~Kirishima szemszöge~

Miután tegnap haza fele mentem Bakugouek házától majd szét csatantam az örömtől egyszerűen még soha nem mosolygtam annyit egyszerűen Bakugou mellett egy olyan szeretet hullám tört rám hogy alig bírtam tegnap este aludni mert mikor le hunytam a szemem is csak az ő mosolygó arcát láttam magam előtt aztán valahogy mégis sikerült el aludnom reggel az ébresztőm idegesítően csiripeló hangjára kelltem. Ideje lenne fel kelni gondoltam magamban és már mentem is tisztálkodni fogmosás, éves, öltözés, na meg persze a hajam.-Ei drágám hogy hogy iylen korán már fent vagy? kérdezte kedvesen anyám az asztalnál ülve.-Csak fel kelltem. válaszoltam gyorsan és már mentem is a cipőmhoz.-Értem drágám vigyázz magadra. mondta anyám és közel jött hozzám és nyomot egy puszit az arcomra.-Oké anya te is. meg öleltem és már mentem is a suliba oda fele is csak Bakugoun járt a fejem nem hiszem el bele szeretem a legjobb barátomba és még ráadásul az a valaki Bakugou is. Észre se vettem de máris az iskola előtt voltam nem tudom miért de olyan fura érzésem volt a mai nappal kapcsolatban.-Hé Kirishima hol hagytad az üvöltő törpédet? kérdezte Denki miközben mentem be a terembe.-Bocsi hosszabbító de nem értem mit vihogsz mond el még egyszer ja hogy te azt nem tudod? Vagy csak addig vagy menő míg az az "üvöltő törpe" nincs itt? nem tudom miért mondtam ezeket de egyszerűen idegesített hogy így beszél Bakugouról.-Oi furahaj útba vagy húz odébb. mondta Bakugou és szúrós szemekkel nézett Denkire.-És te konektor képú még egyszer ilyet mondasz szét robbantóm a segged. üvöltöte le a meg szepent srácot aztán már ment is a helyére.-Mi van furahaj te nem ülsz le? nézet rám kérdően.-De de. mondtam aztán nemsokára a többiek is meg érkeztek aztán a seinsej is.-Figyelem kölykök ma egy másik helyen fogunk gyakorolni ahova busszal megyünk szóval menyetek és öltözetek át kaptok húsz percet ha valaki késik itt marad na öltözni. mondta nekünk a seinsej és vissza is húzta magára a sárga hálózsákot.-Bakubro te nem jössz? Nagyon el gondolkodtál valamin csak nincs baj? kérdeztem aggódva nem szeretném hogy szomorú legyen.-Nincs furahaj csak azon gondolkoztam hova mehetünk. mondta majd föl is kapta a hős ruháját én is magamhoz vettem és már mentem is utána.-Hé Bakubro várjál már meg. üvöltötem utána erre le lassított és be várt utána már nem nagyon beszéltünk be is értünk az öltözőbe már majdnem mindenki kész volt aztán Mineta meg látott minket majd megszólalt.-Hé Kirishima ha ennyire össze vagytok melegedve miért nem jöttök össze? nézet ránk perverzen erre Bakugounal föl ment a pumpa és neki akart menni."Most meg ölek te szőlő tőke. Menekülj mert szét robbantóm az agyad." és ehhez hasonlókat üvöltött míg én és Todoroki le nem fogtuk.-Köszi Todoroki. mondtam rá mosolyogva.-Semmiség de azért vigyázz magadra. mondta nekem és halványan rám mosolygott aztán vissza ment Midoriyahoz.-Bakubro jól vagy? nézek rá.-Persze hogy jól vagyok tök jól vagyok. lesz megint ingerlékeny.-Chill bro chill. mondtam neki és le ültem mellé.-Hé kölykök gyertek az iskola elé nem sokára indulunk. mondta Aizawa seinsej.-Rendben. mondta az összes fiú egyszerre a többiek gyorsan ki is mentek aztán mikor már mentem volna ki láttam hogy Bakugou még mindig ott ül.-Hé bro nem jössz? mentem oda és megfogtam a vállát.-De de menyünk. mondta madj ki akart lépni az ajtón de vissza rántottam.-Biztos jól vagy? kérdeztem a szemébe nézve.-Persze de menyünk. mosolygott rám aztán mikor próbálta kinyitni az ajtót az nem sikerült.-Mi a baj Bakugou? kérdeztem tőle.-Nem bírom kinyitni ezt a szaros ajtót mert zárva van. mondta majd el kezdte rugdosni.-Biztos Mineta volt.

~Na sziasztok ez is meg jött. Remélem jó lett. Addig is míg nem lesz rész a kaja legyen veletek.
(na meg Endeavor ❤)