(Taehyung szemszög)

15 years later

-Taehyung!-hallottam anyám kiabálását, de nem törődve vele csak tovább settenkedtem a hátsó ajtó felé. Már nyúltam a kilincsér mikor is valaki pontosabban édesanyám megragadta a fülemet.

-Auuu!-kiabáltam.

-Taehyung! Bevetted a gyógyszereidet?-kérdezte de én csak félre nézve hallgattam.- Tudod hogy be kell venni őket mindig. Egy magad fajta omegának nehéz a kinti világban. Ha, valaki megérzi hogy omega vagy... Ne adj isten egy alfa.

-Tudom,tudom.-szakítottam félbe mielőtt megint elkapja a sírás majd a konyhába indulva bevettem a szag elnyomó gyógyszert.-Most már mehetek?-fordultam anyám felé.

-Igen, de ne menj túl messzire mint a múltkor.-aggódott mint mindig.

-Rendben, ne aggódj.-nyomtam egy puszit az arcára majd már mentem is a hátsó kertbe ami után már az erdő van. Farkas alakomba átváltozva kicsit megigazítottam fehér bundámat majd már futottam is az erdőbe. Imádok egyedül csak úgy sétálgatni és futni az erdőben. Olyan nyugodt és ilyenkor mindent elfelejtek és nem agyalok semmin.
Nem tudom mióta rohanhattam ilyenkor még az időérzékemet is elvesztem, csak arra figyeltem fel hogy hirtelen valaki nekem ugrik és morogva leszorít a földre. Egy szürke korom fekete szemű farkas volt. A szagból megtudom állapítani hogy bizony egy alfával van dolgom. Nekem végem.

Ki vagy!?

Szólt hozzám fenyegetően a belső farkasa ám én a félelemtől mukkanni se tudtam. Egyre jobban csak vicsorgott és láttam hogy harapni készül szemeimet szorosan össze zártam és vártam a fájdalmat.

Várj!

Hallottam meg egy másik hangot. Kinyitottam szemeim és láttam ahogy egy még nagyobb fekete farkas lépdel felénk. Még egy alfa, remek.

De ez egy betolakodó!

Nézett hátra az engem leszorító egyén.

Azt mondtam várj Yoongi!

Mondta ellentmondást nem tűrő hangnemben. Egyértelműen erősebb a felettem támaszkodónál. De csak nem fog bántani nem? Hisz én vagyok az örökös. De, egyáltalán apám földjén vagyok még? Hisz azt mondta betolakodó.A szürke lemászott rólam és a fekete alfa mellé sétált. Nyüszítve ültem fel, ugyanis az a szürke elég rendesen nekem esett. Holnap tuti befog lilulni az oldalam  vagy már ma, persze ha megélem.
Lehajtott fejjel figyeltem a két alfát, ha túl akarom élni muszáj meghunyászkodnom, felesleges lenne tenni a nagyfiút.

Mi vagy?

Kérdezte a fekete alfa. Mély hangjától teljesen kirázott a hideg.

Nem érzek semmit.

A gyógyszer. Most mit mondjak? Mi lesz ha bevallom hogy egy omega vagyok? Lehet képesek lennének megerőszakolni.

A nyakamat rá hogy omega. Biztos be vett valamilyen szagelnyomót. Egyértelműen nem alfa, egy bétának meg nincs oka elnyomnia a szagát.

Mondta a szürke, ha jól emlékszem Yoongi nevezetű személy. A francba, lebuktam.

Omega vagy?

Nézet rám Mr. Nem tudom a nevét alfa. Én csak lehajtott fejjel bólintottam. Ennyi nekem annyi.

Mit keresel itt? Egyáltalán tudod hogy hol vagy?

Kérdezgetett tovább. Én csak körbe néztem és szomorúan vettem észre hogy egyáltalán nem tudom. Semmi ismerőset nem látok. Nemlegesen megráztam a fejem mire közelebb jött. Megfognak erőszakolni!!

Az Északi falka területén vagy picim.

Becézgetett. Tuti megbasz! Nem akarom! Anya hol vagy!? Apa kérlek segíts. Hogy lehetek ennyire szerencsétlen!? Mind közül pont az Északiak! Istenem Taehyung meg is érdemled hogy most meghalj.

Hogy hívnak?

Kérdezte mire felnéztem rá kék szemeimmel és most először megszólaltam.

Kim Taehyung.

Hangom olyan gyenge volt hogy már-már suttogtam a nevem.

Beszarok, ez a kis Déli alfa fia.

Mondta kár örvendőn Yoongi. Az előttem álló csak hátra nézett társára majd vissza rám.

Szóval te vagy az örökös.

Bólintottam.

Ahogy elnézem nem szándékosan jöttél ide.

Nemlegesen megráztam a fejem és kezdtem azt hinni hogy van remény.

Ügye tudod hogy most bármit megtehetnék veled?

Szimatolt bele bundámba. Félve húzódtam hátra tőle.

Kezd múlni a szer hatása.

Mondta és éreztem hangján hogy magában vigyorog. Mélyet szívott a levegőből és még közelebb jött.

Tudod, nagyon szeretem a kókuszt.

Nekem meg kókusz illatom van nagyszerű. Véglis neki meg csoki illata van. Kész is a kókusz rúd.

Ah, nem tudom mi legyen veled.

Ült le velem szembe, de még így is magasabb volt.

Ha Yoongin múlna te már nem élnél.

mondta.

De gondolom nem rajta múlik.

Magam is meglepődtem hogy milyen magabiztosan csengett a hangom és valahol büszke is voltam rá.

Nem, ezt nagyon jól látod kicsi Tae.

Megint becézget. De miért mindig a kicsi jelzővel?Annyira nem vagyok alacsony. Jimin például sokkal kisebb nálam.

Szóval?

Kérdeztem. Haza akarok menni.

Szóval mi lenne ha kicsit mesélnél magadról? Érdekelsz.

Mondta ki nyíltan.

Mi?

Lepődtem meg.

Hallottad. Yoongi te haza mehetsz.

Fordult hátra.

És mi lesz a kis omegával?

Őt majd én elintézem.

Ugyan nem láttam az előttem lévő tekintetét de olyan volt mintha egy pillantással megbeszéltek volna mindent. Remélem nem azt hogy hogyan fog megerőszakolni.

Szerintem sétáljunk egyet és közben mindent elmesélsz magadról.

Miért ennyire kíváncsi rám? Megakar ismerni? De miért? Nincs bennem semmi érdekes. Felállt és várakozóan nézet rám. Lomhán mellé sétáltam és elindultunk valamilyen irányba.

Mi a te neved?

Kérdeztem.

Az nem tartozik rád. Meg amúgy is neked kell mesélned magadról nem nekem.

Mondta. Remek. Akkor marad Mr. Nem tudom a nevét. Mondjuk ez elég hosszú. Legyen inkább Mr. Anonymus. Igen, ez jó lesz.

Szóval?

Szakított ki a gondolataimból.

Hah, 20 éves vagyok. Omega. Ennyi.

Mondtam.

Szóval 20 vagy. Nem tűnsz annyinak.

Mi van?

Mer ezt farkas alakban olyan könnyen meglehet állapítani.

Flegmáztam. Hirtelen bevillant hogy amúgy egy nagyon erős alfával beszélek. Egyedül. Északon.De valahogy nem félek attól hogy bántana. De azért jobb lesz ha bocsánatot kérek.

E-Elnézést.

Hajtottam le a fejem.

Több ilyen ne legyen.

Morgott. Innentől kezdve csak sétáltunk nem szóltunk egymáshoz. A legrosszabb az volt hogy azt se tudtam merre megyünk.

Mi a kedvenc színed?

Kérdezte a semmiből.

A kék. Azt hiszem.

Azt hiszed?

Kérdezett vissza csodálkozva.

Na jó nem csak hiszem hanem az. Még a hajam is kék.

Mondtam.

Kék a hajad?

Kérdezte érdeklődve mire én csak bólintottam.

Érdekes.

És ismét nem szóltunk egymáshoz, de valahogy ez az egész olyan kellemes volt hogy órákig elsétálgattam volna még így vele.

Hát Taehyung. Egy élmény volt.

Állt meg velem szembe. Én meg azt sem tudtam mi van. De aztán körbe néztem és le esett. Haza hozott.

Remélem még találkozunk.

Mondta és elindult vissza fele. Haza hozott! Szívem hevesen kezdett dobogni a hatalmas örömtől ami eluralkodott rajtam és gyorsan utána szaladtam hogy megköszönjem.

Várj.

Mondtam elé állva és a boldogságtól elvakulva hozzábújtam.

Köszönöm.

Mondtam.

Mégis mit Taehyung?

Kérdezte miközben fejét a nyakamra hajtotta hogy viszonozza gesztusomat.

Nem is tudom.

Váltam el tőle.

Mondjuk hogy megmentettél, haza hoztál és nem erőszakoltál meg.

Soroltam.

Hát, kár lenne egy ilyen szépségért.

Azt se tudod hogy nézek ki.

Néztem fel rá.

Akinek a farkas alakja ilyen gyönyörű, csúnya nem lehet.

Mondta.

Nah menj haza. A szüleid már biztos aggódnak.

Rendeben. Köszönöm.

Köszöntem meg ismét majd rohanni kezdtem haza felé ahol valószínűleg egy hatalmas lecseszés vár.

†††††††††††††
Hát itt is volna az első rész. Remélem mindenkinek tetszett. Kommentben várom a véleményeket.