Harry Styles egész éjjel forgolódott, így elég nehézkesen telt az este. Mikor ráunt a szenvedésre felkelt és ismét a farkasát simogatta. Halkan dúdolgatott, majd mikor álmosságot vélt magán felfedezni, visszafeküdt az ágyába és végre elaludt.

^^^
Reggel morgásra ébredt. Kipattantak a szemei, s tudatosan nagyon lassan ült fel. Ránézett a morgó állatra, ami alig állt a lábán, s lassacskán csepegett a vér a hasából. Valószínűleg felszakadt a sebe és már éhes is lehet. Gondolta.

- Nyugi, nem foglak bántani. - mondta a herceg halkan, majd lemászott az ágy azon részén, amely a legtávolabb volt az ijedt állattól. - Hozok enni, mindjárt visszajövök. - mondta még, majd kilépett a szobából.

Louis nagyon félt, a hasa fájt ráadásul hiába is próbálkozott, nem tudott visszaalakulni. Amikor felébredt rögtön rájött, hogy nem otthon van, az emlékei az ájulás előttről lassan visszatértek. Ahogy felemelte a fejét, s meglátta a az ágyban alvó göndör szépséget, elállt a lélegzete. Ám ahogy beazonosította a fiúból áradó démonszagot egyből morogni kezdett, mire a göndör is felébredt, s megfeszült az ágyán fekve. Louis meglepődött, milyen kedvesen beszélt hozzá a démon, s ahogy kiment neki élelemért azonnal felkordúlt a gyomra. Visszafeküdt a pokrócokból eszkábált ágyára, letámasztotta nagy busa fejét, s körbelesett a szobában. Mindenből a göndör fiú illata áradt, ami különösképpen nem rothadt hús szag, sokkal inkább virágzó rét volt. Fel akart kelni, szétnézni vagy legalább visszaváltozni, ám mozdulni sem tudott. Nyüszíteni kezdett és épp ekkor nyílt a szobaajtó. Fájdalmasan morgott, de amikor meglátta, hogy csak a göndör az, abbahagyta. Hatalmas kék szemeivel a démont figyelte, ki lassan lépkedett oda hozzá, majd letette a jobbnál jobb falatokkal teli tálat. A göndör fiú az eszkábált fekhely mellé ült, Lout nézte.

A farkas felemelte busa fejét és Harry tenyerét szaglászta, majd enni kezdett. Nagy falatokban ette az elé rakott húst, néha- néha megrázkódva. A herceg a farkas minden rezdülését figyelemmel követte, s mikor az sokadszorra rázkódott meg, rádöbbent valamire;

- Nem szereted a húst?- kérdezte az állatot. Louis mélyen a herceg smaragdjaiba nézett, félrebiccentette fejét, majd mikor felfogta a kérdést összehúzta magát. Szégyellte, hogy "válogatós" azt meg pláne, hogy lebukott a fiú előtt.