Harry szemszög

- Hazz, elszaladok a patikába, mindjárt itt vagyok, jó? Egyél csak nyugodtan.
- Siess haza. - csak ennyit fűzök hozzá. Nem kezdek most el hisztizni, hogy végre kettesben lehetnénk mert a babák alszanak. Ha menni akar hát mennyen.
- Életem ne haragudj, jó? Holnaptól dolgozom szóval vennem kell a Blood plus-ból kb ipari menbyiségűt, mert már hárman isszuk.
- Hozz tejport is. Alex-nek is inni kell valamit.
- Hozok, bébi. Nyugi. Szeretlek. - mondja majd már itt sincs. Majdnem húsz perc elteltével érkezik vissza és igazat mondott. Mindenből majdhogynem ipari mennyiségűt vett.
- Te aztán nem vagy szívbajos. Maradt egyáltalán valami a gyógyszertárban? - kuncogok.
- Lehet hogy soknak tűnik, de ez sem örökéletű. Hamarabb elfogynak a dolgok mint gondolnád.
- Csináltam fürdővizet és arra gondoltam fürödhetnénk együtt.- mondom, oldva a feszültséget. S a rossz féle helyett egy telhesen más feszültség telepedett ránk; szexuális feszültség. Ő is és én is kiéhezettek vagyunk, de aludni sincs sok időnk a babáktól, nem hogy ilyenekre...
Azt mondják a kisgyerekes szülők, hogy a legjobb fogamzàsgàtlò a gyerek. Nos... màr  értem mire gondolnak miközbem ezt mondják.
Egymás szájára tapadva, egymást vetköztetve megyünk fel a fürdőbe. Ő beül a kád szélére én pedig elé s hátammal s hasának és mellkasának dőlök. A fejem a vállára döntöm ő pedig a nyakamra tapad. Nem harap meg. Nem iszik belőlem. A vérem szagára a babák mindig felébrednek s ilyet most nem játszunk.
Gyengéden szívja s nyalogatja a bőröm. Egy idő után mikor nem birom már tovább felpattanok s kimegyek a kádból. Kezet nyújtok neki. Elfogadja s felkel. Szenvedéllyel játszva, törölgetjük meg egymást, majd a hálószobánk ágyára vetődünk. Szerelmesen csókoljuk egymást, de hamar arra jutunk; inkább szeretkezünk ma este, mint alszunk.
Lou maga alá teper. Fölém mászik és csókolgat. Ajkaimnál kezdi s szép lassan halad le. Először a nyakam és a kulcscsontom veszi kezelésbe, majd miután kellően foltosra szívta a bőröm lentebb haladt. A mellbimbóim szopogta, szívogatta. A hajába túrva nyöszörögtem. Éreztem amint elmosolyodik, a munkálkodása közepette. Majd halad egyre lejjebb és lejebb. Minden porcikám végigcsókolja, majd egy egyszerű mozdulattal a hasamra fordít.
- Bébi, told ki nekem szépen azt a csodás feneked. - búgja vágytól rekedten. Gondolkodás nélkül teszem amit kíván. Szinte nem is én, hanem az erekcióm nyomta ki a csípőm. Louis fenekem is nedves puszikkal hinti, majd széthúzza farpofáim s közéjük csókol, hosszan, nedvesen, kélyesen. Felnyögök az élvezettől mellyet oly régóta nem élvezhettem. A számba nyomja ujjait. Készségesen nyalogatom, szívogatom őket, ezzel is ingerelve, szerelmemet. Majd egy idő múltán a számból eltávoznak az apró tagok s megérzem első újját rózsámnál. Körkörösen mozgatja fürge ujjacskáját, miközben másik kezével a farkam dörzsölgeti. S amikor legkevésbé számítok rá, betugta ujját. Felnyögtem ezzel hangot adva fájdalmamnak.
- Ssssh, Életem... szeretnél megfordulni? - mondja csupa kedvességgel a hangjában.
- Ühüm.- bólogatok lelkesen. Kihúzta belőlem ujjacskáját s megfordultam. Első dolga lett a számra tapadni szenvedélyesen, miközben már két újjával hatol belém. A hátába marok. Ő csak csókol és kényeztet. Mikor úgy véli kellően tág vagyok újjai helyett tagjával pozicionál be s hatol belém. A vállába harapok, hogy visszafolytsam a sikításom. Az időközben arcom benedvesítő könnyeim, szelíden csókolja le, majd mikor szólok mozogni kezd. Először lassú, majd erősödő nyögéseimre gyorsít. Amikor a végén jár, mindig elkezdi az én tagom is pumpálni. Most sem cselekszik másképp. A nyakamba bújik, gyorsít. S csak későn jut eszembe szólni neki, hogy ne harapjon meg miközben elmegy. Megteszi s egyet kortyol véremből. Kihúzódik belőlem. Épp megcsókolna mikor a romantikus pillanatunkat -szinte biztosan- Jason sírása megszakítja.
- Most én vagyok. - motyogja fáradtan szerelmem, majd magára kap egy alsót és átmegy a gyerekszobába.