Jó ideig maradhatsz még,
Futhatsz, rohanhatsz még,
Élhetsz, bűnözhetsz még;
Előbb-utóbb Isten megítél,
Mikor tűzzé válik az ég.

Mondd el a hazug kígyónak,
Mondd el az éjféli írónak,
Mondd el a vándornak,
Mondd a kártyásnak, árulónak
Mondd el, hogy Isten megítél,
Mikor a lovasok vágtatnak.

Híreim vannak Szentséges Atyám
Éjféli harmat fejemre szállt, reám.
Eddig lent térdeltem, hajtott fejjel
Beszéltem a Galileai Emberrel.
Édes hangon szólt Ő hozzám,
Mintha angyalok énekét hallanám,
Mikor nevemet hívta, szívem megfagyott,
És mondta: John, tedd meg mit Én akarok!

Mondd el a hazug kígyónak,
Mondd el az éjféli írónak,
Mondd el a vándornak,
Mondd a kártyásnak, árulónak
Mondd el, hogy Isten megítél,
Mikor a lovasok vágtatnak.

Jó ideig maradhatsz még,
Futhatsz, rohanhatsz még,
Élhetsz, bűnözhetsz még;
Előbb-utóbb Isten megítél,
Mikor tűzzé válik az ég.

Köveidet eldobhatod,
Kezed mélyre eldughatod.
Dolgozhatsz a sötétben
Embertársaid ellen,
De amily biztos, hogy
Isten teremtett fehéret-feketét
Mi a sötétben burkolózik
Előbb-utóbb napfényre lép.