A napok kegyetlen gyorsasággal teltek. A kicsik egyre több szót tudtak és már a járni is elkezdtek. Egyszerűen csak azon kaptam magam, hogy hamarosan itt van a szülinapjuk. Lassan de megszoktam a helyet is már tudok mindent, hogy mi hol van és az emberek is ismernek engem. Jiminnel minden nap találkozunk ők is egész jól el vannak Yoongival most éppen baba projekten vannak. Nagyon szorítok nekik. Jungkook pedig....nagyon sokat dolgozik, de valahogy még is megoldja, hogy legyen velünk. Egyszerűen imádom őt. Anno az apja innen dolgozott, de ő azt mondta, hogy határt akar húzni a munka és a család között. Nem akarja, hogy a kettő befolyásolja egymást, amit teljesen megértek. Viszont kicsit rossz hogy a legtöbbször úgy kelek, hogy ő már nincs mellettem néha sikerül felébrednem akkor, amikor elmegy, de hát ez nem mindig sikerül, de hát annyi baj legyen. De azért van, hogy néha meglátogatjuk a gyerekekkel. Viszek neki ebédet, hiszen ha rajta múlna, nem enne csak akkor, amikor haza ér.

-Lisa segítenél felöltöztetni a gyerekeket?-kiabálok ki a folyosóra a szobalánynak.

-Persze. Itt is vagyok.- jelent meg.- Elmentek?-kérdezte miközben Minhora adta rá a nadrágját.

-Igen. Most hogy már tudnak járni állandóan menni akarnak ki.- sóhajtottam.

-Hát ez így szokott lenni.- nevetett.- Készen is vagyunk.

-Köszönöm szépen.-mosolyogtam. Még mindig nem értem miért mondta Jiyong hogy vigyázzak vele, de hát mindegy.- Nah gyertek.- vettem fel Minjit.- Hoznád Minhot?-pillantottam könyörgően a lányra.

-Természetesen.- vette fel fiamat. Az előszobában már ott állt Jimin.

-Nah kik vannak itt!-guggolt le és tárta szét karjait. Leraktam Minjit és Lisa is letette Minhot mire a kicsik botladozva, ugyan de oda siettek Jiminhez a nevét mondva.- Elmegyünk fagyizni?-kérdezte őket mire persze hogy igen volt a válasz.

-Ne tömd már őket cukorral. Nem te virrasztasz mellettük.- forgattam szemet.

-Ugyan már. Egy fagyitól nem lesz baj.- egyenesedett fel és fogta meg a kicsik kezeit.

-Te már csak tudod.-sóhajtottam.- Jól van. Lisa elmentünk.- mosolyogtam a lányra.

-Rendben uram.- hajolt meg.

-Taehyung.-javítottam ki.

-Taehyung.-mosolygott.

-Aztán mesélj. Történt az óta valami érdekes?-kérdezte Jimin miközben a parkba sétáltunk.

-Nem mondanám, viszont meg szeretnélek kérni valamire.-Mondtam.

-Mire?-nézett rám kíváncsian.

-Nem laknátok nálunk pár napig Yoongival? Érzem, hogy hamarosan lázam lesz. Félek megint egy hétig fog tartani és akkor nem tudok majd gondoskodni a gyerekekről.

-Persze. Nyugi majd segítünk, ha úgy van. -bólogatott.

-Köszi remélem max egy nap lesz. -nevettem el magam.- Gyorsan esünk túl rajta aztán kész.

-De gyerek után nem úgy van, hogy gyengébb ez az egész? Egyszer mintha olvastam volna valami ilyesmit. Tudod, nem mindenki tudja azt megcsinálni, hogy valaki segít, és addig gondoskodik a gyerekekről. Szóval lehet, hogy szülés után olyan a láz, hogy közben el tudod végezni a szülői feladatokat. Lehet, hogy egy napig fog tartani kb. vagy csak nagyon kívánni fogod Jungkookot. -rántott vállat.

-Mi megetettem a gyerekeket, bum, egy menet, megfürdetem őket, bum, egy menet vagy, hogy?-nevettem el magam.

-Miért ne?-nevetett barátom is.

-Nem hiszem.-ráztam a fejem.- Én inkább ezt az egy naposat tudnám elképzelni, mert abban igazad van, hogy nem mindenki tudja megoldani, hogy láz alatt valaki vigyázzon a gyerekre. Lehet este beüt aztán kész.

-Hm mindegy. Szerencsédre neked itt vagyok én.- vigyorgott. - Megbeszélem Yoongival és talán este át is megyünk, kitudja, mikor tör rád.

-Köszi Chim.-pillantottam rá hálásan. Még elmentünk fagyizni egyet, hiszen meg lett ígérve a gyerekeknek aztán Minji hisztizett egyet hogy ő apának is vinni akar fagyit szóval venni kellet dobozba fagyit- természetesen pink fagyit ahogy Minji szokta mondani- és el kellett még sétálnunk az irodáig. Bent mindenki kedvesen köszönt majd végezték tovább a munkájukat. Azonban Jungkook irodájának az előterében nem a megszokott látvány fogadott Rose helyett egy idegen lány ült az asszisztens asztalnál.

-Hello.-léptem elé Minjivel a kezembe mögöttem pedig Jimin leült Minhoval az egyik kanapéra.- Rose?- kérdeztem.

-Szülési szabadság.-mondta unottan.

-Oh értem. Jungkook bent van?-kérdeztem párom ajtajára tekintve.

-Igen. Be van jelentve?- pillantott rám most először ugyanis eddig valamilyen papírokat nézett.

-Nem de a párja vagyok és...

-Az nem számít.- állt fel.- Megkérdezem Mr.Jeont hogy bemehet e.-Indult meg az ajtó felé a fenekét rázva. Szemöldököm már az egekben volt és úgy néztem a lány után. Egyszerűen köpni, nyelni nem tudtam. Értetlenül néztem Jiminre aki ugyan olyan sokkolt fejjel nézett rám.

-Bemehet.- jött vissza az új asszisztens. Nem mondva semmit Jiminnel a nyomomban léptem be az ajtón.

-Papa!-kiabálta Minji és már nyújtotta is a kezét apja felé.

-Szia hercegnő.-vette át boldogan lányát Jungkook.- Szia.- pillantott rám és adott egy apró csókot ajkaimra.

-Apa..-szólt Minho és kinyújtott kezekkel egyensúlyozva oda totyogott Kookhoz.

-ah de ügyes vagy.- guggolt le Minhohoz aki egyből belecsimpaszkodott nyakába.- Sajnálom, de a húgod élőbb lefoglalt.

-Gyere picim.- emelte fel Jimin.

-Hogy hogy itt?-egyenesedett ki Kook is.

-Minji hisztizett, hogy hozni akar neked fagyit.- vettem ki a táskámból a dobozt és leraktam az asztalára.

-egyem meg.- puszilgatta össze vissza lánya arcát, aki csak nevetve tűrte. - Nah és milyen fagyit hoztál apának?-ült le székébe Minjit az ölébe rakva.

-Pink fagyi!-mondta boldogan.

-Puncs.-suttogtam fülébe kuncogva.

-Oh az nagyon finom.-fogta meg a kis műanyag kanalat és enni kezdte.-Jók voltak ma?-kérdezte.

-Persze nem volt semmi gond. -ültem le egy itt lévő kanapéra Jimin mellé aki Minhot szórakoztatta.

-Akkor jól van. -adott egy kanál fagyit Minjinek is.

-Majd otthon mesélek, nem akarlak feltartani. Nem is jöttünk volna, de hát Minjivel nem lehetett bírni.-sóhajtottam.

-Nem baj az. Ő csak gondoskodott az apjáról, ha már más nem teszi.-Sóhajtott fel drámaian mire Jimin felnevetett nekem pedig szemöldökeim ismét az égbe szaladtak.

-Mi az, hogy más nem! Tegnap este is megmasszíroztalak. -Akadtam ki.

-Lehet pont az a baja hogy csak megmasszíroztad. -nevetett továbbra is Jimin.

-Látod Jimin érti. -vigyorgott kihívóan.

-Fhu...jól van Jeon Jungkook csak érj haza.-fontam keresztbe kezeim.

-végre foglalkozol velem?-pimaszkodott.

-Majd meglátod. Olyat fogsz kapni.- dünnyögtem. Közben persze Minjivel együtt megette a fagyiját így indulhattunk végre. Tényleg nem akarom fenntartani.

-Köszönöm szépen babám nagyon finom volt.-puszilt Minji arcára majd átadta nekem. - Szia bajnok.- ment oda Minhohoz és puszilta meg őt is.- Jimin.- biccentett.- Szia.-Jött oda végre hozzám és adott egy csókot. Gyomrom egyből görcsbe rándult ajkai érintésétől most már tényleg lázam lesz.

-Otthon találkozunk.-váltam el tőle.

-Kikísérlek titeket.- mondta és derekamra simítva indult meg velem együtt.-Akkor otthon.-kacsintott mire csak szemet forgattam. -Sziasztok!-intet.

-Csáá!-köszönt Jimin. A gyerekek még integettek nekem pedig nem kelletek szavak elég egy pillantás, hogy mindent megbeszéljünk.

Otthon aztán lefektettem a kicsiket ugyanis visszafele elaludtak. Na de nem baj így legalább nyugiban meg tudom csinálni a vacsorát. Jungkook is hamarosan jön és biztos éhes lesz annak ellenére, hogy Minji vitt neki fagyit. Magamba jót mosolyogtam annyira jó most minden.

-Hali Tae.-köszönt Jiyong mikor leértem a konyhába éppen kávét öntött magának.

-Úúú kérek.-vettem el a csészét és ittam bele az életet adó nedűbe.- Köszi.- mosolyogtam rá ő pedig csak lefagyva pislogott.

-Hah...hihetetlen.- sóhajtott és elővéve egy másik csészét kezdett el lefőzni még egy adag kávét.

-Bocsi.-nevettem el magam.

-Semmi baj. Ráér. - rántott vállat mosolyogva.- Gyerekek?- érdeklődött.

-Alszanak. Kicsit kimerültek a sétában.

-Aranyszívük. Kooknál voltatok?

-Hát nem terveztem, hogy oda is megyünk de Minji hisztizett, hogy vinni akar neki fagyit.- mondtam mire elnevette magát.- Tényleg tudsz valamit arról az új asszisztensről? -kérdeztem kíváncsian.

-Jenny.- fintorgott.- Egy levakarhatatlan picsa.

-Nagyon bunkó volt. Remélem, nem mászik rá Jungkookra.- kortyoltam bele a kávémba.

-Még ha rá is mászik Kook lerázza. Hiszen itt vagy neki te meg a kicsik is. -mondta miközben kiöntötte magának a kávét.

-Hm..-hümmögtem.

-Hamarosan jön.-pillantott az órára.- Szerintem én megiszom, a kávémat aztán megyek haza.

-Nem maradsz vacsorára?-kérdeztem.- Bundás kenyeret csinálok.

-Köszönöm de nem.- mosolygott.- Tudom hogy nem zavarnék de kellenek az olyan órák is amikor csak négyen vagytok. Csak a család tudod.- rántott vállat.

-Hm van benne valami. Akkor, köszi hogy itt voltál.

-Lényegében ez a munkám.- nevette el magát.

-Tök mindegy. -nevettem én is. Még kicsit beszélgettünk amíg Jiyong megitta a kávéját majd elköszöntünk egymástól én pedig éppen álltam volna neki a vacsorának mikor fentről sírást hallottam. Úgy látszik fel keltek. Gyorsan felsiettem és benyitottam a szobájukba.

-Itt vagyok nyugalom.- mentem oda a kiságyakhoz mire abba hagyták a sírást és már csak szipogtak.- Nah mi volt a baj? Egyedül ébredtünk?- vettem ki először Minhot és leraktam a játszószőnyegre majd Minjit vettem ki. -Gyere kicsim fogd meg a kezem lemegyünk.- Nyújtottam a kezem Minhonak aki először négykézlábra állt és kitolt fenékkel felállt. Magamban mindig jót nevetek mikor ilyeneket csinál. Ügyesen megfogta a kezemet és együtt óvatosan lementünk a lépcsőn. A nappaliba mentünk ahol szintén van nekik egy kis játszó sarkuk. Oda raktam le őket és mentem a konyhába sütni. Szerencsére innen jól rájuk látok. Még nagyba a vacsorát sütöttem mikor hallottam, hogy nyílik a bejárati ajtó.

-Megjöttem!-kiabált Jungkook. A gyerekek felpattantak és már "futottak" is hozzá.- Hát, sziasztok!- guggolt le hozzájuk.- Anyut merre hagytátok?-kérdezte mire megfogva egy konyharuhát mentem ki hozzá és megcsaptam. -Óh meg is van.

-Ne hívj anyának, nem akarom, hogy eltanulják és később így hívjanak.-mondtam.

-Jól van bocsi.-egyenesedett fel és derekamra fogva húzott magához egy csókra.

-Mmm oda ég a kaja.-váltam el tőle és siettem be a konyhába. Még épp időben értem oda. Kiszedtem az utolsó husikat is és kivittem a többivel együtt az ebédlőbe.

-Ah ez az. Már nagyon éhes voltam.- jelent meg Jungkook Minhoval és Minjivel. A kis hercegnő az apja karjában foglalt helyet Minho pedig a kezét fogta.-Istennő vagy.-adott egy csókot majd leültette Minjit az etetőszékbe.

-Akarod mondani isten igaz?-mérgelődtem és felvéve Minhot ültetem le a húga mellé.

-Hát persze.-Kuncogott.

-Elvileg ma este jönnek Jiminék mivel hamarosan lázam lesz.-mondtam mire szemei felcsillantak.

-Khm..igen?-köszörülte meg a torkát és ivott egy korty vizet.

-Igen. Jiminnel abban reménykedünk, hogy csak egy napos lesz, mivel itt vannak a kicsik.-kezdtem el etetni az említetteket krumplipürével.

-Hmm...én azért adnám, ha egy hét lenne.-mondta és neki látott vacsorájának.

-Hát azt mindjárt gondoltam.-forgattam szemet.- Ne érts félre nekem is hiányzik már hogy kettesbe legyünk úgy.-néztem rá.- De el kell fogadni hogy szülők vagyunk és hát ez van.-rántottam vállat.- Bizonyos dolgok előrébb vannak.

-Ezt én is tudom. Majd kialakul, de nem akarom azt, hogy csak akkor legyünk együtt, amikor lázad van. Majd a szabadnapjaimon beszervezem Yoongit vagy Jiyongot hogy vigyék el valahova a kicsiket csak, hogy legalább egy délelőttöt eltölthessünk vagy majd úgy is megyünk anyudhoz. Őt meg se kell, majd kérni fixen ki fogja sajátítani őket.- nevette el magát.

-Az biztos.- nevettem én is.- Már több mint egy hónapja nem is látta őket.-mondtam.- Már írt is amúgy hogy mikor megyünk látogatóba csak nem akartalak ezzel zavarni.

-Tae.- sóhajtott.- Egyáltalán nem zavarsz, soha. Tudom, mik járnak a fejedbe, hogy ilyen kisebbségekkel nem akarsz zargatni, de én, szeretném, ha az ilyen kisebbségeket is megbeszélnénk már mondtam a munka és a család két külön dolog számomra. Az irodában a falka dolgaival foglalkozom, de itthon szeretnék a családunk dolgaival foglalkozni.- fogta meg a kezem és kezdte el cirógatni.- Hm?-kereste a tekintetem.

-Rendben.- bólintottam. Annyira szeretem. Mivel érdemeltem ki őt?

-Egyébként szerintem a lázad után menjünk. Azt azért meg kéne várni. -evett tovább.

-Persze.- értettem egyet és mivel a kicsik már nem kértek több kaját én is neki álltam enni.

-Visszaírhatsz neki, hogy a közeljövőben számíthat ránk.

-Jól van.-mondtam. Ebben a pillanatban nyílt ismét az ajtó és hamar meg is jelent Jimin és Yoongi.

-Jó étvágyat.- mondta legjobb barátom. -Hát hello!-ült le egyből a gyerekekhez.

-Sziasztok.-köszönt Yoongi is és leült párja mellé.

-Sziasztok.- köszöntem vissza. Jungkook pedig csak teli szájjal biccentett.

-Tényleg Jungkook ki az új titkárnőd?-kérdezte Jimin.- Jó bunkó és beképzelt is.

-Mmm valami Jenny azt hiszem. -mondta én pedig elmosolyodtam, hogy még a nevében se biztos, vagyis egyáltalán nem érdekli. - Gondolom nem tudta kik vagytok.

-De. Tae még mondta is hogy a párod mire az volt a válasza, hogy az nem számít.-forgatott szemet Jimin.

-Majd beszélek vele.-mondta Jungkook.

-Elviszem fürdeni a gyerekeket.-álltam fel az asztaltól.

-Segítek.-pattant fel Jimin is egyből.

-Köszi.-mosolyogtam és kivéve Minhot indultam meg az emeleti fürdőszobába Jiminnel a nyomomban aki Minjit hozta. -Levetkőzteted őket meg megengeded a vizet, amíg én hozok nekik pizsamát?-kérdeztem miközben lefektetem a kis herceget a pelenkázóra.

-Persze menj csak.-mondta Jimin. Gyorsan elmentem a kicsik szobájába és vettem elő nekik pizsamát majd visszamentem. Jiminnel gyorsan megfürdettük őket majd fel is öltöztettük őket és jöhetett az, ami a legnehezebb az altatás. Persze előtte még megmutattam Jiminéknek hogy melyik vendégszobák szabadak és csak aztán mentem elaltatni a kicsiket. Általában Minho hamar megadja magát nem úgy, mint Minji. Már a 7. mesét olvastam neki természetes az után hogy elénekeltem 20 féle altató dalt mire elaludt. Fáradtan estem be a Jungkookal közös szobánkba ahol ő már ott volt és valószínűleg engem várt.

-Nah elaludtak?-állt fel és derekamra fogva simogatni kezdett.

-El.-hajtottam fejemet vállára.

-Arra gondoltam, hogy fürödhetnénk együtt.-puszilt bele hajamba. Én csak fáradtan nyögtem egyet és teljesen belecsimpaszkodtam.

-Inkább zuhanyozzunk.- motyogtam.

-Ahogy szeretned.-mondta.- Bevigyelek?

-Ühüm.-fontam jobban nyaka köré karjaim mire ő csak nevetett majd térdem alá nyúlva emelt fel menyasszony pózba és vitt be a fürdő szobába ahol aztán lerakott és a kabinhoz menve beállította a vizet.

-Kész.-nézett rám mire csak bólintottam és komótosan kezdtem el vetkőzni. Most még ahhoz is fáradt vagyok, hogy zavarba legyek. Kellemesen felsóhajtottam mikor a meleg cseppek a bőrömhöz értek és hamar társult két kéz is hozzájuk, amik derekamat ölelték át. Ellazulva dőltem neki Jungkook mellkasának, aki elvéve kezeit, nyomot egy kis tusfürdőt a kezeibe majd azt kezdte el szétkenni mellkasomon és hasamon Kezeimre fogva tolt egy kicsit előrébb, hogy hátamat is meg tudja mosni. Miután pediglen végzet én mostam meg őt. Végig szemeibe néztem majd mikor már végeztem kicsit pipiskedve hajoltam rá ajkaira. Egyből viszonozta ajkaim mozgását és neki tolt a csempének. A hirtelen hidegtől összerezzentem és erősen martam bele hajába.

-Szz..-szisszent fel és vad csillogással szemeibe nézett le rám.

-Így jártál.- kuncogtam mire ő csak a fejét rázta. Még nyomot, egy utolsó csókot ajkamra majd elzárva a vizet léptünk ki a kabinból és megtörölköztünk. A szobákban aztán átöltöztünk pizsamában, vagyis hát Jungkook csak egy alsónadrágot vett felt, mert elmondása szerint meleg van, ami hát igaz is, de azért én felvettem még egy pólót.

-Jó éjt.- bújtam oda Kookhoz mikor már az ágyba voltunk.

-Jó éjt drága.- adott egy puszit homlokomra és átkarolva engem léptük át mindketten az álmok földjére.