szúrós szemekkel, mire kinyújtottam a nyelvemet és megfogva a távirányítót bekapcsoltam a tévét. A lehető leghalkabbra vettem, amíg még én is hallottam, mivel nem akartam felébreszteni a már alvó tagokat. Biztos olyan fáradtak lehettek, mint mi, így próbáltam viszonylag csöndben elfoglalni magamat, amíg vártam a fürdőre. Merthogy én kedves, engedtem, hogy a fiúk előbb menjenek, mint én. YoonGi viszonylag hamar végzett is, és el is battyogott a szobájába, nem sokkal ezután pedig HoSeok is megjelent a fejem mellett ezzel eltakarva a tévét.

- Menj arrébb, mert nem látok tőled - ütögettem a fekete távirányítóval, de hiába próbálkoztam, ő nem tágított. - Yah ! - ültem fel félig és azonnal hátrahőköltem, mert megpillantottam meztelen felsőtestét. - Azért jöttél ide fürdés helyett, hogy mutogasd magadat, ha ? - szűkítettem össze szemeimet és szakítottam el pillantásomat kidolgozott felsőtestéről, és inkább barátságos barna szemeit figyeltem.

- Gyere velem - nyújtotta felém a kezét, mire felvontam egyik szemöldökömet és próbáltam rájönni, hogy mire is ment ki a játék, de nem nagyon jött össze.

- Mire készülsz ? - kérdeztem meg feladva a gondolkozást, mire csak meglengette előttem kezét és kérlelően rábökött szemével. - Rendben, veled megyek, de ha egy pókot kell kivinnem a fürdőből, akkor egyenesen megetetem veled - fenyegettem, ami miatt azonnal átsuhant fejében ez az elképzelés, így azonnal ki is rázta a hideg, de kezemet megfogva húzott a fürdő felé.

Lassan követtem és közben minduntalan a földet lestem, mivel nem akartam őt nézni. Túlságosan is nagy hatással volt rám ilyen lengén felöltözve, így alsó ajkamat beharapva tereltem el a figyelmemet és gondolkoztam inkább azon mit is akart. Megálltunk és be is lökte a fürdő ajtaját, ami miatt elém tárult a félhomályba burkolózott a helyiség, aminek csak néhány gyertya adott egy kis világosságot. HoSeok elengedte a kezemet, így előrébb mentem és azonnal meg is csapott a kádba töltött habfürdő kellemesen édeskés aromája. Halványan elmosolyodtam ezen az egészen, de mégsem tudtam megállni, hogy ne rontsam el a hangulatot.

- Na, milyen ? - ölelt át hátulról HoSeok és fejét megtámasztotta a vállamon úgy várta a reakciómat.

- Nagyon giccses - böktem ki -, de mivel te csináltad így tetszik - egészítettem ki, mielőtt még nagyon megbántottam volna és elégedetten fel is sóhajtott, ami miatt halkan felkuncogtam. Megfordultam és HoSeok nyakát átkulcsolva néztem csillogó szemeibe, amikben látszottak a gyertyák halvány fényei és a legbensőbb érzései, ami miatt azonnal gyorsabbá vált a szívverésem és éreztem, ahogy fokozatosan lett egyre melegebb körülöttem.

- Te ma már hányadszor is játszadozol a tűréshatárommal ? - kérdezte elmosolyodva, mire csak megvontam a vállamat és oldalra döntött fejjel tettettem, hogy gondolkoztam.

- Hm, fogalmam sincsen - válaszoltam elmosolyodva, mire közelebb hajolt és először csak egy apró csókot nyomott a számra, majd beleharapott alsó ajkamba, ami miatt halkan felsóhajtottam és kezemet hajába vezetve húztam le gyengéden magamhoz. - Tudod - szakítottam meg túlságosan forróvá vált csókunkat, mire gyorsan véve a levegőt fogta két kezébe arcomat és nézett szemeimbe kérdőn. - Nagyon szeretlek, de rohadt fáradt vagyok - böktem ki nagy nehezen, mire csak elmosolyodva felsóhajtott és nyomott egy puszit a fejemre.

- Na, fürödjünk - ment a kádhoz és további ruháitól is megszabadult, majd bemászott a habbal teli vízbe. - Hohoho - kezdett el szórakozni a habbal, akár egy öt éves és fehér szakállal az arcán nézett felém.

- Te, így nagyon pedofil beütésed van már nem azért - nevettem fel és lassan bemásztam elé, majd felvettem egy kis habot a kezembe és azt kezdtem el fújni.

- Nem hittem volna, hogy valaha így láthatlak téged - nézett felém halványan elmosolyodva és hátradőlt a kádban. - Most pont úgy nézel ki, mint egy öt éves kislány.

- Mondom én, mint egy pedofil... - ráztam meg a fejemet és hátradőlve HoSeok lába mellé raktam az enyémet.

- Te minden komoly és romantikus hangulatot elrontasz - pukkaszkodott és felém dobott egy kis habot, ami nem igazán jutott el hozzám, de azért próbálkozott. Ezt addig játszotta, amíg el nem találta vele a vállamat, ezért büszkén bólogatott, majd visszadőlt a helyére. Én csak értetlenül bámultam rá, de végül sóhajtva elfogadtam, hogy ő ilyen, és valamiért nem is akartam, hogy megváltozzon. Ezen gondolatok miatt mosoly költözött ajkaimra, és fejemet térdemre hajtva figyeltem, ahogy a habbal játszott. Gyerekes egy ember, de szeretem. Nagyon.

- És miért is akartad te elvenni a kedvét annak a JiWoon gyereknek tőlem ? - elevenítettem fel egy újabb gimis emlékünket, ugyanis már vagy egy órája ezekről beszélgettünk és kimondottan jó érzés volt pár dolgot tisztázni, mint például ezt is.

- Miért ? Szerinted hagynom kellett volna, hogy rád szálljon az a gyökér ? - kérdezte sértetten és láttam rajta, hogy a srác neve hallatán azonnal idegessé vált. Szóval valóban utálta.

- Megoldottam volna - állítottam, mire HoSeok megrázta a fejét és kezemet megfogva kezdett el babrálni vele.

- Nem akartam, hogy bármit is csináljon veled, így próbáltam egy olyan oldaladat bemutatni neki, amit én nagyon szerettem, de őt ismerve neki biztos nem tetszett volna. Ha úgy nézzük bejött - hajtotta le a fejét és szomorúan elmosolyodott. - Érdekes, hogy jót tettem és mégis csak a rosszat kaptam vissza. Egy-kétszer igazán szükségem lett volna rád, de te nem voltál ott - halkult el a végére, és ahogy visszagondolt a múltra egyre csak szomorúbbá vált a tekintete.

- Sajnálom - szorítottam meg kezét és lehajoltam, hogy a szemébe tudjak nézni. - De ígérem, hogy mostantól mindig itt leszek, ha fáradtan is, de melletted leszek. És itt vannak a fiúk is - egészítettem ki a mondanivalómat és egy biztató mosolyt küldve felé próbáltam rávenni, hogy legyen jobb kedve. Utáltam, ha HoSeok szomorú volt, de ha tudtam volna, hogy ezen felelőtlen ígéretem miatt lesz pont miattam az, akkor inkább befogom a számat...

- Tudom - sóhajtott fel kicsit fellélegezve és rám nézve fürkészte egy ideig az arcomat, majd közelebb hajolt és lassan megcsókolt, ami miatt eleinte lassú szívverésem felgyorsult és a fülemben dobogó vér miatt szinte nem is hallottam semmit. Na és pont ekkor próbáltak benyitni az ajtón... Arra lettünk mindketten figyelmesek, hogy valaki vacakolt a zárral, ezért elválva egymástól néztünk az ajtó felé, ami mögül meg is szólalt egy nyöszörgő hang.

- Nem tudom ki van bent, de nagyon kell pisilnem, így engedj be bárki is vagy - mondta valamelyik fiú, de először nem is ismertem meg másabb hangja miatt, majd HoSeok megszólalásával minden világossá vált.

- Egy perc és nyitom Kookie - kiáltotta HoSeok, majd engem is siettetve kipattant a vízből. Öltözés közben végig azon gondolkoztam, hogy vajon milyen arcot is fog vágni a kicsi maknae és már előre megmosolyogtatott az egész. Valamiért mindig jól szórakoztam az ilyen félreérthető szituációkon és ez ráadásul még az is volt, aminek látszott... Gyorsan belebújtam még HoSeok egyik pólójába, majd hagytam, hogy összekulcsolja ujjainkat és kihúzzon a fürdőből. Amint kiléptünk az ajtón, JeonGuk először csak összevont szemöldökkel nézett a fürdőbe, ahol a gyertyák elfújása után teljes sötétség uralkodott, ahogy az egész lakásban is. De miután a kis maknae felkapcsolta a villanyt és köszönte volna meg HoSeoknak, hogy sietett azonnal szájára fagyott a szó, mikor engem is megpillantott a fiú mögött sétálva.

- Ti meg... - méregetett minket összevont szemöldökkel és láttam arcán, hogy ettől függetlenül mennyire is zavarban volt, mégha ilyen lazán kezelte is a helyzetet.

- Fürödtünk - vágtuk rá egyszerre és jó éjszakát kívánva a kisebbnek bementünk a szobánkba. Lassan kezdtem már úgy érezni, hogy ez az én szobám is.

Halkan befeküdtünk az ágyba és HoSeokhoz közel bújva fúrtam fejemet a mellkasába, ami miatt néha félt, hogy megfulladok, legalábbis a kádban ez is elhangzott az ő részéről, ami igazán aranyos dolog volt tőle. Viszont nagyon szerettem érezni az illatát ilyen közelségből, mert megnyugtatott és könnyebben elaludtam tőle. Ezen az éjszakán viszont ez sem segített...

Már közel voltam ahhoz, hogy aludjak, amikor is az éjjeliszekrényen megrezdült a telefonom jelezve, hogy üzenetem érkezett. Abban a tudatban, hogy esetleg egyik lánytól jött, kissé kómás fejjel elhúzódtam a már szintén félig alvó HoSeoktól és megnyitottam az üzenetet ezzel félig megvakítva magamat a sötétben a hirtelen jött fény miatt. Eleve már azt furcsálltam, hogy ismeretlen számról jött, de mikor megláttam az üzenet tartalmát idegesen hunytam le a szememet. „ Remélem elég volt a mai figyelmeztetésem, hogy mi is lesz, ha továbbra is a bandában maradsz... „ Ez a pszichopata próbált meg elütni a motorjával ? Szememet lesütve kezdtem el szebbnél szebb szavakkal ellátni azt a hülye sasaenget, aki még valahogy a telefonszámomat is megszerezte és fogalmam sem volt arról, hogy ki volt olyan merész, hogy ilyen tettekhez folyamodjon...

- Minden rendben Rin ? - fúrta fejét fáradtan HoSeok a nyakamba, és tartva attól, hogy így meglátja az üzenetet, gyorsan bezártam és leraktam a telefonomat az éjjelire.

- Persze - simogattam meg a fejét, majd visszadőltem az ágyra és ugyan a mellettem békésen szundító fiú szuszogása a nyakamban és karja a derekamon máskor simán elaltatott volna, de most nem... Képtelen voltam egy szemhunyásnyit is pihenni, és ha el is aludtam, olyan volt számomra, mintha meg se történt volna. A bennem szunnyadó dühtől, a zavartságtól és kisebb félelemtől képtelen voltam nyugodtan aludni.

/////////// 

Sziasztok^^

Ígéretemet megint csak megszegve végül nem hétvégén hoztam a részt, aminek igen egyszerű oka van: nem igazán tartózkodtam gépközelben, így lehetőségem sem volt felrakni. Az előző két nap pedig eléggé fárasztó volt a számomra, mint mindig, ezért sem nagyon rakok ki  részt hétfőn vagy kedden. Viszont meghoztam az újabbat, ami egyáltalán nem hosszú és még csak eseménydús sem XD Inkább romi vagy nem is tudom mi erre a megfelelő szó... Mindenesetre remélem azért élveztétek, és jól véssétek bele a fejetekbe ezt az igen aranyos pillanatot, ami szerepelt a fejezetben, mert mostantól változni fognak a dolgok...

///////////