• ɀꪮꫀ •

- Megyek már!- kiabálok magam elé, amikor valaki már harmadszor kopog, én pedig a fürdőszobából lépkedek ki fejemre tekert törölközővel- Mit szeret- nem fejezem be, mert senki nem áll az ajtóban, így kilépek egy lépést, de ekkor megbotolok valamiben, így majdnem orra is esek, de még sikerül idejében elkapnom az ajtófélfánt.

Lenézek a lábam elé, és egy dobozon akad még tekintetem, szóval ebben estem majdnem hasra. Lehajolok, hogy felvehessem azt, majd vissza is megyek a szobámba. Kezemben a fehér dobozzal, amit egy rózsaszínű masni fog át, ülök le az ágyra, és lassan meghúzom az egyik szabadon maradt szalagot, így az elegánsan megkötött masni lassan kibomlik, így már csak a doboz fehér tetejével nézek farkasszemet, majd végül az is leemelem, így elém tárul a doboz valódi tartalma.

Rózsaszín és fehér virágok látványa tárul elém, közepén csokoládéval. Ízléses meglepetés, de sehol egy kártya, ami elárulhatná, hogy kitől érkezett. Utolsó mentsváramat a csodálatos Instagramot hívtam segítségül, hátha.

   z.z.morgenstern

  6 476 ember kedveli

  strange(r) ?

  235 hozzászólás

Azonnal érkezett is egy üzenet, így szinte megtámadtam a telefonomat, amit az agy másik végébe dobtam le, hogy elhelyezhessem a dobozt azt asztalon.

chlo.f.

huha, ki ez a hódoló? Nekem is kell, csak mert nekem is kellene egy...

Hát az már biztos, hogy a doboz nem tőle van. Szép is lett volna...

z.z.morgenstern

én is ezt szeretném tudni, hogy ki ez...

itt volt az ajtóm előtt, majdnem hasra estem benne

chlo.f.

nem is te lennél, ha nem...😂😂

komolyan nem tudod ki lehet az?

z.z.morgenstern

ötletem sincsen

chlo.f.

hát, akkor ideje FBI-t játszani, nem gondolod?

z.z.morgenstern

az mindig a te asztalod volt, de bevetem magam, hátha

jelentem ha van valami...

Villámcsapás, levettem a hajaról a törölközőt, majd amilyen gyorsan csak tudtam a dobozzal együtt elindultam a recepció felé. A lépcsőt választottam, hiszen csak az első emeleten vagyok. Amikor a márvány pulthoz érek, a recepciós éppen telefonál, így kénytelen vagyok várni. Hát én és a türelem nem igazán vagyunk jóban. Már jó pár perce ott strázsáltam a pultnál, amikor végre felém fordult a pult mögött álló férfi. Halleluja.

- Jó reggelt kisasszony, miben lehetek a segítségére?- mosolyog rám negédesen, én pedig visszamosolygok rá, azt hiszem.

- Jó reggelt, ez a doboz- teszem le a pultra a fehér tárgyat- reggel az ajtóm előtt fogadott, esetleg nem tudja, hogy hogy kerülhetett oda?

- Gondolom valaki oda vitte kisasszony.- Einstein, ez az ember egy igazi Einstein.

- Igen, azt tudom, mert valaki kopogott, arra vagyok kíváncsi, esetleg tudja e, hogy ki volt az.- varázsolok egy angyali mosolyt az arcomra.

- Azt hiszem ebben nem tudok segíteni kisasszony, de akitől kapta az biztos ismeri, lehet csak egy kedves ajándék, én nem aggódnék.- ezzel fel is vette az éppen megszólaló telefont, így én is ott hagytam a pulton, és visszaindultam, de most inkább a liftet választottam, azonban, amikor megnyomtam a hívó gombot, az ajtó azonnal kitárult, és két férfi állt velem szemben.

- Jó reggelt Zoe.- lépett ki a brit pilóta a felvonóból, nyomában a számomra ismeretlennel- Bemutatom neked az öcsém, Nicolast,- mutat az idő közben mellé ért férfira- Nicolas ő Zoe, egy barátom.

- Nagyon örülök Zoe.- nyújtja felém kezét mosolyogva a brit férfi, így nekem át kell tennem másik kezembe a dobozt, hogy viszonozzassam a gesztust.

- Részemről a szerencse.- mosolygok Nicolasra, miközben az idősebb brit kíváncsian kukucskál bele a kezemben tartott dobozba.

- Ez?

- Ezt én is nagyon szeretném tudni, majdnem felbuktam benne, amikor kinyitottam az ajtót, de nem tudom ki hagyta ott.

- Nem volt benne kártya?- veszi el tőlem a dobozt, majd forgatni kezdi, és még az alját is megnézi.

- Hát, ha lett volna, akkor most nem a recepción kezdtem volna a napot.- mutatok magam mögé szemforgatva, így mindkét brit arra néz, a fiatalabb Hamilton csak a fejét ingatja, bátyja azonban nevetni kezd.

- Zseniális az az ember.- mutat a recepciós pult felé.

- Egy Einstein, megállapította, hogy a dobozt bizony oda vitte valaki, nem növesztett lábakat és szambázott oda.

- Minden hotelben ilyen a személyzet ahová mentek Lewis, vagy csak itt?- fordul testvére felé Nicolas, aki még mindig nevet, így csak egy váll rándításra futja tőle.

- Nem lényeg,- legyintek- hagylak benneteket, gondolom meneteket valahová.- indulok el a lift felé, majd végre be is szállok abba, ám mielőtt még becsukódhatna az ajtaja az idősebb Hamilton beáll pont a két szárny közé.

- Enni megyünk, gyere le hozzánk, mit rendeljek neked?- néz rám kíváncsian, én pedig felhúzom az egyik szemöldököm úgy nézek vissza rá.

- Nem akarok zavarni, amúgy sem szoktam reggelizni, különben is, most ki kell derítenem ki küldte ezt,- emelem fel a dobozt- de köszönöm a meghívást.- gyanúsan méreget a pilóta, majd hátra lép egyet.

- Hát jó, de a meghívás még áll. Ha viszont nem jönnél, akkor nyitva tartom a szemem és a fülem, hátha hallok valamit.- ezzel be is csikódik a lift ajtaja, majd elindulok felfelé, így kihalászom a zsebemből a telefonomat, és elkezdem átpörgetni az értesítéseimet, hátha ráakadok a doboz feladójára.

A lift csilingelve adta tudtomra, hogy a megfelelő szintre érkeztem, így egyik kezemben telefonommal másikban pedig a dobozzal indultam is ki, amikor is valaki felkiáltott előttem.

- Vigyázz!- csak a tény és a hang annyira megijesztett, hogy a telefonommal együtt, kis híján a dobozt is eldobtam. Felkaptam a fejem, és előttem egy ugyan olyan döbbent szőkésbaran hajú férfi állt, féloldalasan, mögötte pedig egy barna hajú, gondolom ő volt az, aki kiabált.

- Jézusom Alex, azt hittem valaki minimum meg akar ölni.- fordul az előttem álló a másik férfihoz, aki ezek szerint Alex, majd ismét felém fordul, végigmér, majd meglátja telefonomat a lábam előtt, így lehajol, felveszi és felém nyújtja- Én Max vagyok, te pedig?

- Zoe.- veszem el tőle a készüléket, majd a zsebembe csúsztatom azt, és a kezemet nyújtom felé- Zoe Morgenstern.

- Max Verstappen, ez a vadbarom pedig, aki megijesztett- mutat maga mögé- Alexander Albon Red Bullosok vagyunk. Jól vagy?

- Igen, persze,- bólintok, majd megérinteni a fejemet, hogy összeszedjem magam- csak megijedtem.

- Bocsi.- néz rám a hátrébb álló férfi.

- Oh, semmi baj, csak nem számítottam itt senkire ilyenkor.- nevetem el magam, így mindkét pilóta arcán megjelent egy mosoly.

- Hát korán van, az igaz.- bólint Max Verstappen.

- Igen, gondolom ti sem csak heccből vagytok itt, szóval hagylak is benneteket menni.- mosolygok először az előttem állóra, majd a kicsit hátrébb állóra is.

- Remélem még találkozunk.- mosolyog rám Max, majd benyomja a lift gombját, én pedig elindulok, de hirtelen meg is torpanok.

- Ti ezen az emeleten vagytok?- fordulok vissza a két férfi felé, így Alex megáll a lift bejáratában.

- Igen.- bólint a férfi.

- Nem láttatok valakit reggel a folyosón? Mármint kaptam egy dobozt, ch, kaptam, pontosabban ott hagyták az ajtómban, és nem tudom ki volt az.- a két férfi összenéz, majd a Alexander megrántja a vállát, a másik férfi pedig rám néz.

- Nem hinném, de ha arra célzol nem mi voltunk.- neveti el magát, ez pedig engem is mosolygásra késztet.

- Nem erre céloztam, csak kezd egyre ijesztőbb lenni.- nevetek mostmár én is vele, de mivel csapattársa ellépett a lift ajtajából, így az becsukódott, ők pedig elindultak.

Hát négy embert már kizártam, igazán produktívnak könyvelhetem el a mai reggelt.

• ꪶꪖꪀᦔꪮ •

- Szóval, mikor mutatod be nekünk az új lányt?- lelkesedik azonnal Flo, Amikor beérünk a garázsba.

- Igen Lando, mikor mutatod be nekik az új lányt?- száll be a húgom mellé Violet is, szemforgatva nézek rá, komolyan muszáj rá tenni egy lapáttal a nyomoromra?

- Nem hiszem, hogy ilyenkor már bent van, neki az apja cége ügyeit is rendeznie kell.- próbálom kimenteni magamat mindkét lány kérdésének válasza alól.

- Lányok, hagyjátok Landot,- menti meg a helyzetet az anyám, amiért jelenleg borzalmasan hálás vagyok neki- úgyis lesz délután az a fotózás a szponzor céggel, majd akkor megismerjük.- pillanatnyi öröm.

- Előtte nem is jön be Zoe, van neki itt dolga.- lép mellém a csapattársam nyomában a sajtósaval- Üdv Norris család!- mindenki üdvözli Carlost, hiszen már ismerik egymást, szerencsére. Az én lelki világom pedig megnyugszik, hogy elkerültem egy kínos szituációt, ideig-óráig.

- Kár, pedig megismertem volna a lányt.- szomorodik el azonnal Flo- Az instája alapján nagyon szimpatikus, és nem tűnik beképzeltnek sem, pedig simán lehetne, az alapján, amit láttam.

- Valójában végtelenül aranyos lány, szerintem.- folytatja a beszélgetést húgommal a spanyol.

- Valóban az.- helyesel Violet is- És a Landoval való kapcsolata igen különleges!- jaj, ne, ne, ne, becsukom a szemem, majd veszek egy mély levegőt. Amikor ismét pislogni kezdek a húgaim izgatottan, az anyám pedig kíváncsian néznek rám.

Azt hiszem nem ugyan azt tartjuk különlegesnek jelenleg én és a családom női része.

- Hölgyeim, uraim azt hiszem itt az ideje indulnunk.- jön be az ajtón nagy lendülettel az eddig szóban forgó lány, arcán pedig egy hatalmas mosoly van, lábait pedig alig takarja a lenge nyári ruhájának szoknyája- Azt hiszem önökkel még nem találkoztam Zoe Morgenstern vagyok,- mosolyog még szélesebben a családomra a lány- viszont sajnos indulnunk kell, előrébb hozák a fotózást, ott lesz még időnk beszélgetni.- a két sajtós már éppen tiltakozna, amikor a lány felemeli kezét benne telefonjával- Már mindent elintéztem, minden újság hajlandó átteni az interjúkat pár exkluzív képért a fotózásról, így indulhatunk is.- ezzel ki is lép, húgaim pedig azonnal utána is indulnak.

- Ő most komolyan megkönnyítette a munkának?- mutat Carlos sajtósa oda, ahol eddig Zoe állt, miközben az enyémhez fordul.

- Aha.- bólogat döbbenten Violet- Norris, határozottan meg kell szerezned, nekem kell itt ez a lány, és a pozitív kisugárzása.- ütögeti meg mellkasomat a lány, miközben ő is elindul Zoe után, én pedig még mindig döbbenten néztem a lány után, akit még soha nem láttam ilyen boldognak. Mondjuk eddig hosszabb időre még csak azon az estén láttam, amikor felpofozott, meg tegnap délután, amikor szintén mérges volt.

•🐝•