2.Rész
2.Nap
~Liliána szemszöge~
Hajnali 3 van.Várom a buszt a táborhoz.Végre elengedtek a szüleim!Ha jól tudom először áthalad a nyugati ország részen majd ide jön az észak és déli helyre és végül Áthalad a keleti részen.
-Anya!Indultam!
-Rendben!
Elindultam buszmegállóhoz.
~2 óra várakozás után~
Végre ideért!Igaz,hogy késve de mindegy.Kerestem helyet össze-vissza,mint a kerge tyúk.Látok egy helyet!
-Szia!Leülhetek?
-Persze.Hogy hívnak?
-Nyerges Liliána.Téged?
-Shirley.Te milyen sportot űzöl?
-Nem sportolok.Én rajzolok.
-Jaj ne!
-Mi az?-kérdeztem fennhangon-Mi a baj?
-Csak az,hogy nem szeretem azokat akik rajzolnak,mert azt hiszik,hogy ők a világszemei!De tévedtem felőled.Te vicces,jófej vagy.Amit a többi rajzoló utál.
-Térjünk le erről a témáról.Mi a legnagyobb félelmed?
-Hát még senkinek sem mondtam el.
-Mondjad bátran!
-Hát tegnap este amikor mentem haza akkor láttam egy embert aki teljesen szakadt ruhában volt és a kezében volt egy véres machette.Neked mi?
-Hát hogy én egy hónappal ezelőtt találkoztam egy embert aki a mi utcánkban lakott.Mindig lehetett hallani a házából a gyereksikolyt.Amikor szóltunk a rendőrségnek ők azt állítoták,hogy nem lakik ott senki.Nagyon megrémültünk.
-Azta!Ez nagyon para!-mondta Shirley reszketve.
-Figyelem csak holnap fogunk odaérni a Jade-tóhoz!Kérem mindenki aludjon!
Shirleyyel úgy elaludtunk,hogy ordibálni kellett,hogy felkeltsenek.
2.Nap vége.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top