Még csak egy fél napot töltöttünk Michael szülővárosában, majd délután összecuccoltunk és haza kocsikáztunk. A hó ismét elkezdett szállingózni.

-Idén télen sok hó esik...- mondtam Michaellnek miközben pakoltam ki a táskáinkat.

-Igen. Bár nem gyakran esik ez a rengeteg hó.

Felemelt 4 táskát, egyet-egyet a két vállára, és a maradék kettőt a kezében vitte. Én a megmaradt retikülömmel igyekeztem befele vacogva. Mivel nem mentünk sehova így farmerben vagyok, de majd' lefagy a combom. Amint beértünk beestem a kanapére amit hirtelenjében fedeztem fel eséstompítónak. Nagyot sóhajtottam és elkezdtem lehámozni a kabátomat amit rögtön a szoba másik végébe hajítottam. Feltűnt, hogy előttem egy TV helyezkedett el. Bár nem az a tipikus plazma TV amit minden gazdagokról szóló könyvben és filmben látni, csak egy egyszerű, sima TV. Látszik, hogy a gazdája nem-igen használta egy ideje, mert pár miliméter koszréteg virított a tetején. Gyorsan felálltam, és elkezdtem leporolni majd fulldokolva legyeztem el a porfelhőt. Kíváncsian kutattam egy távirányítót, vagy egy bekapcsológombot de kábelen kívül nem találtam semmi ilyesmit. Az öltözködő Michaelhez sétáltam, aki az ölzönyét vette le éppen, és egy szál lazán kigombolt ingben feszített. Nem! Tudom mire gondoltok, de nem látszott se a mellkasa, se semmije! Csak kigombolta a felső két gomblyát.

-Michael, a nappali TV-nek van távirányítója?

-Oh, hogy annak?- jutott eszébe.- Úgy emlékszem a felette lévő polckn tároltam még régen. Levegyem neked?

-Ne aggódj, meg tudom csinálni egyedül is..- forgattam a szemeimet.

-Oké, akkor nem avatkozok közbe!- tette fel védekezően a kezeit.

Visszasétáltam és elkezdtem már két dolgot keresni. A polcot, és a távirányítót. Nem is telt sok időbe, felnézve megpillantottam egy a még TV-nél is piszkosabb polcot. Komolyan, olyan mintha egy ásatáson lennék...

Felemeltem a kezem. Semmi. Felpipiskedtem. Semmi. Ugráltam eszeveszetten mint egy idióta. Semmi. Akárhogy próbáltam, nem értem el. Még csak nem is súroltam a polcot! A büszkeségemet félretéve sértetten kiáltottam fel:
-Michael! Gyere, nem érem el a távirányítót!!

-Azt mondtad menni fog!- ordított vissza a folyosóról.

-MICHAEL CALLEN! TEDD EL JÓ MÉLYRE AZ EGÓDAT ÉS SEGÍTS NEKEM, VAGY A KANAPÉT TOLOM IDE!!!

Egy sóhajtást, majd lépteket hallottam egyre közelebb és a várva-várt személy termett a szobában. Egy féloldalas mosollyal neki dőlt az ajtófélfának, élvezve a helyzetet.

-Legyél kedves nem csak nézni mint borjú az új kapura, és légy egy kicsit férfi!- szóltam le 5 másodperc után.

-Jó jó, megyek Törpilla.

Elengedtem a fülem mellett az előbbi megnyílvánulását, és inkább ugráltabb továbbra is.

-Menj kissé arrébb, a magasságoddal ellentétben széltében elég sok helyet foglalsz.- jött oda mellém unottan.

-Ha????!!!

Ő csak egyet nyúlt felfelé, és a távirányító máris lent volt. Értetlenül kapkodtam a fejemet, hogy egy kis megerőltetés nélkül hogy sikerült leszednie. Aztán rájöttem. A 15 centi, az 15 centi. (Már most látom a kommenteket, szóval nem félreérteni!)

-Parancsoljon hercegnő!- nyújtotta át egy meghajlással bohókásan.

-Kösz.

Lehuppantam végre a kanapéra, és rögtön elkezdtem a csatornák közt váltogatni. Egy pár pillanat múlva feleszméltem amint egy kéh csúszott a bal vállamra. A jobb oldalamra néztem, ahol Michael helyezkedett el kényelmesen a vállaimra téve a karját.
Már szóra nyitottam volna a számat, de inkább jobbnak éreztem nem belekötni. Úgy is tudom, hogy csak én jönnék ki szarabbul.

,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,

Üdvözlégy minden halandó! Na így sem köszöntem még... 😅 Szóval végre időben, korán kitudtam tenni a részt, eddig minden akadály nélkül! Visszatértek a régi, uncsi, megszokott részek, ahogy én is. ^^ Egyébként belefogtam egy számomra idegen projektbe, ami ha jól megy posztolásra ítélek! 😋 De ez még csak 40%-osan biztos, mert eddig elég gyatrán haladok a kevés ichlet, és a még kevesebb türelmem és kitartásom miatt... 😓 Addig nem árulom mivel akarlak titeket meglepni, amíg nincs kész az 1. kötet, (igen kötet, mert nem igazán sima könyv lesz) mert mint aki ismer, kevés dolog van amit totálisan végig tudok vinni... Na jó, kivétel a könyv írás. Ha abbahagynám megölnétek...😅

XOXO: Tunci123