*Amanda szemszöge*

Egész délelőtt azzal voltam elfoglalva, hogy megcsináljam azokat a pontokat a listáról, amiket napi szinten el kellett intézni.

• Bevetni Dusty ágyát.
• Összeszedni az előző nap széthagyott szennyest, és mindent kimosni.
• Elmosogtani.
• Elővenni a fagyasztóból a húst, hogy vacsoraidőre kiolvadjon.
• Bevásárolni.

Esküszöm, Claudia néni teljesen megőrült. Tényleg azt gondolja, hogy a lista nélkül összedőlne a ház? Le kellett írnia azt is, hogy mossak vagy vásároljak? Azt hiszi, hogy magamtól ezeket nem tenném meg? Kész őrület. Az pedig kiakasztó, hogy Dustin hátsója állandóan ki van nyalva. Claudia néni olyan neki, mintha a szobalánya lenne. Én viszont nem leszek az, ugyanis nem fogom összeszedni utána a használt alsókat. Szépen meg fogja tanulni, hogy hogyan rakjon rendet maga után.
És fúj! A tini fiúk undorítóak.

Miután elmosogattam, és most először és utoljára összeszedtem Dustin koszos cuccait, körbenéztem a konyhában, és összeírtam, hogy mit kell venni a boltban.
Claudia néni minden üzeletet feljegyzett egy külön listára, illetve egy kis kézzel rajzolt térképet is mellékelt hozzá. Így tudtam, hogy merre kellett indulnom.

Habár volt jogsim, de gyűlöltem vezetni. Ezért is döntöttem úgy, hogy inkább biciklivel indulok útnak. Úgysem kellett sok mindent vennem a boltban.
A garázsban találtam is pár bicajt, de a legtöbb poros volt, teljesen lapos kerekekkel. Egyet kivéve, amit valószínűleg Dustin jelenleg is használt. És mivel ma kocsival szállították a seggét, úgy döntöttem, hogy kölcsönveszem a biciklijét.

Claudia néni térképe elég zavarosan festett, ezért csak annyiban fogadtam meg a tanácsát, hogy a házból kilépve, jobbra vettem az irányt. Felpattantam a biciklire, és elszáguldottam az utca végéig. Ott pedig nem kellett sokáig gondolkodnom, hogy merre menjek tovább, ugyanis egyből ráláttam egy forgalmasabb útszakaszra. Valószínűleg a belváros felé vezethetett.
Szerencsére jó irányt választottam, így könnyedén, és gyorsan megtaláltam a boltot, minek neve ismerős volt a nénikém listájáról. Dustin biciklijét leparkoltam a tárolóhoz, és csak reménykedni tudtam abban, hogy nem lopják el, amíg beugrok a boltba. Hiába volt zár a biciklin, a kulcsát sehol nem találtam meg.
Nagy megkönnyebbülés fogott el, mikor alig öt perc múlva, megpakolt táskákkal kiléptem a boltból, és a bicaj ugyan ott állt, ahol hagytam.

Hazafelé gurulva megengedtem magamnak, hogy kicsit jobban körülnézzek a főutcán. Rengeteg üzlet volt, és a szívem egyből hevesebben kezdett verni, mikor észrevettem az egyik üzlet tetején a Family Video feliratot. Egyből tudtam, hogy muszáj bemennem. A szomszédságában kicsit nagyobb volt a forgalom, ugyanis ott egy játékterem volt, és mivel jóval a tanítás után járt az idő, rengeteg gyerek lézengett erre.
Én viszont egy kicsit sem foglalkoztam a játékokkal, inkább a sokkal csendesebb, és kevésbé forgalmasabb videótékába mentem be. Odabent kellemes volt a hangulat, és halk zene szólt. A pult mögött egy fiatal, nagyjából velem egykorú, vállig érő hajú lány állt, és egyből mosolyra húzódott a szája, mikor meglátott.

- Szia! - üdvözölt - Üdv a Family Video-ban!

- Szia! - köszöntem neki vissza, ugyan olyan kedvesen, ahogy ő fogadott - Öhm... - felmutattam a kezemben tarott táskákat - Lerakhatnám ezeket, amíg körülnézek?

- Persze. - bólintott, és a pultra mutatott - Nyugodtan tedd csak le ide!

- Köszi. - szabadultam meg a nehéz súlytól.

- Segíthetek valamiben? Tudok ajánlani pár szuper jó, új filmet.

- Ó, köszi. Igazából valami jó horrort szeretnék. - mondtam, és egyből lázba jöttem a gondolattól, hogy hamarosan bekuckózhatok, és a megvett nasikat magamba tömve, megnézhetek egy szuper filmet.

- Azta... - nevetett fel - A lányok nem igazán a horror részleget szokták keresni. - majd kezét felemelve, balra mutatott - Arra lesznek. A polcok tetején látni fogod a műfajt.

- Köszi. - bólintottam, majd a sorok közt szlalomozva, megkerestem a "Horror" feliratot.

Nagyjából ötször mentem végig a soron, mire találtam egy olyan filmet, amit még nem néztem meg ezerszer. Volt persze több is, de úgy döntöttem, hogy egyszer csak egyet viszek el. Aztán majd hamarosan visszajövök egy másikért is.
Már a kezembem tarottam az 1976-os Carrie tokját, mikor a szomszéd sorból éles kacagásra lettem figyelmes. Hajtott a kíváncsiságom, így a polcok közt átpillantottam a "Romantika" sorra. Odaát egy feltupírozott hajú, szőke lány nevetgélt, vele szemben pedig egy fiú állt, és éppen a fülébe súgott valamit. A lány egyből elpirult, és újra kacagni kezdett.

- Szóval... Ezt a filmet választottad? - mondta neki a fiú, miközben beletúrt hosszú hajába. Biztos voltam benne, hogy ezzel próbálta levenni a lábáról a lányt. Szemeimet megforgatva hagytam inkább magukra a turbékoló párt, de persze továbbra is hallottam minden szavukat.

- Igen. Azt mondják, hogy nagyon romantikus. - gügyögte a lány.

- Tényleg az. - értett egyet a fiú - Na és, mi lenne, ha együtt néznénk meg ma este?

- Ó! - a lány hangja még cincogóbbá vállt - A barátommal ma van a harmadik hónapfordulónk. Azt ünnepeljük ma este, és azért veszek ki egy romantikus filmet.

Ahogy befejezte a mondatot, kitört belőlem a nevetés, és hiába próbáltam hangtalan maradni, és összeszorítani a számat, nem igazán jött össze. Egyszerre hallattam prüszkölő, és sípoló hangot. Kezemet a számra szorítva pillantottam újra át a polcok közt, ahol most már csak a fiú állt, és pontosan rám nézett, összehúzott szemekkel. Az ábrázata még viccesebbé varázsolta a helyzetet, és ezúttal sikeresen röhögtem a képébe. Majd mikor láttam, hogy szólásra nyitná a száját, gyorsan elinaltam, és a kassza felé vettem az irányt.

- Jó választás. - bólintott a kedves lány - Láttad már?

- Igen. - kacagtam fel - Bocsi... - szabadkoztam, mikor a lány furcsán nézett rám, ezért muszáj volt elmagyaráznon neki, hogy min szórakozok olyan jól - Csak az előbb végighallgattam egy elég kínos udvarlást a romantikus filmek közt.

- Fogadjunk, hogy kikosarazták a srácot. - kuncogott halkan.

- Eltaláltad. - nevettem egyre jobban, mire a lány a pult alá nyúlt, és elővett egy méretes táblát, ami két részre volt osztva. A Tarolsz és a Szívsz szavak álltak rajta, és az utóbbi alatt rengeteg kis strigula sorakozott. A lány pedig még egyet odabiggyesztett melléjük. Kérdőn néztem rá, nem értettem, hogy mi ez az egész.

- Huszonnyolc-nulla az állás, lúzer! - kiáltotta el magát a lány, és ahogy kimondta az utolsó szót, megjelent a sorok közt a fiú, akit nemrég szemtől szemben kiröhögtem. Morcosan nézett először a lányra, aztán mikor észrevett engem, még kisebbre húzta a szemeit.

- Egyáltalán nem vicces, Robin. - mondta a fiú, és beállt a pult mögé ő is. Rajta is hasonló ruha volt, mint a lányon, tehát ő is itt dolgozott a tékában.

- Ugyan már. - kacagott tovább a lány - Dehogy nem vicces. Napról napra viccesebb lesz. - mondta neki, majd újra felém fordult - El sem tudom mondani, hogy milyen hálás vagyok neked ezért. Tuti, hogy eltitkolta volna, hogy megint elbukott.

- Öhm... - nem tudtam mit mondani, csak a számat elhúzva mosolyogtam, majd a szemem sarkából a fiúra néztem. Nem látszott dühösnek, inkább csak morcos volt. Gondolom azért, mert az előbb kikosarazták.

- Szóval... - terelte el a szót Robin - Akkor csak ez a film lesz? - mutatta fel a kazettát.

- Igen. - bólintottam.

- Mi ez? - vette ki a kezéből a fiú - Carrie? Ennél kicsit rémisztőbbet is választhattál volna.

- Miért? - kezdett kiváncsivá tenni.

- Mert ezzel nem fogod elérni a célodat. Mutathatok neked valami olyat, ami segíthet. - bökött a fejével az üzlet közepe felé.

- Nem igazán értem, hogy mire célzol. - tekertem a fejem.

- Gondolom nem a saját szórakoztatásodra veszed ki pont ezt. - mondta kissé gúnyosan.

- Miről beszélsz? - nézett ugyan olyan zavartan Robin is.

- Robin... - pillantott rá lemondóan - A csaj biztos azért vesz ki horrort, hogy a pasijához bújva tudja nézni. Azzal az ürüggyel, hogy megijedt.

- Jézusom. - forgatta a szemeit a lány, én pedig felkacagtam, mikor rájöttem, hogy miről beszél. Mindketten egyből rám néztek.

- Nem minden lány olyan, mint az, akit az előbb fel akartál szedni. Nem minden lány vár arra, hogy a szőke herceg megmentse. Nem minden lány szereti a nyálas, csöpögős filmeket, és nem minden lány ül órakat a tükör előtt, hogy kicicomázza magát az olyanok kedvéért, mint te. Nem minden lány ostoba, és agyatlan. De honnan is tudhatnád, mikor gondolom te pontosan az ilyenekre buksz. - fejeztem be a felsorolást. És bármennyire is felhúzott a fiú, nem mutattam ki neki. Helyette inkább mosolyogva bámultam rá. Ő csak meglepetten pislogott rám, miközben Robin hangos nevetésben tört ki.

- Hát, barátom... - kacagott a fiúra - Ez bizony megér egy újabb strigulát a Szívsz oszlopban.

- Fogd be! - mordult rá a fiú, majd az orra alatt motyogva magunkra hagyott minket.