Reggel Suga a megszokottnál feldúltabban ébredt fel. Nem értem, hogy mi történhetett. Talán rosszat álmodott? Sejtésem sincs.
- Jó reggelt mentám - köszöntem neki.
- Jobb is lehetne. - morgolódott, miközben a fürdőszobába igyekezett - Milyen nap van ma hercegnő?
- Vasárnap.. De mégis miért? - kérdeztem, miközben mentem utána.
- Mert kedden fellépésünk lesz. Teljesen kiment a fejemből.
- De akkor már ma haza kell mennetek. Én ezt nem akarom - mondtam szomorúan, már-már a sírás határán.
- Tudom hercegnő, és én sem akarom. Csak muszáj lesz. - azzal elindult barátnőmék szobája felé és bekopogott. - Kooki, ébredj. Mennünk kell haza.
A szobából barátnőm jött ki álmosan.
- Mi van Suga, miről beszélsz? - kérdezte.
- Az, hogy szólj Kookinak kérlek. Mennünk kell haza, mert kedden fellépésünk lesz.
Rezgett Suga telefonja. Megnéztem és volt már vagy három e-mailje meg egy csomó nem fogadott hívása.
- Drágám, szerintem jobb ha megnézed az e-maileket, mert nem keveset kaptál. - mondtam neki.
- Itt vagyok, mi van? - szólt közbe Kooki.
- Te nem szóltál pénteken a többieknek hogy még nem megyünk haza? - förmedt rá Suga.
- Én azt hittem te szóltál nekik. Egyébként te is elfelejtetted a keddi fellépést, nem csak én. Ne hibáztass folyton.
- Azt hiszem most Monnie meg fog ölni minket.. - mondta idegesen, a cuccait kapkodva Suga. - Cinti, Zsani gyertek, van egy ötletem.
- Igen?
- Pakoljatok, jöttök velünk Szöulba.
- Hogy mi van? - kérdeztük egyszerre barátnőmmel és Kooki is becsatlakozott.
- De ez nem jó ötlet. - mondtam - Holnap már mennem kell dolgozni, mert ha nem, akkor nincs többé munkám.
- De ha mi is ittmaradunk, akkor nekünk sem lesz. - tette hozzá Suga.

Teljesen megértem őt, hogy kiakadt, amiért elfelejtették a fellépésüket, de ez akkor sem helyes. Nem mehetünk velük Szöulba. Így is nagy botrány lesz ha kiderül, hogy van barátnőjük, de azzal még nagyobb lenne ha velük is mennénk. Főleg, hogy a többieknek sem szóltak. Úgy érzem, hogy ebből még nagy baj is lehet, ha mégis velük megyünk. De minél hamarabb meg kell ezt beszélni, mert nemsokára el kell indulniuk a repülőtérre, hogy időben elérjék a repülőt. Kis idő elteltével hallottam, hogy Suga valakivel telefonon beszélget, pontosabban veszekedik.
- Értsd már meg Monnie, nem mondhatom el, hogy hol vagyunk, botrány lenne belőle! Nem dehogy keveredtünk drogos társaságba, ne is gondolj erre. De tényleg nem mondhatom el!! Jó szia!
- Mi a baj életem? - kérdeztem tőle.
- Szerinted? Monnie teljesen kiakadt amiért nem mentünk haza. És azt üzente a manager, ha legkésőbb kedd hajnalra nem érünk haza, akkor repülünk a Big Hit-től...
- Telefonálok a főnökömnek, hogy kell még egy hét szabadság. Cinti, pakoljunk, megyünk a fiúkkal - szóltam barátnőmnek.
- Mi, hogyan? - kérdezte meglepődve.
- Ne kérdezz semmit, csak pakolj. És szólj Kookinak is.
Telefonáltam a munkahelyre és kisebb füllentéssel, de sikerült megkapnom az újabb egy hetes szabadságot. A lehető leggyorsabban elkezdtem pakolni a bőröndömbe.
- Mi készen vagyunk - szólt barátnőm.
- Most már én is - mondtam.
- Ezer köszönet lányok - jött oda Suga és megölelt. - Most siessünk a repülőtérre. Egy óra múlva indul a járat.
- Én már hívtam taxit - mondta barátnőm - és úgy hallom itt is van.

Gyorsan ott is voltunk a repülőtéren Sajnos kicsit hosszú volt a sor, de amint megvettük a jegyeket, máris megkezdhettük a beszállást. Versenyt futottunk az idővel, de sikeresen elértük a gépet. Pár perc múlva már úton is voltunk.

Ismét hoztam egy részt. Remélem ez is tetszik. Igyekeztem egy kicsit izgalmasabbra írni. Komizzatok ❤ Puszi 😘❤