z.z.morgenstern

60 172 ember kedveli

egyem is meg őket, de kis mukik...🥰

2 907 hozzászólás

landonorris egyed, légyszíves, mert valahogy már megint nekem nem jutott hely az ágyon...
    →z.z.morgenstern mert sokat eszel, és kövér vagy🤪
    →landonorris vagy mert elfogalata két állat...
    →danielricciardo Zoe volt a harmadik...😂
    →z.z.morgenstern na Daniel tudod, hogy hová menj, meg is lehet kérem szépen indulni, gyalog, mondjuk úgy most...
    →danielricciardo Zoe tudod, hogy csak viccelek, és nagyon szeretlek😘
    →z.z.morgenstern 🖕🏼🙄

- Mit fogunk mi ma csinálni?- fordulok át Lando oldalára, így már a férfi feküdtem, nem is az ágyon.

- Nem tudom még.- kezdte el símogatni a hajamat a pilóta, miközben Cappuccino és Fufy másztak fel hozzánk az ágyra- De nem szeretek osztozkodni rajtad.- bújik hozzám közelebb a pilóta, míg én a két kis állatkát kezdem el símogatni- Tudom mit csinálunk ma!- ült fel mellettem hirtelen a pilóta, e miatt én is kénytelen voltam felülni, hiszen szorosan tartott maga mellett.

- És nekem is elmondod?- nézek hátra rá, ő pedig kíváncsian néz le rám.

- Ja persze, de előtte húzz fel egy melltartót.- száll ki melleőlem az ágyból, és magára kap egy melegítőt és egy pólót, én pedig döbbenten nézek rá.

- Melltartót? Lando az kényelmetlen, és magunk vagyunk itthon.- dőltem vissza az ágyba a hatalmas fehér puha párnák és paplanok közé.

- Kérlek Zo, csak a kedvemért.- hajolt fölém a pilóta, és egy hosszú csókot nyom az ajkaimra- Kérlek!- néz rám hatalmas szemekkel.

- Oké, de akkor át is öltözök.- ültem fel ismét az ágyban.

- Ne, ne, ne, csak vegyél fel még egy melltartót, elég lesz az, tökéletes vagy így.- nyom egy újabb csókot ajkaimra, majd el is hagyja a szobát, én pedig döbbenten nézek utána.

- Hát jó.- beszéltem meg magammal, majd a pizsama pólóm alá felvettem egy melltartót, és a lámás mamuszomat, amit még Danyvel vettünk egy versenyhétvége alkalmával, húztam a lábaimra, majd megindultak a pilóta után.

- Zoe! Zoe ide gyere!- szólt ki nekem a brit a játszó szobájából, mire én még mindig ugyan olyan döbbenten lépkedtem a szoba felé, és lassan hajtottam be az ajtót, ami nem volt kilincsre csukva, csak be volt hajtva- Itt is van Zoe srácok, még régebben megígértem nektek, hogy játszani fog, és még akkor meg is szavaztátok, hogy szimulátorozzom, szóval most azt fogja csinálni, most szedtem ki őt is az ágyból, csak pizsama van rajat is, szóval ez egy nagyon friss és exkluzív live lesz, csak nektek, csak most.

- Oh, nem, nem, nem.- ingattam a fejem, mire a férfi csak nevetni kezdett, miközben én hátráltam ki a szobából.

- Oh, de, de, de.- lépkedett felém, majd maga elé is rántott, és egy csókot nyomott az ajkaimra- Jó lesz, hidd el.

Leültetett a monitorok elé, majd a fejemre nyomott egy fejhallgatót is, ő pedig visszaült eredeti helyére, hogy beállítsa a dolgokat.

- Azt írta valaki, hogy idézem: Ne rángasd már szegény lányt, vaságyastól sincs ötven kiló...xd.- nézett rám nevetve a pilóta, mire én döbbenten nézek rá.

- Több mint hatvanöt vagyok, jó? És én szeretem a pocakom.

- Én is.- néz vissza nevetve a monitorok felé a brit.

Elmagyarázta nekem, hogy mit hogyan is kellene csinálnom, mit mivel tudom csinálni, és mihez nem nyúljak hozzá, na persze, niylvam ahhoz nyúltam hozzá először... A brit végig hahotázta az egész szenvedésemet, ami a saját meglepetésemre még élveztem is, és a végén már én is vele nevettem az egészen, ahogy tették ezt a csatorna néző is, akik velünk tartottak a mai reggelen.

- Soha többet nem ültetlek be oda.- néz rám nevetve a pilóta már a konyhában, miközben mindketten a reggeli kakaónakat ittuk.

- Na! Nekem tetszett!- nevettem el magam, mire a pilóta is ismét rákezdett.

- Még egyszer odaülsz, és tönkre vágod az egészet.- ingatja a fejét.

- Ennyire nem lehettem rossz,- néztem rá a csészém felett- vagy mégis?- tettem hozzá látva a brit férfi arcát.

- Inkább a második, de legalább van valami, amiben jobb vagyok, mint te.

- Nem hinném, hogy az csak ez az egy valami lenne.- ingatom a fejem- Na de, főzni még mindig én tudok, jobban, szóval mit szeretnél ebédelni?

- Nem tudom, mit szeretnénk enni?- emeli fel a feje fölé Cappuccinot a pilóta, akit a téli szünetre visszatulajdonítottam anyától.

- Szerintem nekik megfelel az eddig kapott kajájuk, de ha te is azt szeretnél enni.- emelem fel kezeimet védekezően, mire a brit csúnyán néz rám, miközben a lábamnak a kis Coker dörgölőzik neki, így én is felemelem a kis jószágot- Jó reggelt picúr, kész hamit? Hami, hami?- teszem le a jószágot, majd azonnal az ételt is leteszem elé.

- Csörögsz.

- Hogy mi?- forudlok a pilóta felé, aki csak a telefonomra mutat az asztalon, ami valóban rezgett, így a fülemhez emeltem azt.

- Igen, tessék?...

••

- Be kell mennem a céghez.- fordulok a pilóta felé, aki éppen a fürdőszobából lépett ki, ahová a telefonbeszélgetésem közben vonult be.

- Van valami baj?- néz rám a brit, de én csak a fejemet ingatom, és elé lépek, hogy még egy csókot nyomjak ajkaira.

- Nincsen, csak rá kell néznem a dolgokra, tudod az apám és a maximalizmus.- legyintek, ő pedig csak bólint, majd homlokát az enyémnek dönti- Hozzak valamit enni?- nézek fel rá, de ő csak megrázza a fejét.

- Főzök valamit.- jelenti ki, én pedig kétkedve nézek rá, azonban látva a tekintetét csak bólintott egyet.

- Oké. Háromra maximum itthon vagyok.- nyomok mégegy csókot ajkaira, majd táskámat magamhoz véve indultam el lefelé, hogy ismét bemenjek a londoni cégközpontba.

Lusta napot tartott ma az apám, csak néhány papírt kellett átvennem, valamit alaírnom, végül pedig eljuttatnom Andrasnak. A nap végén még az előző irodámba is benéztem, ahol éppen Nicholas volt bent, így vele is váltottam pár szót, majd csak utána indultam el vissza haza, de lent a mélygarázsban az autóm szélvédőjén egy papír fogadott.

Tudom, hogy te voltál az, de ne felejtsd el, a karma csúnya dolog!
...tik-tak, tik-tak...

Gyorsan körbenéztem a garázsban, azonban magam voltam az egész helyiségbem. Fogalmam sem volt ki lehetett a levél feladója, így csak fogtam és a táskámban gyömöszöltem, hogy majd otthon foglalkozok vele, ha lesz időm.

Amikor beértem a lakásba a kulcsaimat a komódra dobtam, ahogyan a táskámat is, majd a cipőmmel a kezemben indultam meg a konyha felé, ahonnan igen csak érdekes, talán ez a legjobb rá, illatok szivárogtak ki. A Coker spániel és a Skót lógófülü cica ott ültek a pilóta mögött, és azt figyelték éppen mit csinál a férfi, ami engem is igazán érdekelt.

- Ebből biztos ebéd lesz?- dőltem neki az ajtófélfának, és onnan figyelem a pilótát, aki csak egy pillanatra fordul felém, majd ismét a kezében tartott serpenyőnek szenteli minden figyelmét.

- Bolognai lesz.- jelenti ki a brit.

- Bolognai? - lépkedtem mellé, majd a hóna alatt átbújva jutottam a pult és a pilóta közé, és onnan szemléletem az étel próbálkozást.

- Ebből nem lesz Bolognai, igaz?- néz le rám a brit, mire én csak a fejemet ingatom, és nevetni kezdett- Öm akkor pizza?- néz rám, mire csak nevetve bólogatni kezdek.

- Egy gombás-sajtosat kérek.- mosolyogtam vissza rá, miközben elindultam fel az emeletre, felkapva az előszobában a táskámat, amiből egy fehér papír csúszott ki, amit össze is gyűrtem, és el is dobtam. Csak tudnám minek hozom haza a szemetet...

••

- Lando te mész a mérnöködhöz, Zoe pedig jön velem.- állt meg előttünk a gyárban Andreas, így a pilótával szét is bálltaknútjaink.

Mi az emeletre mentünk, a férfi irodájába, hol egy-egy csésze tea mellett át tudjuk beszélni a dolgainkat.

- Mint tudod, az apád cégével nem fogunk együttműködést folytatni a következő évtől, ez közös megegyezésen alapszik.- nézett rám a férfi, mire csak bólintottam.

- Igen, tegnap voltam bent a cégnél, ezt is elmondta.

- Nagyszerű! Viszont te egy nagyon jó munkaerő vagy Zoe, így szeretném, ha te továbbra is a csapat tagja maradnál, csak nem mint Lando, hanem mint az egész csapat sajtósa. Tudom, ez több munka, de szerintem meg tudnád oldani,- válaszomat még sem várva pattant fel a férfi előlem, majd máris az íróasztala mögött volt- oda is adom a papírokat, nézd át ezeket, és az évzáró után tudunk tárgyalni róluk.- nyomott a kezembe egy nagy narancssárga borítékot, én pedig csak bólintva vettem azt el tőle, majd a táskamba helyeztem- Ha nem haragszol, akkor most el is engedlek, még beszélnem kell Zackel is.

- Nekem pedig le kell adnom az utolsó jelentést az apám cégének.- álltam fel bólogatva, majd az ajtó felé indultam.

- És Zoe! Nagyon jó hatással vagy rá.- intézte nekem utolsó szavait a férfi, amikor vissza fordultam felé, és így ezekkel a gondolatokkal hagytam el az irodáját, hogy az ebédlőben leadjam ebben az évben az utolsó jelentésemet a McLaren cégről.

•🐝•