63. rész
Jimin szemszög
- Biztos vagy benne, hogy nem fogok meghalni? - kérdeztem Jungkooktól, miközben a két számmal nagyobb lovagló csizmájában igyekeztem utána. Mindig is ilyen nagyokat lépett?
- Jimin, a legalacsonyabb és legbékésebb lovat adom neked. Azt a lovat még azzal sem lehetne felidegesíteni, ha a szemgolyóját böködnéd - sóhajtott nagyot Jungkook, ugyanis szerintem már vagy ötödjére kérdeztem ezt meg tőle. Mivel az egyik pont a bakancslistámon az, hogy lovagoljak, ezért úgy döntöttünk, hogy ezt megcsináljuk ma. Tegnap jöttem ki a kórházból három hét után, sikeresen ötven kilóval, Jungkooknak pedig szabad a hétvégéje, szóval minden gond nélkül meg tudjuk ezt valósítani. És mint kiderült, gazdag Jeonéknak van egy kibaszott lovardájuk a házuk szomszédságában, ezért nagyon messzire sem kellett mennünk. Jungkook elvileg nagyon tapasztalt a lovaglásban, mert konkrétan a lovardában nőtt fel, így nagyjából nyugodt szívvel bízom rá magamat. Még komplett lovagolós felszerelést is tudott adni nekem, bár azok a ruhák voltak rám jók, amiket Kook tizennégy évesen hordott, a csizma pedig még így is nagy volt rám...
- Oké, hiszek neked - mosolyodtam el, mire Jungkook is kevésbé fancsali képet vágott.
- Nos, bemutatom neked Alaszkát! Ő az univerzum legnyugodtabb lova, szóval nincs mitől félned. Az öt évesek is rajta lovagolnak - mondta Jungkook, miközben egy nagyon szép sötét barna lóhoz vezetett az istállóban. Nagyon sok ló volt itt, minimum tizenöt, és egyik szebb volt, mint a másik.
- Jól van na, nem tehetek róla, hogy én nem nagyon bízom a lovakban - puffogtam, miután Jungkook benyögte, hogy még a dedósok is fel mernek ülni egy lóra.
- Nem is azért mondtam - mosolyodott el aranyosan Jungkook, majd egy gyors puszit nyomott az ajkaimra. Én igazán nagyon szívesen elmélyítettem volna azt a puszit egy csókká, de Kook már egyből ment is tovább, hogy elő szedje a felszereléseket, amik kellenek. Ahogy utána néztem, nem tudta elkerülni a figyelmemet Jungkook hihetetlenül jó segge a lovagló nadrágban. Legális egyáltalán, hogy valakinek ilyen tökéletes segge van?
Jungkook előszedett mindent, amire szükségünk lesz, és nekiállt felnyergelni a lovat meg minden egyéb. Én egy pillanatra sem tudtam levenni róla a szemeimet, ugyanis nem csak a feneke volt elképesztően jó, hanem az egész fiú hihetetlenül szexi volt, miközben ezeket a műveleteket végezte. Az izmai minden egyes mozdulatnál megfeszültek, én pedig szinte nyál csorgatva néztem végig az egészet.
- Lehetne, hogy nem bámulsz így folyamatosan? - pillantott hátra Jungkook a válla fölött, én pedig elképzelni sem tudtam, hogy ő honnan tudja egyáltalán, hogy bámultam, mikor végig háttal volt nekem.
- Ne legyél ennyire eszméletlenül helyes és szexi, és akkor majd nem bámullak így - motyogtam főleg inkább magamnak.
- Mit mondtál? Jól hallottam? - fordult teljesen felém Jungkook, és arcán egy önelégült vigyor terült el. - Park Jimin komolyan kimondta hangosan azt, hogy szexi vagyok? - sétált felém még mindig vigyorogva, és meg sem állt addig, amíg a két lábam közé nem furakodott. Én egy nagy szalmarakáson üldögéltem miközben ő a lóval foglalkozott, így pontosan elém tudott állni, én pedig át tudtam ölelni kezeimmel a derekát.
- Miért, inkább ne mondjam ki, csak gondoljam? - mosolyodtam el én is pimaszul.
- Egész nyugodtan mond csak ki, legalább növeled az önbizalmamat - mondta Jungkook mosolyogva.
- Hova növeljem még? Így is akkora már az egód, hogy három embernek is elég lenne - forgattam meg a szemeimet.
- De te így szeretsz! - vigyorgott továbbra is Jungkook, majd az ajkaimra hajolt, és végre egy rendes csókban részesített.
- Persze, hogy így szeretlek - sóhajtottam nagyot, de közben azért mosolyogtam. Jungkook ahelyett, hogy tovább foglalkozott volna a lóval, inkább újra megcsókolt, de most már sokkal határozottabban és szenvedélyesen, mint az előbb. Kicsit egymásnak estünk, ugyanis már Jungkook szépen betűrt pólóját is kirángattam a nadrágjából, hogy a kockás hasát taperolhassam, az ő kezei pedig már a fenekemet markolászták. Ez teljes mértékben jól esett, sőt, szerintem simán mondtam volna neki, hogy hagyjuk a francba a lovaglást és menjünk vissza hozzájuk, a szobájába, ha meg nem hallottuk volna Jungkook anyukájának a hangját.
- Jeongguk! Miért itt kell ezt csinálni? - kérdezte mérgesen az anyukája, miközben Jungkook húgát tessékelte ki az istállóból. Mi persze egyből szétugrottunk, ahogy meghallottuk a hölgy hangját, de azt hiszem, hogy már kicsit késő volt.
- Honnan kellett volna tudnom, hogy pont most jöttök ide? - forgatta meg a szemeit Jungkook, és közben újra beállt a lábaim köze és átölelte a derekamat. - Különben meg ez csak egy ártatlan csókocska volt - tette még hozzá.
- Persze, plusz gyurmának képzelted Jimin fenekét ő pedig éppen a kockáidat számolgatta - mondta szemrehányóan Jungkook anyukája, én pedig oltári gáznak éreztem a helyzetet. - Nekem nincs ezzel semmi bajom, de ne Min előtt csináljátok ezt - folytatta.
- Attól még, hogy lát engem egy fiúval csókolózni nem áll meg a fejlődésben és nem lesz hirtelen leszbikus. Különben meg, engem sem szeretsz kevésbé, mert barátom van és nem barátnőm, szóval nem értem mi a probléma - magyarázta Jungkook.
- Tudom, hogy nem áll meg a növésben és nem lesz leszbikus, de attól még csak hét éves, és egyáltalán nem kell ilyeneket látnia. Ha egy lánnyal csókolóztál volna, akkor is rátok szóltam volna - mondta Jungkook anyukája.
- Jó, rendben, majd legközelebb máshol csináljuk - egyezett bele Jungkook.
- Köszönöm! Most pedig, megyek, és megmagyarázom Minnek, hogy mit kerestél Jimin szájában - sóhajtott nagyot Kook anyukája, majd magunkra is hagyott minket.
- Szóval... hol is tartottunk? - fordult vissza hozzám Jungkook vigyorogva, és már hajolt is, hogy újra megcsókoljon.
- Jungkook, most szólt ránk anyukád, mi van ha visszajönnek? Amúgy meg a lovak is olyan ijesztően bámulnak minket, hogy rendesen zavarba jöttem - magyaráztam Jungkooknak, aki jót szórakozott ezen.
- Pedig szerintem sosem láttak még pornót, biztos tetszett volna nekik - mondta Kook vigyorogva, mire én mellkason csaptam.
- Inkább menj, és szereld fel azt a vadállatot, hogy kipipálhassuk azt a pontot - mutattam a lóra.
- Most komolyan azt akarod, hogy ilyen problémákkal tanítsalak meg lovagolni? - akadt ki Jungkook, mire én egyből az ágyékára sandítottam, ahol valóban látszódott, hogy felizgatta ez a kis akciónk. Bár Jungkookot mi nem izgatja fel, de úgy komolyan? - Bár, sosem mondtad, hogy milyen értelemben akarsz megtanulni lovagolni - csillantak fel a szemei perverzül.
- Inkább maradj csendben, és csináld a dolgodat! - mondtam neki szem forgatva, majd megfordítottam őt a saját tengelye körül, és a ló felé löktem.
- Jól van na, most megúsztad... - dünnyögte az orra alatt, miközben a ló felé sétált.
Jungkook nagyjából negyed óra alatt kész lett, és egyből mentünk is ki egy pályára. Persze nem a nagy pályára vitt engem, hanem a gyakorló kis pályára, ahol a kisgyerekeket szokták futószáron vezetni.
- Na, most lépj bele a kengyelbe, a másik lábadat meg lendítsd át a túl oldalra, és fent is vagy - utasított Jungkook , én pedig jó fiú módjára tettem, amit kért, és egy pillanat múlva már fent is voltam a ló a hátán. Eléggé magas...
- És mi van, ha megbokrosodik, és elfut velem vagy ledob a hátáról? - kérdeztem ijedten.
- Jimin... Ez a ló évek óta arra van, hogy a kisgyerekek rajta kezdjenek el lovagolni, és szerintem évek óta nem is ment gyorsabban ügetésnél... Szerintem futni sem tud már - sóhajtott nagyot Kook.
- Jó, de ha meghalok... - kezdtem bele megint, de Jungkook a szavamba vágott.
- Az elkövetkezendő pár órában ahányszor újra felhozod ezt a meghalok témát, annyiszor kell este leszopnod - mondta halál nyugodtan Jungkook, én pedig nem kicsit lepődtem meg.
- Ennyire bejött múltkor? - kérdeztem elégedetten vigyorogva.
- Most ezt komolyan kérdezed? - nézett rám Jungkook vigyorogva. - Annyira tetszett, hogy remélem, még vagy ötször kiakadsz azon, hogy meg fogsz halni - folytatta.
- Nos... Ez esetben, csak azért sem fogok! - nyújtottam ki rá a nyelvemet, mire ő elnevette magát.
- Úgyis leszopsz magadtól is - rántott vállat mosolyogva, majd a gyeplőt tartva elindult, és egy fura hang kiadása után a ló is elindult utána, én pedig majdnem leborultam onnan fentről.
- Basszus szólhattál volna, hogy indulunk - mondtam ijedten, mikor már nem akartam leesni. - Ha leesek innen, akkor tuti, hogy megverlek! - fenyegetőztem.
- Oké, nem bánom, meg is verhetsz meg kis is verheted nekem, ha ezzel végeztünk - nézett hátra vigyorogva ez a hülye.
- Jó, inkább csöndbe maradok... - motyogtam, ugyanis kezdtem zavarba jönni a sok perverz megszólalásától. Hogy ennek a gyereknek folyton valami piszkos dolgon jár az esze...
2021.06.06.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top