-Nagyon örülök ennek.    -Mondtam mosolyogva még is úgy éreztem ez így nem jó. Nem akarok egy picsa lenni aki kettő fiút szeret egyszerre. Nem erről van szó. Én Ádámot szeretem de valahogy még se tetszik, hogy Réka vele van együtt. Persze ezt nem mondtam csak bólogattam és beszálltunk a kocsiba. Az út csendben telt majd miután megérkeztünk bementünk, leraktuk a cuccunkat és mentünk a színpadra. Persze mindenki kint volt már és Csaba kezdte is a beszédjét.

-Gyerekek. Nagyon nem leszünk így jobba. Nat! Szedd össze magad vagy nem szerepelhetsz. Ez nem kívánság műsor. Szeptember 21.-e van. Azaz 4 napunk van még próbálni mivel a 26,27,28, és a 29.-e az nektek szabad nap. Bele kell húzni. Ádámék tudják a zenét az rendben van de Nat drágám még mindig kell gyakorolnod.   -Mondta nekem Csaba.

-De nem tehetek róla. Amúgy meg az orvos azt üzeni, hogy 1 óra próba után kell a lábamnak 10 perces szünet.   -Mondtam neki mire elhúzta a száját. Láttam, hogy nem tetszik ez neki de nem mondta azt hogy nem.

-Rendben. Akkor kezdjük.   -Mondta Csaba és elkezdtük a próbát. Egész jól ment. Betartotta Csaba a 15 perces szünetet szóval nem fájt annyira a lábam.

-Már ennyi. Így is 13:49 van szóval mehetek haza. Vigyázni magatokra. Főleg Nati.   -Mondta Csaba és közben nevetett mire én is elkezdtem nevetni.Amikor kimentünk az épületből Balázs várt én pedig beszálltam a kocsiba mire észre vettem, hogy nincs egyedül.

-Te mit keresel itt?   -Kérdeztem a hátsó ülésen kuporgó Ádámot.

-Csak megyek hozzátok.   -Mondta mintha olyan mindennapi dolog lenne.

-Én is!    -Kiabált még egy személy aki nem más volt mint Réka.

-Nem nem lesz házi buli.   -Mondtam nekik.

-Nálad nem. De nálam igen.   -Mondta Réka.

-Én szerintem ezt a bulit kihagyom.   -Gondoltam vissza az előző party-ra és hát köszönöm nekem nem kell ebből.

-Gyere már. Kell egy kis kikapcsolódás. Anyukáddal már le is beszéltem. Haza viszünk, átöltözöl és megyünk hozzám.   -Fejezte be Réka és erre már nem mondhattam nemet.

-És nálunk aludtok.   -Tette hozzá ezt a kis megjegyzést.

-Pontosabban kik lesznek?   -Kérdeztem meg.

Te,Ádám,Peti,Márk,Krisztián,Levi és Blanka. Ez ilyen kis híres emberek party dolog lesz.   -Közölte Réka.

-Rendben. De nem szeretném, hogy az legyen mint múltkor.   -Mondtam nekik mire megérkeztünk. Gyorsan összepakoltam, átöltöztem és már mentem is.

-Itt vagyok.   -Mondtam mire Balázs elindult Rékájék felé. Mikor oda értünk még senki nem volt ott de ez természetes mivel én,Ádám,Peti és Réka fogjuk előkészíteni a partyt.

.................................................................................................................................................................

........................................

-Elkészültünk.   -Büszke voltam magamra. Nagyon jól megcsináltunk mindent. Már csak a vendégek hiányoztak de már azok is jöttek. Igazából már csak 1 ember hiányzott. Márk. Igaz nekem annyira nem szóval elkezdtünk bulizni. Volt sok pia. Persze most mindenki mérsékel ivott. Én ugye megint nem ittam mert nem nagyon szeretem az alkoholt.

-Jössz táncolni?   -Kért fel Krisztián. Imádom. Olyan mint Levi. Testvéremként tekintek rá.

-Persze.   -Mondtam neki mire középre mentünk. Elkezdtünk táncolni. Az elején tök jól érzetem magam. Táncolgattunk meg ilyenek csak akkor Krisz megszólalt.

-Ajaj. Ne fordulj hátra.   -Mondta Krisz.

-Miért mi van ott?   -Néztem hátra és megpillantottam Ádámot aki épp Blankával smárol.

-Ezt nem hiszem el.   -Akadtam ki teljesen.

-ENNYIT ÉREK NEKED?   -Kiabáltam oda mire minden düh elöntött és csak kiabáltam neki. A zenét valaki levette és hallgattak engem.

-Ennyit? Azt mondtad szeretsz erre már másodjára csókolózol azzal a picsával. Nem értem. Én bíztam benned erre te ezt teszed. Ezek után járjak veled? Ezek után szeresselek? Összetörted a szívem másodjára. Kedves Szalay Ádám! VÉGEZTEM VELED.   -Ordítottam hangosabban. Megfogtam egy whiskey-s üveget és bezárkóztam a fenti fürdőszobába. Nem nyitottam ajtót senkinek....Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy valaki leült az ajtó elé és elkezdett beszélni. Annyira nem hallottam mert a whiskys üvegből már semmi nem maradt. Kicsit túl sok volt de megérdemeltem.

-Szeretlek. Tudom, hogy hallod. Szeretlek. Nem én csókoltam meg hanem ő engem.

-Fogd már megint rá.   -Ordítottam neki.

-Nyisd ki. Akarok valamit mondani.   -Mondta mire én "felálltam" ahogy tudtam persze össze vissza esdtem. Mikor kinyitottam nem bírtam megállni így majdnem előre estem de Ádám megfogott. Kicsit szégyelltem magam de nem érdekelt.

-Nem kellett volna. A pia nem tesz jót.   -Mondta pont ő. 

-És minek jöttél be? Csak beszélgetni vagy valami mást? Kiosztani.   -Mondtam neki.

-Egyik se.   -Mondta és felém hajolt. Kezét a derekamra rakta és magához húzott majd megcsókolt. Istenem. Részeg voltam de még mindig emlékszem arra a pillanatra amikor a szívem majd kiugrott a helyéről és amikor hajolt volna el mindig visszahúztam. Minden érzelem benne volt ebbe az egy csókba. Lepörgött előttem az amikor megismertem amikor szenvedtem és sírtam. Majd miután nagy nehezen abba hagytuk csak egy szót mondott.

-Szeretlek.