Az ébresztőm hangos zaja szakította félbe édes álmom. Nem egészen emlékszem rá van, ahogy az ablakra nézek elfelejtem. Régebben a nagyszüleim folyton ezt mondták, hogy ha felkelés után az ablakra nézel, elfelejted az álmod. Természetesen öt éves gyermekként, viccesnek gondoltam és jókat nevetem rajta, de igaz- e vagy sem, én szinte mindig elfelejtem az álmom. Apró mosollyal keltem ki az ágyból, hogy neki lássak a napi teendőkkel. Mobilomat kezembe véve indulok a konyhába, hogy főzhessek egy kávét, s a forró italt szürcsölgetve, böngészem a közöségi médiát. Ami az instagramot és a bloggot takarja. De mindenek előtt meg kell etetnem a macskám.
- Sun itt a reggeli – hívom reggelizni, mire az sietősen jön ki a nappaliból, hogy aztán neki essen az ételnek. Mosolyogva figyelem egy ideig, majd eszembe jut a kávé. Elkészítve az gőzölgő italt, nyitom fel a laptopom tetejét, majd elkezdem írni a következő blog bejegyzést. Nem mondom azt, hogy nem szeretem a munkám, mert akkor hazudnék, csupán vágyom valami változásra. Bármilyen kicsi változás legyen az, de félbe tudjam szakitani az egyhangú hétköznapokat, ami kissé unalmassá vált számomra.
- Ez meg mi lehet? – kezembe veszem a telefont, ami az előbb jelzett miként értesítést kaptam. Érdeklődve nyitom meg az instagramot, hogy megnézhessem milyen értesítést is kaptam. Bár valószínűleg, ismét egy követőm írt rám. De ami ott fogad az teljesen ledöbbent. Baekhyun bekövetett az inatagramon. Az EXO-s Baekhyun. Újra megnéztem, hogy jól látom-e, vagy megint csak egy rajóngoi profil, de nem. Ez most nagyon is valódi. A java csak most jött. Hozzászolt az utolsó bejegyzésemhez.