Hatvannegyedik

A barátnőmmel és az anyukámmal sétátunk a bevásárlóközpontban az egyik baba butikban, miközben Beatrix megtorpant a pici fogasra akasztott babaruhák közt és felénk mutatta a telefonját. Anyával összenéztünk, mert Aiden Baker friss videót tett közé az instagram történetében. Hunyorogva hajoltunk a telefon felé, miközben ott a színes ruhák közt ácsorogva elpirulva az ajkam elé helyeztem a kezem. A pár másodperces videó tegnap este a stúdióban készült. A videóban Aiden és Nathan egymás mellett álltak és egyforma ruhát viseltek: vékony vörös színű mellényt, ami alatt fehé ing volt és egy szűk fekete nadrágot. Azonnal leszűrtem, hogy Bob meghozta a fellepő ruhákat, ezért kíváncsian hallgattam, hogy tökéletesen egyszerre elmondták azt, hogy a jövőheti fellépésem találkozhatnak velük a nagy színpadon. Én csak büszkén elmosolyodtam és egy utolsó pillantást néztem Aiden látványára. A hasán feszülő vörös vékony mellénytől hevesebben dobogott a szívem és pipacs színűre változott az arcom. - Nagyon jól néznek ki ebben a ruhákban - zárta le a telefonját Trix. - Már nagyon várom a jövőhetet! Biztos vagyok abban, hogy nagyon ügyesek lesznek! Nathan, hogy viseli, hogy Aiden mélyvízbe dobta? - jó kérdés volt, igazából én sem tudtam pontosan. Annyit tudtam, hogy Nathan éjszaka nem alszik jól, mert izgul a fellépés miatt, ezért arra következtettem, hogy nem viseli jól.

- Öhm...fogjuk rá, hogy jól viseli! - sziszegtem a fogaim közt.

- Tényleg olyan jó a hangja? - sétált mellettem Trix, miközben anya nézegette a fogasokra akasztott pici ruhákat. Megálltam és a kezembe vettem egy citromsárga színű apró ruhát, aminek az elején egy kamilla virág és egy bébi méhecske volt. Mivel azonnal megszerettem, ezért ezt a ruhát is a műanyag kosaramba helyeztem. Aiden egyik este mutatott meg nekem egy felvételt, Nathan hangjáról. Először azt hittem, hogy Aident hallom, aztán ő mondta, hogy bizony ez Nathan hangja. Nathannek valóban jó és tiszta hangja van, ez egyébként várható volt, hiszen testvérek.

- Igen! - mosolyogtam.

- Mondjuk az édesapjuknak is jó hangja van! - sóhajtotta Beatrix, mire összeráncolt szemöldökkek néztem rá. - Most mi van? Nem tagadom, hogy Ian jó pasi!

- Azt egyből leszűrtem! - nevettem kínosan. - Bár Ian az a fajta pasi, akivel minden fiatal lány szívesen rosszalkodna - ráncoltam a szemöldököm feszülten.

- Igen! Ian pont az a fajta férfi, aki belép egy üzletbe és isteni parfüm illatot hagy maga után! Én tuti kikezdenék vele! - képzeletben hánytam egyet, de nem bírtam ki, hogy ne tegyek hozzá megjegyzést.

- Hát...kevés nő tud ellenállni neki, igaz anya? - nyomtam meg a végét, anya pedig a kínos kérdés miatt elpirult, és inkább a cumikhoz lépett.

- Nézd milyen aranyosak! Ezen egy pillagó van, a másikon pedig egy pici tehén - a cumi műanyag felületére nyomtatott színes apró rajzokat nézve mosolyra húztam az ajkam. A kapcsolatom anyával nem felhőtlen, de a baba összehozott minket. A legfontosabbnak a babát az épségemet és az egészségemet tartottam, ezzel anya egyetértett, ezért szinte mindenhova velem jön, hogy szemmel tartson engem és a pocaklakót, aki egyébként boldog és hétről hétre nagyobb lesz. A kislány még valóban nagyon pici. Mikor rá gondolok, egy apró törékeny tündérkét látok magam előtt, ezért is kértem az orvosomat, hogy hozzon nekünk létre egy étkezési rendet. Minden reggelt gyümölcs itallal kezdem, még akkor is, ha gyakran visszajön és nem tudom megemészteni.

- Tényleg nagyon szépek, anya! - vettem el tőle és bedobtam a kosárba.

- Egyébként tudjátok, hogy mi lesz a neve? Lehet Beatrix?! - söpörte hátra a haját, mire anyával felnevettünk.

- Természetesen nem, Trix! - torpantam meg, majd széttártam a kezem. - Aiden nagyon ragaszkodik az Emma névhez - mosolyogtam.

- Eh! Ilyen egyszerű?! - fintorgott Trix. - Emma? Mi az, hogy Emma?!

- És te, hogy gondoldod? - kérte ki anya a véleményem.

- Úgy gondolom, hogy tökéletes lenne - helyeztem a hasamra a kezem.

Délben értem haza. Miután becsuktam magam mögött az ajtót, a kanapéra helyeztem a szatyrokat és mellé ülve sziszegve levettem a magassarkúmat. - Vastagabb lett anyád bokája - fújtam ki magam fáradtan. Magam mögött mozgást észleltem, ezért hátra fordulva széttárt kezekkel fogadtam Aident, aki azonnal szorosan magához ölelt engem. Az édes illatát beszívva a tarkóját simogattam és kiélveztem a pillanatott, amit a karjai közt tölthetek. Aiden a kezemet fogta, miközben visszaültem a kanapéra, majd a hasamhoz hajolt és puszikat nyomott a pici pocakra. - Hogy vagytok? - suttogta. - Még mindig megnehezíted anyád reggeleit? - vigyorgott.

- Hajaj! - helyeztem a tarkójára a kezem, majd elmosolyodtam. - Legyen Emma - amint kimondtam, Aiden meglepetten pillantott a szemembe. A tengerkék szemébe nézve megráztam a fejem. - Úgy érzem, hogy illik hozzá. Emma - simítottam meg a hasamat, majd megfogtam a kezét és a hasamon pihentettem. - Láttam a videótókat - simogattam a kézfejét és a gyűrűjét, ami olyan szépen kiemelte az ujját, hogy az már felháborító volt.

- Képzelem, hogy melyik része tetszett a legjobban - hajolt a nyakamhoz, hogy csókot tudjon nyomni a bőrömre. Én azonnal oldalra biccentettem a fejem, hogy közelebb tudjon férkőzni hozzám. Vágytam a gyengédségre és a kényeztetésre. Vannak pillanatok, mikor erősnek érzem magam, és olyanok is vannak, mikor legszívesebben csak feküdnék az ágyban, mert a várandóság és az a rengeteg kötelező vizsgálat minden erőmet elszívja. A vérvétel, az ultrahang vizsgálat és a többi vizsgálat is csak arról szól, hogy nyomon követhessük a baba és az én állapotomat.

- Szerintem megyek aludni, de előtte... - kulcsoltam össze a kezünket. - Megnézed, hogy mit vettem? - a combján támaszkodva áthajoltam előtte és a kezembe vettem a kettő szatyrot, amit izgatottan fürkészet.

- Persze! Nézzük meg fent - átvette és a lapockámra helyezte a kezét, miközben felsétáltunk a lépcsőn. Az ágyon feküdtem, miközben Aiden mellettem ülve nézegette a babaruhákat. Néha felnevetett, néha pedig az orrához nyomta, hogy beleszagoljon az illatába.

- Tetszik? - miközben mellém feküdt, hozzá fordultam és hátra túrtam a barna tincseit. Aiden nagyon jóképű volt, nehezen tudtam levenni róla a szemem. Csak miattam hordja a borostáját sűrűbben, hiszen én kértem, hogy ne szedje le az egészet. Az igaz, hogy csók közben nagyon tud szúrni, főleg mikor az álla a bőrömhőz ér, de imádom és befogadok minden érintést, amit attól a férfitól kapok, akit szeretek, és akinek örök hűséget fogadtam. Aiden egy fekete pólót hordott, szürke futónadrággal, ami feszült a combján. Elvarázsolt a stílusa és a mosolya, miközben felém fordulva a hajamat simogatta.

- Gyönyörűek! Nagyon szép kislány lesz! Bár a lányok inkább anyához fordulnak, ha valamit nem tudnak, igaz? - egyenesen a szemembe pillantott, én pedig könnyeim közt húztam magamhoz őt. Annyira aranyos volt, hogy arra nem találtam szavakat.

- Jó kapcsolatot kell vele ápolnod, és akkor hozzád is fordulni fog, ha segítség kell neki! - húztam a mellemre, ő pedig a hasamra helyezte a kezét. - Nathan hogy van?

- Egy kicsit fél! Remélem, hogy tudja majd kezelni - simogatta a köldökömet. - De élvezi! A félelem miatt nem mutatja ki, de élvezi azt, ami vele történik!

Jó volt ez hallani Aiden szájából. Boldog voltam, hogy jól kijön a testvérével. A kapcsolatuk kezdete óta utálták egymást, a múltban sokat bántották egymást, de most mutatkozik meg, hogy mennyire szeretik egymást. - Örülök, hogy támogatjátok egymást - túrtam a hajába és beszívtam az illatát. - Mindig vigyázzatok egymásra - suttogtam álmosan.

- Az lesz - fújta ki magát. - Mit szólsz egy fürdővízhez? - támaszkodott meg az alkarján. A karján található vonzó ereket simogatva felkuncogtam.

- Hm!Jól hangzik - pislogtam szaporán.

- Akkor mardj itt! Majd szólok, ha kész van! - nyomott egy puszit a homlokomra, majd a fenekén feszülő szürke nadrágot fürkészve boldogan suttogtam.

- Nagyon jó apukád lesz! És persze nagyon jóképű, tehát szerencséd lesz!  - vettem a kezembe az egyik cumit.

- Hallottam! - félmeztelen támaszkodott neki az ajtófélfának, én pedig felé fordultam. - Szeretném újra hallani!

- Jóképű - néztem végig a meztelen hasán és a vonzó mellén. - Fiatal - nyaltam meg az ajkam szélét. - És alig várom, végre apa legyen - biccentettem oldalra a fejem vigyorogva. Aiden elismerően bólintott, majd belépett a fürdőszobába.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top