Te ki vagy? -Kérdeztem meg az idegent aki Blanka mellett állt.

-Tudod, hogy ki ő Natasa. Pontosan tudod ki ő. -Válaszolta Blanka.

-Mit akar? -Kérdeztem meg újra kicsit már idegesen.

-Azt amit az elejétől fogva akart. Megölni. -Jelentette ki és a szívem megállt egy percre. Fogalmam se volt mihez kezdjek. Sikítani akartam de nem jött ki hang a torkomból. Hirtelen zajokat hallottam és abban a pillanatban Réka jelent meg.

-Nat? Te nem jössz? -Nézett rám majd pedig Blankára és végül az idegen fiúra. Nagyon meglepődött és megmozdulni alig bírt.

-MENJ. -Kiabáltam neki mire ő elkezdett futni.

-Kapd el! Nem menekülhet.  -Szólt az idegennek aki egy injekciós tűt vett ki a zsebéből majd elrohant Réka után.

-Gondolhattam volna, hogy te állsz mindezek mögött. Elhitetetted, hogy "meghalsz" majd pedig nekünk hirtelen SMS-ek jönnek. Azt hitték én "öltelek" meg..Le is csukhattak volna ha nem lett volna alibim. Felfogtad mit csináltál? -Néztem kérdően Blankára.

-Hidd el ahová most mész az sokkal rosszabb hely mint a börtön. -Felelte egyszerűen.

-Gyere csak...Ölj meg..Tedd amit tenned kell.     

-Oh kedvesem nem öllek meg. Az túl egyszerű lenne. -Szólt majd hirtelen megjelent az idegen bal kezében pedig Rékával. Mikor oldalra néztem Blanka gyorsan ide futott hozzám és egy tűt szúrt a nyakamba. Ez után már nem emlékszem semmire mert elájultam. 

----------------Egy kicsivel később--------

Ádám szemszöge:

Skacok! Réka és Natasa eltűntek. Nem tudom hová mentek de nekem Nat nem mondott semmit.  -Mondtam ingerülten.

-Lehet csak elmentek egy kicsit sétálni. -Próbált nyugtatni minket Krisztián.

-Úgy, hogy nem szóltak senkinek? Meg mégis kik azok akik fellépés után elmennek sétálni?   -Kérdeztem érthetetlenül. 

 -Ebből elég. Meg kell tudniuk, hogy ez az SMS-ek miatt van. Valaki elrabolta őket és ez az ismeretlen ember volt.. -Jelentette ki Peti.

-Milyen ismeretlen ember? -Nézett érthetetlenül Krisztián.

-Gratulálok Peti. Attól mert valakik elmennek úgy, hogy nem szólnak még nem azt jelenti, hogy elrabolták őket. -Szidtam le Petit.

-Várjunk már...Milyen ismeretlen ember? -Kérdezett vissza megint Krisztián.

-Ráadásul most kénytelenek leszünk elmondani Krisztiánnak. Ezt jól megcsináltad..Akkor ha már olyan okos vagy mond el neki te. -Mondtam neki mire Peti elmondta Krisztiánnak az egész történetet. Miután a végére ért Peti, Krisztián nagyon lesápadt. Nem tudta mit kezdjen ezzel a helyzettel. 

-Nekem most pihennem kell..Ez túl sok infó. Én most megyek. -Hebegte-habogta a szavakat Krisztián.

-Érthető. Menjél nyugodtan. -Mondta neki Peti majd Krisztián kirohant az épületből. 

-Most mihez kezdünk? -Nézett rám kétségbeesetten Peti.

-Nem tudom...Nem tudom...

--------3 órával később------

Natasa szemszöge:

Amikor felébredtem nem tudtam hol vagyok. Egy teherautó féleségben lehettem de ezt nem mondom biztosra. Láttam, hogy Réka fent van így gondoltam ő lehet többet tudhat mint én.

-Hol vagyunk? -Kérdeztem suttogva Rékát.

-Fogalmam sincs de félek. -Felelte Réka és már nyílt is ki a kocsi.

-Üdvözöllek az új otthonotokban. -Mondta az idegen fiú majd megint elkábított. 

Órák telhettek el vagy akár napok. Nem tudtam semmit csak azt, hogy egy szobában ébredtem. Kinézetre nagyon szép volt. A falak rózsaszínűek voltak, az ágy ahol ébredtem egyszemélyes volt, a szobában még észrevettem egy kamerát ami gondolom napi 24 órában figyelt majd pedig hirtelen kinyílt az ajtó és egy hang szólt.

-Kérlek menjetek a megjelölt útvonalon. -Mondta egy idegesítő női hang. Mikor befejezte hirtelen fény mutatta az utat aztán megláttam Rékát. Gyorsan oda mentem hozzá.

-Jól vagy? -Öleltem meg. 

-Mi ez a hely? -Nézett rám kétségbeesetten.

-Nem tudom. Valószínűleg valami olyan ahol jól megbüntetnek csak nem tudom miért. -Mondtam neki mire az idegesítő hang újra megszólalt.

-Kérlek menjetek a megjelölt útvonalon.  

-Szerintem jobb lesz ha megyünk. -Mondta Réka majd követtük a fényt és egy szobába vezetett. 

-Szabad foglalkozás. Játszanak valamit. -Szólt újra a hang. 

-Játszani? Nem fogok én itt játszani. Blanka engedj ki vagy nagyon megbánnod. -Mondtam egyenesen a kamerának beszélve.

-Szabad foglalkozás. Játszanak valamit. -Ismételte megint.

-Nem akarok kötözködni de jobb ha azt tesszük amit mondd. -Felelte ésszerűen Réka.

-Igazad van..Gyere..Van itt pár kártya. -Mutattam a francia kártyákra.

-Poker? -Nézett rám vidáman.

-Poker.. -Mondtam neki majd kivettem a kártyát a dobozból és játszottunk egy ideig.

-Kérem hagyják el a szobát és menjenek vissza a sajátjukba.  -Mondta a női hang majd fájdalmas búcsút vettünk és bementünk a saját szobánkba. 

Valószínűleg este lehetett de én még mindig nem tudtam aludni. Hirtelen arra lettem figyelmes, hogy a kamera kikapcsolt ugyan is nem világított. Megnéztem az ajtót és az is kinyílt. Gyorsan vissza bújtam az ágyba és elkezdtem számolni. 2 perc után vissza kapcsolódott azaz minden éjszaka kikapcsol 2 percre a generátor és olyankor minden nyitva.....Meg van, hogy megyünk el erről a helyről.