Elveszel

Elveszel sürgőn te százholdnyi világot,
Ott termelsz kényesen,
Elfojtod bánatod;
És te vagy győztese elmúlt nagy csatának
Ott remegsz csendesen,
Nem mondom, fájhatott.

Elveszel szép lassan látványt a szememtől,
Riadni nem fogok
Többé én már ettől;
Mert te vagy őre a fényszóró toronynak,
És ha nem láthatok
Búcsúzok szememtől.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top