Nem akarlak elveszíteni!

JUNGKOOK POV.

Namjoon elrohant én pedig nem tudtam mit csináljak. Kicsit lemaradtam de utána mentem. sajnos kellett tennem egy kis ki térőt. De oda értem bementem a házba. Sehol senki bemnóentem Namjoon és Jin szobájába. Minden csupa vér volt.
-Te jó ég. Egyből a telefonomért nyúltam Namjoon telefonszámát pötyögtem be. Eleinte nem akarta felvenni de végül felvette. Namjoon teljesen lesokkolt soha nem volt ilyen. A hangján hallatszott hogy sírni fog ugyanakkor a hangjában volt egy kis gyülölet is és természetesen kétségbe esés de ami a legfontosabb szomorú volt.
-Jungkook? Itt vagy még?
-Nem sokára ott vagyok. ketettem a telefont. Jin eretvágott magán. felhívtam a fiúkat egyszerre.
-Fiúk gyertek gyorsan a kocsihoz. Jin korházban van. Nekem ennyi volt a dolgom így én beültem az autóba és vártam rájuk. Nemsokára meg is érkeztek. Yoongi beült a kormány mögé mellém ült Tae és próbált megnyugtatni.
-Jungkook mi történt? -Yoongi nem hiszem hogy most ez a legjobb időzítés.?
-Tae erre nincs jó időzítés. Namjoon biztos halál nyugidt és elfogja tudni mondani hogy mit látott igaz így gondoltad?
-Yoongi nyugodj meg! -Sajnálom csak ideges vagyok.
-Hazamentem ahogy mindig mentem Namjoon után de lemaradtam. Amikor hazaértem senki nem volt ott. Bementem Jin és Namjoon szobájába....... minden tiszta vér volt. Nagynehezen elértem Namjoon-t. Jin...... ő eret vágott.
-Mi?
-Namjoon azt mondta nála volt a telefonja így valószínű hogy látta a videot de ez csak akkor fog kiderülni ha felébred.
-Ha?
-Nem biztos hogy túéli.
-Ha nem éli túl Namjoon egy börtönben fog meghalni.
-Yoongi ezt hogy érted?
-Jimin Namjoon bosszút fog állni vagyis megöli Rose-t és a bandáját akik felvtték a videót és kirakták a netre.
-Képes lenne ilyesmire?
-Én és Hoseok ismerjük legrégebb óta és sajnos azt kell mondanom hogy igen. Határozottan képes ilyesmire. De nem csak ő hanem én is. Ha ő úgy dönt hogy bosszút áll akkor én segítek neki.
-Mi is. Szerintem ezt mondhatom mindannyiunk nevében. Mindannyian börtönben ülnénk ha Namjoon nem lenne. Mostmár Jin is közénk tartozik és ha valaki szórakozik vele velünk szórakozik. -Sosem voltam híve semminek ami nem igazán pozitív vagy ami a bántalmazással kapcsolatos de voltam már benne komoly bal hékban. Namjoon-nal. Nem maradnék ki ebből. A világ minden kincséért sem. Sosem hittem hittem volna hogy Hoseok ijet mond.
-Itt vagyunk. Yoongi leparkolt és bementünk a kórházba. Ott útba igazított minket egy nővér. Az ajtó elött megálltunk. Lassan kinyitva az ajtót azon gondolkodtam mivan ha Jin tényleg nem éli túl? Namjoon ott ült az ágy mellett háttal nekünk. Jin kezét fogta és ..... sírt? Meghallotta hogy bemntünk. Felénk fordította a fejét, igazam volt sírt.
-Namjoon. Légy erős, kérlek.
-És ha meghal? Akkor mi lesz velem? Hoseok ő, az életem. Mindannyian leültünk és ott voltunk. Semmit nem csináltunk csak vártuk a csodát.

××××××××××××× 2 órával késöbb.

-Elnézést. Sajnállom hogy ezt kell mondanom de haza kéne menniük lejárt a látogatási idő. -Rendben köszönjük, egy pillanat és megyünk. -Hoseok én nem akarok haza menni. -Namjoon, tudom de muszály.

NAMJOON POV.

-Szia Jin. Nyomtam a homlokára egy puszit és a fülébe súgtam.
-Szeretlek. Elindultam ki a kórteremből. Sokat gondolkoztam ezen és egyenlőre nem bántom őket de, viszont azt akarom hogy tudja mi történt. Hogy mit okozott a hülyeségével.
Rose ezért még megfizetsz a csicskásaiddal együtt. A fiúk nem sokkal késöbb jöttek utánam. beszálltunk a kocsiba. Yoongi úgy döntött inkább vezet ő. Én az anyós ülésen ülök és nézek ki az ablakon. -Namjoon mi bezséltünk a fiúkkal és arra jutottunk hogy, ha Jin meghal tudjuk hogy bosszút állsz majd.....ezzel arra akarok kijukadni hogyha így lessz szívesen részt veszünk benne. Számíthatsz a segítségünkre. -Köszönöm srácok. De egyenlőre nem teszek semmit. Csak elbeszélgetek vele. Hogy tudja mit tett. Nemsokkal késöbb megérkeztünk.

NAMJOON POV.

Ahogy hazaértünk egyből lehuppantam az ágyamra és szinte el is aludtam. Reggel volt amikor kinyitottam a szemem. Kinéztem az ablakon, borús volt az idő. lezuhanyoztam átöltöztem és el is mentem a suliba. Ott minden ugyan olyan volt mint minndig. Csak én nem ahogy mentem a folyosón belecsaptam ököllel egy szekrénybe. Behorpadt. Nem érdekelt inkább lenyugodtam. Vagyis akartam. De megláttam Rose-t és a bandáját. Kamillát, Fannit és Petrát. Odamentem hozzájuk de, Rose nem vett észre csak amikor szóltak neki hogy forduljon meg.
-Szia Namjoon. Mit akarsz? -Beszélhetnénk? Négy szem közt? -Nyugodtan mondhatod előttük is. -Rendben. Csak annyit szerettem volna hogy tudd mi történt az aljas terved miatt. -Jaj elhagyott a csajod? -Ha úgy vesszük......... Rose lehet hogy meg fog halni. Felvágta az ereit.
-Mi? -Ha meghal szólni fogok neked. Hogy legyen valaki aki bizonyítja hogy öngyilkos lettem. Elindultam el mivel már nem akarttam nézni a szánalmas fejét.
-Namjoon. Várj!
-Rose tudod majdnem megerőszakolták. Én segítettem rajta és mire sikerült megnyugtatnom jöttél te! Remélem boldog vagy! Elvettél tőlem mindent!
-Namjoon te most sírsz?
-És akkor mivan!? Én is egy ember vagyok és vannak érzéseim! -Namjoon. -Közelebb lépett hozzám. -Ne! Ne érj hozzám!
Megfordultam és elsétáltam. A szemem sarkából láttam hogy Rose össze esik. Sír. Helyes. Nem fog meghatni.
-Óh Namjoon igaz?
-Hagyj békén! Te még nála is rosszab vagy! Az hogy van pénzed nem azt jelenti hogy bármit megtehetsz!

×××××××××××××××× 1 héttel később

Felmentem a terembe de nem bírtam vissza tartani semmit magaban. A székem eldobtam. A falnak csaapódott. A padom pedig felborult. Nekidőltem a falnak és lassan lecsúsztam így már ültem. Felhúztam a térdem és én is sírtam
-Nam.
-Felismertem ezt a hangot ez.....
-Jin? -Felnéztem és igazam volt. Egy aggódó Jin-t láttam magam előtt. Jin ott gugolt előttem.
-Mit csinálsz te itt?
-Hát.......öhm iskolába jöttem?
-De te..... Az a videó egy átverés -Yoongi mindent elmondott. Köszönöm hogy nem adtatok ki de, már csak én és pár ffiú nem volt az igazgatónál. Akik ráadásul ma itt vannak. Leengedtem a térdem és megöleltem Jin-t.
-Nam. Figyel mennem kell órára. -Nem izgat.
-Mindjárt jön az osztálytársad.
-Menj. De Jin ne félj majd kitalálunk valamit.
-Elmondok neki mindent.
Jin felállt és kiment az ajtón. Utána akartam menni de nem tudtam az erőm egyszerűen elhagyott. Jin visszatért. Nem halt meg. El nem tudom mondani milyen boldog vagyok. -Namjoon mi törént?
-Jin. Itt van.
-Namjoon rosszul vagy? A következő pillanatban felkelltem. Valaki simogatta a fejem.
-Nam felébredtél? Szuper.
-Jin ez tényleg te vagy?
-Igen. De miért?
-Mit miért?
-Miért tetted ezt velem? Azthittem hogy te nem versz át.
-Ez így van. Nem vernélek át ezzel kapcsolatban. Én tényleg szeretlek. -Nam-
-Nem Jin elcsesztem. Tényleg és sajnálom. Nem akarlak elveszíteni. -Nam-
-Jin sajnálom.
-Nam-
-Ji-
-Meghalgatnál végre? Azt akartam mondani hogy hiszek neked. -Köszönöm.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top