Eljött a várva várt nap. Péntek reggel van. Ma indulunk síelni. Chrisnél aludtam. Meg van a sí rucim is és hát arra jutottam, hogy snowboardozni fogok megtanulni. Piszkosul félek, hogy mennyit fogok esni, de azt hiszem jó kezekben leszek, hisz Chris fog tanítani.
-Ébresztő.-simította a kezét a hátamra Chris.
-Mmm Chris még egy picit kérlek.-nyöszörögtem álmosan. Mellettem besüppedt az ágy ,kezével jobb oldalam mellett támaszkodott meg. Finoman gerincem vonalán végighúzta az ujjait. -Még egy picit kérlek.
-Kelni kell. El kell időben indulni. Hosszú az út. -simította el a hajam az arcomból.-Hoztam neked kávét is.
-De aranyos vagy. Köszönöm.- lassan felültem az ágyban és a forró kávét kezdtem kortyolgatni.
-Fürdőruhát remélem tettél, ha csak nem fürdünk meztelenül.-huncut vigyor jelent meg az arcán.
-Tettem el, nem jött össze.-mosolyodtam el.
-Francba.-káromkodott egyet.
-Hehe szívás.-nyújtottam ki rá a nyelvem.
-Húzd vissza.
-Nem fogom.
-El kapom.-nézett morcosan.
-Hiszem ha látom.-vigyorogtam rá majd letettem a bögrém az éjjeliszekrényre.
-Nagyon szemtelen vagy.
-Uuuu de félek.- Chris felém mászott és combjaival összeszorította a lábaim. Két kezével felettem támaszkodott.-Na most mi lesz?
-Nem fogsz eljutni az ajtóig se.
-Na persze, csak nehogy felrántsam a térdem.-húztam fel a szemöldököm.
-Nem tudod, szorítom a lábad.-vigyorgott rám.
Elkezdtem csikizni az oldalát. Kezeimet fejem fölé fogta. -Nincs menekvés.-hajolt közel hozzám.
-Hogy tudlak rávenni, hogy elengedj?
-Lennének ötleteim.-kacsintott rám.
-Kérlek szépen.-néztem boci szemekkel rá. Láttam rajta hogy megenyhül. Lelöktem magamról és odébb gurultunk. Arra lettem figyelmes, hogy leestünk az ágyról.
-Azért ott kényelmesebb volt.-pillantott felém. Kezemmel megragadtam egy párnát és nekivágtam. Gyorsan felpattantam mellőle és készülődni kezdtem. Egyszer csak egy párna vágódott a hátamnak.
-Hé!-kiáltottam fel.
-Nem csak neked lehet.
Beszaladtam a fürdőbe és átöltöztem. Kifele jövet Chris mellkasába ütköztem.
-Készen állsz?-kérdezte izgatottan
-Azt hiszem igen.
-Gyere, induljunk.
Fogtuk a bőröndöket, kabátokat és a hátizsákjainkat majd kicuccoltunk az autóba. Chris már a snowboard  kellékeket eltette a csomagtartóba, így ezeket is betettük melléjük és útnak indultunk.

Csendben utaztunk. Chris kicsit feszültnek tűnt. Biztos izgatott az utazás miatt. Mondjuk én is, remélem egybe maradok és nem töröm el semmim.
-Következő benzinkútnál találkozunk anyáékkal.
-Na de szuper.-mosolyogtam rá.
-Majd át kell öltözni melegebb ruhába, mert lassan azok közé a hegyek közé érünk be.-mutatott a velünk szemben lévő hófedte hegycsúcsokra. Gyönyörű látvány volt. Boldog voltam, hogy a legjobb barátommal lehetek itt és élhetek át ilyen élményeket. Olyan dolgokat csinálok vele amiket magamtól ki nem próbálnék, még csak gondolat formájában se fordulna meg a fejemben.
-Ide adnád kérlek a vizet?-szólalt meg Chris.
-Persze, tessék. -nyitottam ki neki a vizes palackot és felé nyújtva véletlen egy kicsi az ölében landolt.
-Hát nem ide kértem.-mosolyodott el huncutul.
-Letöröljem? Úgy sajnálom.-kapkodni kezdtem és zsebkendőt kezdtem kutatni.
-Hé, nyugi. Ez csak víz. Nem történt semmi. Mindjárt megszárad.
-Azért ez nem csak kicsi víz.-pillantottam az ölébe.
-Úgyis mindjárt átöltözünk.
-Azt hiszik majd, hogy bepisiltél.-nevettem el magam.
-Majd elém állsz és nem is lesz gond.-kacsintott rám. Elpillantottam felőle, majd megláttam a messzeségben a benzinkutat. Lelassult az autó és leparkoltunk.
-Na mutasd magad.-nevetve kiszálltam és kirántottam Chris ajtaját.
-Még a boxerem is vizes.-hajolt a fülemhez nevetve.
-Hát akkor öltözz át. Gyerünk még a végén lefagy a..-hallgattam el.
-Azt nem szeretném. Gyorsan átöltözök. Nem kell mosdóba menned?
-De elmegyek.
-Utána itt találkozunk.
-Rendben.-mosolyodtam el halványan. Odahajolt az arcomhoz és egy finom puszit adott.
-Sietek.
Elindultam a mosdóba. Kezeimet mostam mikor kettő fiatal lány állt kicsivel mögöttem.
-Láttad, Chris Evans van kint a parkolóba. Annyira helyes.-nagyot nyeltem majd kisiettem a mosdóból. Chris már kint várt az autónál anyukájával beszélgetett.
-Sziasztok.-köszöntem a kis családnak. Stella odaszaladt hozzám és a nyakamba ugrott.
-Úgy örülök neked, hogy itt vagy.-suttogta a fülembe.
-Én is örülök, hogy láthatlak titeket. Hogy utaztál eddig?
-Nagyon jól, képzeld elaludtam a fele útnál azt mondta anya.
-Jól tetted.-simítottam meg a haját, majd felálltam mellőle. Hallgattam ahogy beszélgettek egymással, akarva-akaratlanul Christ figyeltem. Tekintetünk jópársszor találkozott. Stella a kezemet megfogta és hozzám bújt. Arcát simogattam finoman.
-Ava?
-Mondjad drágám.
-Neked van gyereked?
-Nekem? Nincsen.-erőltettem mosolyt az arcomra. Chris hallotta Stella kérdését és figyelt minket.
-Chris bácsinak sincs.-pillantott fel rám, majd Chrsire. Leguggoltam hozzá.
-Tudom, de ő szomorú lesz, ha ezt meghallja, hogy erről beszélünk.-simítottam ki a haját az arcából.
-Tudom, láttam múltkor, hogy szomorú volt és nem szeretem így látni.-húzta össze magán a kabátját.
-Én se kicsim, elhiheted.
-Mondhatok egy titkot neked?-nézett a szemembe.
-Mondjad bátran.
-De el ne mond senkinek.
-Lakat a számon.-mosolyodtam el magam. Stella odahajolt a fülemhez.
-Szerintem tetszel Chris bácsinak.-a szívem kihagyott egy ütemet. A levegő a tüdőmben rekedt.
-Csak barátok vagyunk. -mosolyogtam rá majd felálltam mellőle. Chris mellém sétált Stella pedig átölelte.
-Lassan indulnunk kell.
-Ott majd hó csatázunk Chris bácsi?
-Persze.-hajába puszilt Stellának és beültünk a kocsiba. Útnak indultunk, a következő megálló már a szállásnál lesz.
-Stella nagyon megkedvelt.-pillantott felém Chris
-Igen, nagyon kis aranyos. Én is kedvelem.
-Mit suttogott neked?
-Azt nem mondhatom el, szavamat adtam.
-Pedig kíváncsi vagyok.-mosolyogott felém.
-Akkor hamar meg fogsz öregedni.-vigyorodtam el
-Hát jó, ha így hát oké.
Csendben ültünk az út hátra levő részén. Csak nem sértődött meg, hogy nem mondtam el amit Stella súgott.
-Két külön házban leszünk.-törte meg a csendet Chris.
-Tényleg? És én kivel leszek?
-Hát gondoltam velem. Ha nem gond.
-Nem.-mosolyodtam el zavaromban.
Megálltunk a faházak előtt. Kiszálltunk az autóból. Én csak ámultam, hogy mennyire gyönyörű a táj, hatalmas fenyők mindenütt és minden fehér.
-Tetszik?-lépett mögém Chris.
-Igen.-ujjongtam lelkesen és a nyaka köré fonva a kezem megöleltem. Magához szorított.
-Örülök, hogy itt vagy velem.-suttogta halkan.
-Köszönöm, hogy veled jöhettem.-odahajolt és egy puszit adott az arcomra.
-Fuuuj Chris bácsi.-hallottam meg Stella és Milles hangját mögülünk. Zavartan elpillantottam. Chris nevetve magához  ölelte őket.
-Chris bácsi neked tetszik Ava?-hallottam Stella hangját ahogy suttog Chris fülébe.
-Csinos és okos lány. Nagyon kedvelem őt.-mosolygott az apró kislányra. Én gyorsan a csomagtartóhoz mentem, ennél jobban nem akartam zavarba jönni.
-Szóval ő lesz a barátnőd?-megállt a kezem a levegőben, nem mertem mozdulni csak erősen füleltem, hogy mi lesz a válasz.
-Hé Ava.-kiáltott rám Scott.
-Jesszus a frászt hoztad rám.-kaptam a szívemhez ijedtemben.
-Szokj hozzá, Chris és én szeretünk viccelődni, ijesztgetni. -mondta nevetve.
-Jó tudni, akkor résen kell legyek.-mosolyogtam rá.
-Had segítsek.-érintette meg Chris a vállam. Felé kaptam a tekintetem, láttam, hogy kipirult az arca. Szemembe villant gyönyörű kék szemei, majd gyorsan elpillantott. Kivette a bőröndöket és elindult befele a házba. Fogtam én is pár cuccot és utána indultam.
-Minden rendben?-kérdezem kíváncsian.
-Igen, persze, mért kérdezed?
-Csak picit furcsa vagy.
-Minden okés.-simította meg a karom. -Melyik szobát szeretnéd? Mind a kettőből gyönyörű a kilátás.
-Teljesen mindegy, te melyiket szeretnéd?
-Amelyikben te vagy.
-Akkor ezt, ez a nagyobb.-mosolyodtam el zavaromban.
-Gond lenne ha veled aludnék?
-Már aludtunk együtt, mért lenne az?
-Megkérdezem inkább.
-Alszok veled szívesen, ha a párnád is veled van.-kacsintottam rá.
-Igen, nem felejtettem el.-nevette el magát.
-Jé van pezsgőfürdő?
-Igen. Ezért mondtam, hogy hozz fürdőruhát.
-De szupi, akkor majd bemegyünk?
-Persze, csak előtte megyünk egyet snowboardozni.-kacsintott rám.
-Jesszus, izgulok.
-Nem kell félned, menni fog.
-Végül is profitól tanulok.
Kipakoltunk a bőröndökből én pedig elmentem átöltözni. Egy fehér garbós hosszú ujjú felső arra rá a  kabát, felvettem a sí nadrágot is és a cipőt ami a snowboardhoz kell. Kilépkedtem a nappaliba, Chris már ott várt.
-Tiszta vasember. Úgy érzem magam ebben a cipőben.-nevettem el magam.
-Csinos vagy.
-Köszi, te is jól nézel ki.-mosolyodtam el kipirult arcomat próbáltam eltakarni.
-Sapka, szemüveg és kesztyű megvan?
-Igen, itt vannak.
-Akkor gyerünk. Hozom a többit.
Kimentünk az ajtón, bezárva a házat majd elindultunk a sípálya felé.
-Fura ebben az izében menni.
-Meg fogod szokni. Ha borulnál, vagy nem érzed magad stabilnak, add a kezed.-Chris után lépkedve a földet bámulva igyekeztem nem orra bukni. Lisa és a többiek előttünk mentek Stella vidáman ugrándozott köztük. Egy tünemény az a kislány. Én is szeretnék egy ilyen édes kislányt. Olyan jó lenne babázni, ölelgetni, puszilgatni, minden fele menni vele. Egyszer csak eljön az én időm is.
-Baj van? Nagyon csendben vagy.-nézett aggódva Chris.
-Ja nem nincs, csak elgondolkoztam.
-Rossz dolog?
-Hát nem végülis.
-Elmondhatod nekem. Tudod jól.
-Mindegy, semmiség.-mosolyogtam rá.
Odaértünk a sípályára. Mindenki útnak indult. A kicsi Stella is úgy ment, mint egy profi. Én meg itt fogok bénázni.
-Na figyelj a lényeg, hogy a térded picit behajlítod. A testeddel mozogsz és azzal irányítod, fordulsz, megállsz.
-Aham.
-Gyere állj rá. Kattannia kell a lábadnál a csatnak, akkor van benne rendesen.
-Izgulok.
-Nem fogunk megindulni lefele, nyugi.
-És ha béna vagyok és megindulok?
-Elkapom a karod, fogni foglak.
Ráálltam a snowboardra. Chris is az övére.
-Add a kezed, fogd az enyém.-kezébe csúsztattam az enyém. Reszkettem, féltem mi vár rám.-Lassan csúszunk oké?-pillantott a szemembe.
-Ühüm.
-Ne félj.-mosolyodott el bátorítóan.
-Konkrétan reszketek Chris.
-Itt vagyok veled, nem esik bajod. Bízz bennem.-nagy levegőt vettem majd lassan kifújtam. Elindultunk.  Szépen lassan csúszunk előre.
-Oldalra fordítva megállsz. Próbáld ki.
-De hogy?
-Így. -majd Chris megállt. Nekem nem éppen sikerült. Elindultam lefelé egy kisebb lejtőn.
-Chris, valami nem oké.-kiabáltam rémülten. Utánam jött és mellettem csúszott.
-Mozogj a testeddel, úgy tudod irányítani. -próbáltam az utasításait megfogadni és úgy cselekedni. Minimálisan sikerült is ennek pedig borzasztóan megörültem.
-Láttad?
-Igen, ügyes vagy. Fog ez menni.-mosolyodott el örömében Chris.
Oldalra fordultam és megálltam.
-Siker.- ujjongtam kezeimet az egekbe emelve.
-Ügyes vagy, látod nem is olyan vészes.
-Azért reszketek.-nevettem el magam.
-El fogsz lazulni. Gyere menjünk el addig a felvonóig és újra lejövünk.
-Rendben, csak várj meg.
-Itt leszek melletted végig.
Elindultunk szép lassan a kitűzött cél irányába. Én rágyorsítottam.
-Na már vagánykodsz? Várj meg.
-Érj utol.
-Csak aztán meg tudj állni.
Gyorsabb sebességre kapcsolva ráéreztem a snowboardozás csínnyára. Izgulni kezdtem, hogyan fogok megállni , mikor közeledett a cél oldalra rántottam és hirtelen megálltam. Chris is mellém ért.
-Le vagyok döbbenve, nem is tudtam, hogy egy profival van dolgom.
-Jó a tanár.-mosolyodtam el.
-Inkább a diák.
-Hogyan lépek ebből ki?-mutattam a lécre.
-Segítek. -Chris kilépett a sajátjából és elém térdelve segített kilépnem, csak azzal nem számolt, hogy elvesztem az egyensúlyom és ráborultam.
-Bocsi.-Chris keze a csípőmet fogta és a szemeimet nézte.
-Semmi gond, ez ezzel jár.
-Nem is tudtam, hogy ehhez a sporthoz helyes pasik is járnak.-nevettem el magam még mindig Chrisen feküdve. Zavarba jöttem a saját kijelentésemtől így elkaptam róla a tekintetem.
-Hát nem gondoltam volna, hogy ilyen csinos nőket kell tanítsak.
-Nem tudom kiről beszélsz én nem látok olyan nőt.-néztem körbe.
-Én látom, itt fekszik rajtam. És mit ne mondjak borzasztóan élvezem a vele töltött minden egyes percet.-mért végig tekintetével lassan majd a szemei az enyémeken állapodtak meg.
-Én is szeretek veled lenni.-éreztem, hogy lángol az arcom. Chris megfordult így én kerültem alulra.
-Add a kezed, felhúzlak.-nyújtotta felém a kezét. Elfogadtam majd felrántott a földről. Beszálltunk a felvonóba és elindultunk vissza ahonnan jöttünk.

Egy két órás snowboardozás után fáradtan rogytam a szállásunkon lévő kanapéra. Chris mosolyogva figyelt és vette le a kabátját.
-Csak nem elfáradtál?
-Aaaa fáj mindenem. Nem bírok mozdulni.- kínlódtam a kanapén ülve.
-Segítsek?
-Nem kell, megoldom.-húztam le a kabátom zipzárját, de pechemre megakadt. -Franc.
-Hagyd, segítek.-jött közelebb hozzám. Felálltam vele szemben és figyeltem minden mozdulatát. Lassan elkezdte lehúzni a zipzárt, közben éreztem, hogy a szemeimet figyeli. Felpillantottam rá, kezeit a kabátomon tartotta mikor végzett. Finoman közelebb húzott magához. Szívem gyorsabb ütemre váltott a hosszúra nyúlt szemezéstől.
-Mit szólnál ha begyújtanám a kandallót és utána fürdenénk egy jót?
-Rendben, jó ötlet. De most nincs gyümölcs.-szögeztem le a dolgokat. Chris elmosolyodott.
-Nincs, de bor van.-kacsintott rám.
Elválltunk egymástól. Odébb sétáltam és kibújtam a kabátomból majd a sínadrágból ami alatt egy cicanadrág és a fehér hosszú ujjú felső volt. Leültem a nappaliba és néztem ahogy a kandallóban a tűz bevilágítja a szobát. Chris megállt a konyhában figyelte ahogy én csak meredten bámulom a kandallóban égő tüzet. A nappaliban elindította a lejátszót. Halk zene töltötte be az egész házat. Kitöltött két pohárba bort és oda sétált mellém.
-Tetszik?
-Igen, nagyon is. Annyira jó itt lenni. Csendben szól a zene, ég a tűz, nagyon boldog vagyok.-mosolyogtam rá hálásan.
-Igen és jó meleg van itt a kandalló mellett.-simította a vállamra a kezét. Felé pillantottam .-Nagyon átfáztál?
-Kicsit átfagytam.-sütöttem le a szemem
-Akkor nem is szeretnéd , hogy kimenjünk?
-De, menjünk. Csak át kell öltöznöm.
-Menj nyugodtan megyek én is ha kész vagy.-mosolygott rám kedvesen.
Felálltam mellőle és elindultam a háló irányába, de egy kéz megfogta az enyémet. Hátra pillantottam Chrisre. Finoman magához húzta a kézfejem és lágy csókot hintett.
Végig futott rajtam a hideg. Lebénultam érintésétől.
Felállt velem szembe és megfogta két kezem. A fülemben dobogott a szívem az izgalomtól.
-Felkérhetlek egy táncra?
-Nem tudok táncolni.-mondtam elpirulva.
-Úgy mint snowboardozni?-mosolyodott el.
-Hát... nem tudom.
-Próbáljuk meg.-húzott finoman magához és a hátamra simította tenyerét. Kezemet kezébe fogta, majd szorosan mellkasához simultam.
Lepillantottam a lábaimra ,igyekezve, hogy ne lépjek rá a lábára.
-Ne lefele nézz. Irányítalak. Nézz a szemembe.-gyomrom görcsbe rándult, de bátorságot véve magamon felpillantottam rá. Lassan ringatóztunk, bár elgondolkodtatott a dolog, hogy mért velem táncol mikor van csaj akit kinézett magának, de mindegy is. Végül is tetszik, hogy táncolunk, hogy ketten vagyunk, nagyon élvezem a vele töltött időt.
Chris megpördített, majd mikor visszaértem hozzá , nekiütődtem a mellkasának. Közel hajolt, talán túlságosan is. Orrát az enyémének érintette. Ajkaim közelségétől elváltak. Szépen ívelt szája mosolyra húzódott.
-Hátra dönthetlek? -suttogta pár centiről. Éreztem mentolos leheletét a számon. Bólogattam halványan.
Óvatosan megdöntött hátra majd közel hajolt a nyakamhoz. Ajkai pár milliméterre voltak a bőrömtől.
-Finom az illatod.-suttogta halkan, majd visszahúzott.
-Köszönöm.-pillantottam a szemeibe.
-Köszönöm, hogy eljöttél velem. Nagyon sokat jelent.
-Olyan dolgokat csinálunk amiket magamtól ki se próbálnék.-nevettem el magam.
-De azért valld be tetszenek.
-Igen.-sütöttem le a szemeim.
-Szeretnél fürdeni egyet?
-Nagyon.-csillantak fel a szemeim.
Elengedett majd jobb kezemet megfogta és újra csókot hintett a kézfejemre.
-Köszönöm a táncot, feledhetetlen volt.-pillantott fel rám. Zavaromban nem tudtam mit mondjak, de muszáj volt kinyögnöm valamit.
-Köszönöm én is.
-Menj nyugodtan előbb te átöltözni. Gyorsan én is átveszem a fürdőruhát.
-Rendben. -mosolyodtam el kipirulva majd elsiettem és átöltöztem.
-Köntöst vedd fel, mert hideg van kint.-hallottam az ajtó túloldaláról Christ.
-Felvettem.-nyitottam ki az ajtót. Chris is felvette a köntösét majd a két pohár bort a kezében szorongatta.
-Gyere.-majd kimentünk a teraszra. Elsétáltunk a pezsgőfürdőig és a kezembe kaptam a kettő poharat. Chris elindította a jacuzzit, majd gyorsan beszállt.
-Add a poharakat, aztán gyorsan mássz be.
Sietve levettem a köntöst és bemásztam mellé.
-Jesszus de hideg van.
-Gyere-majd kezével vizet öntött a vállamra ,én leültem mellé és élveztem a forró víz érintését a jéghideg bőrömön. Chris finoman megsimította az arcom.
Éreztem, hogy  elönti a melegség a testem. Chris közelebb húzott . Forró gőz szállt fel a hideg éjszakába. Körülöttünk az erdő és a vakító hó ahogy a hold fénye bevilágítja a tájat.
Chris finoman megsimította a medált a nyakamban. Felpillantottam rá, majd halványan elmosolyodott. A poharam után nyúltam ,Chris is követte a cselekedetem és megfogta a poharát majd felém tartotta.
-Kettőnkre.-koccintotta össze a borospoharakat.
-Kettőnkre.-mosolyodtam el elpirulva, majd kortyolgatni kezdtem a bort.
-Ízlik?
-Igen nagyon finom.
Bambultunk magunk elé a sötét éjszakában, nem is tudom hány óra lehet. Csendben voltunk, Chris mély levegővételeit hallottam csak. Felé pillantottam, láttam rajta, hogy feszült.
-Baj van?-kérdeztem halkan. Válaszképp csak megrázta a fejét és felém pillantott. Égszínkék szemein megcsillant a hold fénye, így még vonzóbb volt a tekintete, teljesen megbénított.
-Szeretnék veled beszélgetni valami fontos dologról.
-Mond csak.-figyeltem őt feszülten, hogy mit szeretne, de láttam rajta, hogy izgul.
-Mondtad, hogy legyek bátor, romantikus mikor el akarom majd mondani annak a lánynak, hogy szeretem.
-Igen ezt mondtam.
-És mi van ha nem megy?-fújta ki idegesen a levegőt.
-Mért nem megy? Légy őszinte.
-Félek a visszautasítástól.
-Chris de nem kell.-simítottam a vállára a kezem. Bíztatóan mosolyogtam rá, hátha enyhítek a szenvedésén. Nagy levegőt vett és szembe fordult velem. Szemeimet nézte, percekig , már kicsit zavarba ejtő volt az, hogy nem mondott semmit.
-Szeretnék veled őszinte lenni.-suttogta halkan.
-Rendben.-figyeltem minden mozdulatát. Remegni kezdtem az idegességtől. A gyomrom liftezett, szívem ezerrel dübörgött a mellkasomban.
-Nagyon fontos a barátságunk. Borzasztóan. Álmomban se gondoltam volna, hogy valakit ennyire közel engedek magamhoz, ennyire a szívembe zárom. Nem tudok elaludni, ha nem gondolok rád, hogy mit csináltunk aznap, min nevettünk.-könnyek gyűltek a szemembe az őszinteségétől. Nagyon jól esett minden szó amit mondott.-Örülök, hogy olyan személy hordja a nyakláncom aki megérdemli. Köszönöm, hogy mindig számíthattam rád, végighallgattad a hülyeségeimet. Előtted mertem sírni, ami nagyon ritka.-mosolyodott el halványan majd lesütötte a szemeit és pár másodpercre elhallgatott. Könnyeim csorogtak végig az arcomon. -Jó érzés, hogy van kit megvédjek, akiért aggódhatok, akivel viccelődhetek és persze akivel nevethetek. Annyi mindennel meg tudsz mosolyogtatni, akár tettel akár szóval. Jó érzés, hogy melletted önmagam lehetek. -finoman letörölte a könnyeimet. -Arra szeretnék kilyukadni, amit már nagyon rég óta el szeretnék neked mondani, de nem mertem. Nem tudtam , hogyan mondjam. Mikor. De úgy érzem itt az ideje,mert nem tudok neked hazudni. -Chris elhallgatott majd arcomat fürkészte. Próbáltam össze szedni magam és kitörölni a könnyeim a szememből, hogy tisztán lássak. Nagy levegőt vett és közelebb jött. Szemei az enyémekbe villantak. A sötét éjszakában világított a velem szemben lévő két szempár. Torkomban dobogott a szívem, közelségétől és attól is amit most fogok hallani. 
-Sokat gondolkoztam ezen az érzésen, mert más amit eddig valaha éreztem. Féltem egy ideig tőle, hogy ez tényleg az lenne ami, de már egy ideje megbarátkoztam vele és élvezni kezdtem. De ott volt mellette az is, hogy neked viszont nem mondtam el. Nem voltam őszinte veled és borzasztóan bántott, fájt, hogy nem merem elmondani.-halkan megköszörülte a torkát, majd felpillantott a szemembe. Közelebb ült, majd finoman hozzám hajolt. Szemei letévedtek az ajkamra majd ismét felpillantott rám.
-Meg szeretnélek csókolni.-suttogta pár centire az számtól. Még mindig sokk hatása alatt voltam, nem tudtam megszólalni. Nem tudtam elhinni, hogy ez most tényleg megtörténik. Hallgatásomat a közelsége zavarta meg. Finoman megsimította az arcom majd ajkamhoz hajolva megcsókolt. Puha ajkai lágyan simultak az enyémre.
Finoman csókolt, nem volt tolakodó, inkább érzéki. Elvált az ajkaimtól, de nem mert a szemembe nézni. Reszkettem, nem tudtam mit csináljak így a pohár borom után nyúltam és felhajtottam. Chris vissza ült a helyére és zavartan elpillantott. Elkeseredett, hogy nem válaszolok arra amit mondott. Azért nem tudok megszólalni mert teljesen lesokkolt. Nincsenek szavak erre. Mi van? Mi történik? Megcsókolt. És mennyire finom puha az ajka. Mennyire gyengéd és érzéki. Romantikus.
Nem mertem rá nézni. Zavarba hozott ezzel a cselekedetével.
Hosszas csend állt be közöttünk. Próbáltam rendezni lélegzet vételemet és összeszedni a gondolataimat.
-Annyira nem volt rossz, vagy igen?
-Ja nem, dehogy is csak amiket mondtál, próbálom feldolgozni.- nevettem el magam zavartan. Chris elmosolyodott halványan
-Nagyon megkedveltelek. -érintette meg a karom finoman.
-Én is téged.
-Szeretnélek megkérni valamire.-nézett mélyen a szemembe.
-Mi lenne az?
-Szeretném, ha az előbbi a kettőnk titka lenne.
-Rendben, persze.
-Tudod, a média. Nem szeretnélek belekeverni semmi olyanba. Nem szeretném, hogy rád szálljanak.
-Persze, én még ilyenre nem vagyok felkészülve.-nevettem el magam.
-De szeretném, hogy fel legyél, csak az még egy kis idő. Oda kell figyelni mit mondasz. De nagyon.
-Rendben.-mosolyodtam el halványan.
-Tölthetek még egy kis bort?
-Igen, elfogadom.
-Nem fázol? -töltötte meg a két poharat közbe a szemembe pillantott. Torkomon akadt a szó. -Hm?
-Bocs , csak egy kicsit.- nyúltam a poharam után de véletlen meglöktem és Chris kezére ömlött egy kevés bor. -Bocsánat, figyelmetlen voltam.-próbáltam zavaromban keresni egy zsepit, de Chris lenyalta a kézfejéről a vörös folyadékot.
-Nem kell ,megoldom. Egy csepp se veszik kárba.-mosolyodott el halványan, majd vizet mert a vállamra.
-Köszi.
-Min gondolkoztál el annyira napközben.-könyökölt fel mellém.
-Lényegtelen.
-Annyira nem, ha olyan nagyon bele voltál merülve.-lökte meg finoman a vállamat a vállával.
-Csak elgondolkoztam a jövőn, ennyi.
-És mi volt benne?
Megráztam a fejem válaszképp. Nem akartam beszélni arról, hogy abban a pillanatban elöntött az a vágy, hogy gyereket szeretnék. Ha felhozom a témát tudom, hogy elrontok mindent.
-Tudod, hogy elmondhatsz bármit.-hajolt a fülemhez.
-Tudom, de ezt most inkább nem szeretném, elrontanám az estét ezzel.
-Hé, nem rontasz el semmit se. Ha bánt valami nyugodtan elmondhatod. Tudod, hogy meghallgatlak.
-Tudom, és köszönöm is de ezt inkább ne most, majd máskor.
-Máskor elmondod? Mert engem tényleg érdekel min gondolkozol, mi jár a fejedben.-nézett a szemembe. -őszinte érdeklődés csillogott tekintetében. Jól esett, hogy fontos neki, hogy min gondolkozok, mit érzek.
-El fogom igen. -sütötten le a szemem.
-Rendben.-sóhajtott egy nagyot.
Ismételten csend állt be köztünk. Hallgattam ahogy a fák ágai közt fúj a szél, messziről halk reccsenés csapta meg a fülem, de annyira elvoltam gondolkozva, hogy sok figyelmet nem tanúsítottak neki. 
-Nézd.-hallottam meg Chris hangját.-Ott van egy őz.-felpillantottam és megláttam a gyönyörű szép állatot ahogy kecsesen lépked a hóban.
-Tényleg. Milyen szép.-mosolyodtam el halványan.
-Mint te.-Chrisre kaptam a tekintetem, de ő meredten bámult maga elé a távolba.- Zavarba hoztalak a csókkal?
-Hát, hogy őszinte legyek. Igen, épp annyira mint most.
-Bocsáss meg.
-Mért tetted?
-Ezt találtam helyesnek.
-Úgy tudtam már megvan a szíved választottja. -kezeimet piszkáltam idegességemben. Kényelmetlenül éreztem magam, furcsa volt erről beszélgetni.
-Igen, azt hiszem meg van.
-Akkor mért velem csináltad? Gyakorolsz?-mosolyodtam el kijelentésemen.
-Gyakorolhatnánk máskor is.- ajkai mosolyra húzódtak, majd felém pillantott.-Persze ha nincs ellenedre.
-Szerintem nem kell neked gyakorolnod. Fog az menni a nélkülem is.
-Nem hinném.
Szemeim kikerekedtek, mi az hogy nem hinné? Chris felém fordult.
-Gyakorolsz velem újra? - pillantott felém majd kézfejemre simította a tenyerét.
-Én nem tudom Chris, hogy ez jó ötlet lenne. Barátok vagyunk.
Lesütötte a szemeit majd elhúzódott.
-Rendben, persze.-sóhajtott halkan majd a pezsgőfürdő széléhez dőlt. Rosszul éreztem magam. Kedvelem őt, de én nem akarok gyakorlás lenni. Ha azt akarja, hogy megcsókoljam akkor igen is legyen tökös, álljon elém és mondja azt, hogy te vagy az akit akarok, nincs semmi féle más lány. Mivel nem mondta ,így a barátságunkat nem akarom elrontani. Most csókolózunk és utána meg pofára esek, mert csak gyakorlás volt.
-Azt hiszem én inkább bemegyek.-köszörültem meg a torkom és kikászálódtam a medencéből. Akkor esett le, hogy ez a két nagy pohár bor komoly mennyiség volt nekem, hisz ritkán iszok. Na meg elég rég volt az ebéd így szédelegve elbotorkáltam a sötétbe a köntösömért és magamra kaptam. Betámolyogtam a házba, de nagyon nem volt rendben valami. Elsétáltam a fürdőig és megmostam az arcom. Forgott velem a világ.
Hallottam, hogy becsukódik a terasz ajtó és léptek közelednek a fürdő felé.
-Azt hittem már alszol.
-Hát nem éppen, ha csak nem álmodok.
-Fél órája jöttél be.
-Az szép.-nevettem el magam.-El ácsorgok én itt a tükörnél reggelig is.-kuncogtam nyomoromon.
-Jól vagy?-jött beljebb a fürdőbe Chris.
-Hát kívülről úgy nézek ki?
-Nem éppen.
-Na hát belül is ugyan ez van.
-Hozzak egy kis vizet?
-Mhm..-bólogattam, de éreztem, hogy gyengülök és a lábaim lassan feladják a szolgálatot.
-Tessék, igyál egy kicsit.
-Kössz.-vettem el a poharat reszkető kezekkel.
-Gyere ülj le egy kicsit.-megfogta a karom és a kád szélére leültetett. Kortyolgattam a vizet de az se esett jól.
-Nem vagyok jól. -suttogtam kínkeservesen.
-Zuhanyozz le.
-Egymagam biztos nem megy így azt hiszem kihagyom.
-Segítsek?
-Mi? Nem. Kizárt.
-Gyere.
-Chris nem.
-Gyere, ne kéresd magad.
Chris felállt mellőlem és megnyitotta a zuhanyzóban a vizet.
-Gyere.
-Nem, nem vetkőzök le előtted.
-Nem kell, csak gyere ide.
Feltápászkodtam a kád széléről majd elindultam felé. Elé érve megálltam.
-Nem csinálhatod ezt. Nem fogok levetkőzni.
-Előbb mondtam , hogy nem kell. Vedd le a köntösöd és gyere ide. -kibújtam az említett anyagból, de nem mozdultam egy lépést sem. Megfogta a karom és maga elé tolva betolt a zuhanyzóba.
-Állj a víz alá.
Odaléptem és hagytam hogy végig csurogjon rajtam a víz. Chris mögém lépett és neki dőlt a zuhanyzó falának. Homlokom a falnak döntve álltam becsukott szemmel.
-Hogy érzed magad?
-Kicsivel jobb.
-Maradjunk még?
Bólogattam szótlanul.
-Hasad hogy van?
-Azzal azt hiszem nincs gond, csak forog velem a világ.
-Mosd meg az arcod.
Víz felé emeltem a tekintetem és vártam, hogy lecsurogjanak a vízcseppek.
-Segítek jó?
-Hm?
Chris maga felé fordított és finoman az ujjaival simogatta az arcom.
-Jól esik?
-Igen, köszi.-mosolyodtam el halványan.
-Ennek örülök.-hallatszott hangján, hogy ő is elmosolyodik. Lassan kinyitottam a szemeim és két kék szempárral találtam szembe magam. Bágyadtan rá mosolyogtam majd a falnak döntöttem a hátam.
-Holnap ugye nem kell korán kelni?-préseltem ki halkan a szavakat.
-Nem, pihend ki magad.
-Oké, lehet már most elalszok itt.
-Nem fogsz, de ha mégis akkor beviszlek.
-És vizesen, fürdőruhába fekszek az ágyba?
-Nem, átöltöztetnélek.
-Na nem, annyira nem vagyok magamon kívül.
-Igen? Itt reszketsz a kezeim közt. Segítség nélkül mozdulni alig bírsz.
-Nem is igaz.-durcáskodtam.
-Na gyere, fogom a köntösöd te pedig alatta levetkőzöl.
Kiküzdöttem magam a zuhanyzóból és próbáltam megállni a lábaimon. Chris rámterítette a köntöst majd előttem össze fogta.
-Vedd le a fürdő ruhád.
-De ha lesni mersz. Neked annyi.
-Nem fogok. Esküszöm.
-Csukd be a szemeid.
-Hhhh jó.-behunyta a szemét és várta, hogy kész legyek. Lassan kibújtam a fürdőruhámból majd leengedtem a földre a vizes anyagot.
-Kész vagyok. Apuci.
-Jó kislány. -Chris elmosolyodott és felvette a földről a fürdőruhám majd kiterítette. Odanyújt felém egy törölközőt.
-Töröld meg magad, addig hozok neked egy felsőt meg egy alsót.-eltűnt a szobából én pedig az ajtónak hátat fordítva leengedtem a földre a köntöst majd lassan megtöröltem magam.
Halk krákogás ütötte meg a fülem. Lepergett előttem minden, hogy teljesen meztelenül állok a szoba közepén.
-Ugye csukva van a szemed!
-Igen persze.-szólalt meg mögülem.
-Remélem nem kamuzol.
-Én ? Sose.-hallottam, hogy mosolyog.
-Hát ez akkor egy elég kínos pillanat.-szorítottam össze a szemeimet.
-Mért lenne az. Tökéletes amit látok.
-Mármint a csempe a falon?
-Igen. Pont arra gondoltam. Szerintem nagyon eltalálták.-elnevettem magam, de az arcom lángolt mert éreztem a hátamon, hogy végigpásztáz a tekintetével.
-Hoztam neked egy pólót és egy falatnyi bugyit.-nyújtotta mellém a ruhadarabokat. Kikaptam a kezéből.
-Most viszont indíts kifele. -mordultam rá.
-Már is csak még van egy dolog.
-Mi lenne az? -Chris mellkasa a hátamnak simult. Éreztem ahogy levegőt vesz. Nekem ennél nem lehet már vörösebb az arcom. Fülemhez hajolt.
-Gyönyörű vagy.-suttogta halkan. Karjaimra simult a keze majd megfogta a törölközőt.-Ne takard el magad.
-Chris, nem kéne.-suttogtam halkan.
-Csssss-csitított, majd magával szembe fordított. Lassan végigmért, majd tekintete az enyémbe fúródott.
-Mért csinálod ezt?
-Mert tetszik amit látok.
-De hát nem is én vagyok az a csaj?
-Honnan veszed? Mondtam bármikor is a nevét?
-Hát, nem.
-Na ugye.-mosolyodott el, de nem szakadt el a tekintete az enyémtől.
-Kezdek fázni, megtennéd, hogy kimész?
-Meg.-lehajtotta a fejét majd kiment az ajtón. Gyorsan felöltöztem és kimentem a fürdőből. Chris a nappaliban ült csendben az ujjaival babrált.
-Én azt hiszem ledőlök.
-Rendben.
-Te nem alszol?
-Majd mindjárt.
-Minden oké?
-Igen persze.-erőltetett egy halvány mosolyt az arcára, majd elpillantott rólam. Elszomorodtam, hogy így láttam. Tudtam, hogy miattam volt ilyen a kedve, hogy nem engedtem semmit, de hát barátok vagyunk. Mindegy is majd holnap gondolkozok ezen, most a pihenés lenne a legjobb. Elsétáltam az ágyig és eldőltem rajta keresztbe. Meg se bírtam mozdulni. Borzasztó fáradt voltam ez után a nap után. Fél órával később Chris benézett hozzám az ajtóból. Közelebb sétált majd megigazított az ágyon és betakart. Csendben leült az ágy szélére és csak figyelt szótlanul. Megigazította rajtam a takarót majd picit közelebb hajolt. Nézte ahogy mozdulatlanul alszok és halkan szuszogok.
-Szép álmokat, sajnálom, hogy elcsesztem mindent.-simította végig a hátam, majd óvatosan felállt mellőlem.
-Hm Chris. Ne csináld ezt velem, mért nem én vagyok az a lány?-nyöszörögtem halkan.
-Hhhh bocsáss meg.-suttogta halkan, majd miközben közelebb hajolt észrevette , hogy csak álmomban beszéltem.
Szomorúan ott hagyott és kiment a nappaliba aludni, nem akart zavarni inkább.