Mind' fekete. Minden éjszín;
a rúzs szájadon matton szívja
figyelmemet mélyre, mélyre,
feléd nézve, álmodozva.
Mert az ablak elvakít és
abból züllik ki alakod;
még szerencse hogy az inged
szép fekete színben ragyog.

S ahogy ott ülsz, mint egy void,
sötétségben, fénnyel körül:
hívod, adod, megmutatod s
lelkem Veled kiegészül.