Készülődés
Sajnos szörnyen aludtam, a beton iszonyatosan kényelmetlen volt, borzasztóan fájt az egész hátsó felem, és amilyen könnyen álomba zuhantam, olyan nehezen sikerült visszaaludnom amikor fel-felébredtem néha. Gondolom jól érezte a szervezetem, és tényleg este volt, mert egy jó ideje nem jött be senki a szobámba. Aztán mint tudjuk, semmi sem tart örökké...
-Jó reggelt drága! -nyitotta ki hevesen az ajtót Mason, egy tálcával, amin étel, és kávé volt, meg néhány gyógyszer. Abban a pillanatban kipattantak a szemeim, igyekeztem felkelni, de egyszerűen nem ment. -Csak nyugalom. Ma van a nagy nap -mosolygott rám, majd leguggolt mellém. -Kérek egy jóreggelt puszit -utasította, miközben közelebb hajolt hozzám, szinte csücsörítette a száját is.
A lehető legkevésbé vágytam arra, hogy megcsókoljam az elrablómat, aki tegnap ráadásul majdnem félholtra vert, de olyan parancsoló tekintettel nézett rám, hogy nem mertem nem megtenni, féltem a következményektől. ,,Ez csak egy csók" -gondoltam magamban. -,,Nem jelent semmit, ez nem nagy dolog."
Igyekeztem elhitetni magammal, hogy tényleg nincs ebben semmi különös, ám a férfi a hezitálásom miatt egyre türelmetlenebb lett, így egy hirtelen mozdulattal megfogta az arcomat, és megcsókolt. Hánynom kellett az undortól... Gyorsan elhúzódtam tőle, ő viszont kifejezte nemtetszését.
-Na de Mia, ez mégis mi volt? Kérek egy normális nyelves csókot, kíváncsi vagyok, mire vagy képes a kicsi száddal -mosolygott perverzen. -De légy ügyes, tudod, még hezitálok, hogy magamnak megtartsalak-e, azt hiszem jól elszórakoznánk mi kettesben -kacsintott.
Szóval itt az esélyem! Ha itt maradnék, akkor kiismerném őket is, meg a helyet is, simán megszökhetnék! Igyekeztem visszatartani a hányásomat, és amilyen szexin csak tudtam, közelebb hajoltam a férfihez, és megcsókoltam, igyekeztem a lehető legérzékibben csinálni. Az elégedett morgásaiból ítélve tetszett neki, úgyhogy nagyon remélem, hogy ez után erősen megfontolja, hogy itt tartson. Remélem gyorsan elmegy innen, mert borzasztóan hánynom kell...
-Licitálni fognak rátok -jelentette ki, miután elhúzódott tőlem. -De ha akarom, dönthetek úgy, hogy megtartalak. Elég jónak tűnsz -vigyorgott. -Most viszont gyere, enned kell egy kicsit -húzta oda hozzám a tálcát. -Aztán pedig vetkőzz le, elviszlek a fürdőszobába, ahol rendbeszedheted magad, sminkelhetsz, és adok neked egy jó kis ruhát. Hiszen szépnek kell lenned -nyomott egy puszit a homlokomra. -Ó, a gyógyszereket is vedd be, fogamzásgátló, és fájdalomcsillapító. Az a te bajod ha nem veszed be, csak neked lesz rosszabb... És egyél is, nem akarom, hogy gyenge legyél -utasította.
Nem akartam mondani, hogy szörnyű hányinger kerülget a látványától, de mindeközben úgy éreztem, ha nem eszem meg azt a kis kalácsot, akkor össze fogok esni pár pillanaton belül. Így hát beleharaptam. Kár hogy öklendeznem kellett közbe, pedig esküszöm finom lett volna... Pár falat után inkább a kávéhoz nyúltam, az szerencsére le is ment, eközben pedig a gyógyszereket is beszedtem. Már ki sem akadtam a fogamzásgátlón, nem voltak kétségeim, naiv sem vagyok, tudtam, hogy mi fog itt rám várni... A fájdalomcsillapító meg nagyon remélem, hogy hatni fog, merthogy jelenleg alig tudtam felkelni. Mason felsegített, majd a ruhámhoz nyúlt, elkezdett volna levetkőztetni, én viszont ösztönösen a kezéhez kaptam.
-Ne! -kiáltottam. -Nem lehetne, hogy a fürdőszobában vetkőzök le? -néztem rá könyörgően. -Kérem!
-Hmmm... -morogta. -Jó, legyen, ezt most megúszod. De csak azért, mert feltételezem, hogy tanultál a tegnapi büntetésből, és mostmár jó kislány leszel. Viszont ne ijedj meg, most húzok egy zsákot a fejedre, nem szabad, hogy lásd a környezetet -húzott elő maga mögül egy barna zsákot, és úgy is tett, ahogy mondta. -Gyere, vezetlek -fogta meg a karomat, és lassan elkezdtünk sétálni.
Az a baj, hogy hiába jegyeztem volna meg, merre megyünk, teljesen mindegy, mert nem látok, így nem tudom belőni hol lehet a kijárat. Eléggé sokat sétáltunk, lépcsőztünk is, párszor majdnem elestem, aztán végül bementünk egy ajtón, ahol Mason levette a fejemről a zsákot. Egy elég szép fürdőszoba tárult a szemem elé, vörös csempékkel, egy fehér fürdőkáddal, fehér wc-vel, és kézmosóval, felszerelve mindenféle női cuccal, ami sminkeléshez, vagy tisztálkodáshoz kellhet.
-Gyerünk, fürödj meg, moss hajat is, és borotválkozz meg mindenütt. Egy órát kapsz. Hajszárítót és fésűt is találsz az felső szekrényben, ha akarod van hajvasaló is -mutatott az említett fiókra. -Sminkeld ki magad, legyél szép. Itt a ruha is amit fel kell húznod. Egyéb kérdés?
Nemlegesen megráztam a fejemet, aztán odaléptem a fürdőkádhoz, ahol hála jó égnek volt egy függöny is, így legalább eltakarhattam magam. Bemásztam, levetkőztem, majd megnyitottam a csapot, és egy hatalmasat felsóhajtottam, ahogy koszos bőrömhöz hozzáért a langyos víz. Aztán azzal a lendülettel felszisszentem, amint a fenekemen lévő sebeket beterítette a víz. Igyekeztem kiélvezni ezt a szabad pár percet, amíg tisztálkodhattam. A viszonylag átlátszó, vagy legalábbis alakot látni engedő függönyön ahogy keresztülnéztem, láttam hogy az elrablóm le sem veszi rólam a szemét. Gyomorforgató ez a hely, és amit ezek a férfiak művelnek... Nagyon gyorsan megtettem az összes dolgot, amit kért, majd mikor elzártam a csapot, félve konstatáltam, hogy nincs a közelemben törölköző.
-Öhm... -léptem arrébb idegesen. -Kérhetnék egy törölközőt?
-Itt van a szekrényben -jelentette ki szűkszavúan, de ő egy tapottat sem mozdult, hogy idehozza.
-És... -motyogtam, nehogy valami rosszat mondjak. -Esetleg ide tudná nyújtani nekem?
-Gyere ki érte -vágta rá ellenkezést nem tűrő hangon.
Nem tudtam mást tenni, egyrészt már majd megfagytam, másrészt pedig tisztán látszott, hogy ezt a sziklaszilárd embert nem lehet meggyőzni, igazából nem is mertem volna tovább próbálkozni. Hajamat előredobtam, kezeimet is magam elé tettem, igyekeztem minél jobban takarni magam, ahogy kiléptem a kádból. Persze ez a bunkó paraszt szinte csorgó nyállal legeltette rajtam a szemét. Odébb totyogtam az említett szekrényhez, hátat fordítottam Mason-nek, és amilyen gyorsan csak tudtam, kihalásztam egy törölközőt, amivel eltakarhattam testemet. Gyorsan becsavartam magam, majd kivettem egy másik törölközőt, amivel pedig a vizes hajamat tapogathattam. Odaálltam a tükör elé, és a mögöttem álló ember tekintetét igyekezvén figyelmen kívül hagyva előszedtem a fésűt, valamint a hajszárítót. Elég gyorsan végeztem, ezután pedig végre felhúzhattam a ruhát, ami... Nos, mondanám hogy nagyobb biztonságérzetet nyújtott, mint meztelenül állni itt, de sajnos ez nem így volt. Olyan kivágások voltak rajta, hogy tulajdonképpen körülírni sem tudnám rendesen. Elrablóm elvárta tőlem, hogy húzzam föl ezt a piszkosul feszes, fekete bőrruhát, ami majdhogynem teljesen láttatni engedi melleimet, és konkrétan alig takarja el a fenekemet is, ennek tetejébe pedig mind a hasánál, és a hátánál is tele van kivágásokkal. Hisztérikusan elkezdtem fehérnemű után kutatni, hátha csak lerántottam a ruhával együtt vagy valami ilyesmi, de nem, sajnos egyáltalán sehol nem volt tiszta fehérnemű készítve számomra. Kétségbeesetten néztem Mason-re, aki ekkorra már pontosan jól tudta, hogy mik az aggályaim, így belém fojtva a szót megszólalt.
-Nincsen fehérnemű, így vegyed fel -mondta ki egyszerűen.
Hiába ráztam elutasítóan a fejem, őt ez teljesen hidegen hagyta... Kénytelen voltam felvenni ezt a szörnyen tapadós ruhát pucér testemre. Undorítóan állt rajtam, mindenem kilátszott, dehát eleve ez a célja az ilyen fajta göncöknek... Utolsó simításként csináltam egy laza sminket magamra, mert ezt is kérte Mason.
-Elmennék wc-re, legalább addig magamra hagyna? -kérleltem, mire beleegyezően bólintott.
-Az ajtót hagyd nyitva! -utasította.
El se tudom mondani mennyire megkönnyebbültem, hogy végre normális körülmények között elvégezhettem a dolgomat...
-Igazán gyönyörű lettél -lépett mögém, miután végeztem a wc-n, eközben belelehelt a nyakamba, és a fenekemet erősen megmarkolta, mire a fájdalomtól felszisszentem. -Gyerünk! Itt az ideje egy kis szórakozásnak! -puszilt bele a nyakamba, majd megragadta a kezemet, ismét ráhúzta a fejemre a zsákot, és elhagytuk a fürdőszobát.
///Hoztam egy plusz részt mert most nagyon belelendültem az írásba😂❤️ Már elérte a sztori az 1K olvasottságot, nagyon szépen köszönöm😍❤️ Remélem tetszik eddig a sztori, ha gondolod fejtsd ki véleményed kommentben❤️ Hamarosan újra jövök, sziasztok!///
2021. április 30.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top